BlogÚj! Megnyitás

„Regényt tudnék erről írni” – beszélgetés Marcellinával

Egy kávéházban találkoztam Marcellinával, kortyolgattam a kávémat, s arra lettem figyelmes, hogy minden szempár, legyen az fiatal vagy idősebb, egy irányba tekint, amikor megjelent különleges hajával és nagy mosollyal az arcán.

  • Főoldal
  • Interjú
  • „Regényt tudnék erről írni” – beszélgetés Marcellinával

Egy kávéházban találkoztam Marcellinával, kortyolgattam a kávémat, s arra lettem figyelmes, hogy minden szempár, legyen az fiatal vagy idősebb, egy irányba tekint, amikor megjelent különleges hajával és nagy mosollyal az arcán. Még szinte ki se fújhatta magát, le sem ült, máris rögtön rászegeztem a kérdésemet.

Áruld el mi a titka annak, hogy ilyen jól tartod magad?

Energikus vagy ragyogsz, öröm rád nézni…

A belső… a pozitív gondolkodás… persze vannak nehezebb napok is, amikor este azt mondod, hogy ennyi elég, és átbőgöd az egész éjszakát, de reggel, amikor felébredsz, új élet kezdődik, nincs az a tragédia, hogy azt mondjam, nem megyek tovább.

Van bennem egy gyerekes naivitás. Ugyan látom, hogy az emberek mennyire negatívak tudnak lenni, mégis halálomig hiszek abban, hogy ez megváltozik.

Ha megismerek egy új embert, mosollyal nyitok felé, bár igaz, hogy az élettapasztalatom nem engedné ezt minden esetben, de én csak így tudom élni az életem.

Joó Géza interjúja Marcellinával

Talán te voltál az első popénekes a szakmában Magyarországon, közel 30 évvel ezelőtt, aki ruha nélkül szerepelt egy lemeze borítóján, és ezt most nem is olyan régen újra megismételted.


Az én ötletem volt, de a lényeg ebben egyáltalán nem a ruha nélküliség vagy polgár pukkasztás, hanem a művészi kifejezési mód. Az volt az elképzelésem, hogy egy női test gyönyörűen fel tudná venni a szaxofon formáját, de mivel nem vagyok se tornásznő vagy balett táncos, ez nem sikerült igazán. (kuncogás) De persze a testnek aranynak kell lennie, mert a szaxofonok aranyszínűek, kivéve az enyémet, mert az ugye fehér… Huschit János fotózta az eredetit a „Fohász a szerelemért” című lemezborítómra, ami óriási, mondhatjuk elsöprő siker lett. Az akkori technika sajnos nem engedte, hogy az aranyra festett test igazán ragyogjon. Nánási Pál az új fotónál fantasztikusan ki tudta használni a computer technikai lehetőségeket és most olyan lett, amilyennek én a nyolcvanas években megálmodtam. Ebből is látszik, hogy a kitartás, a hit, az álmok nem feladása meghozza a remélt eredményt!

Joó Géza interjúja Marcellinával

Menjünk egy kicsit még régebbre vissza a Kócbabák idejére.

Igen, 1972-ben a Ki mit tud-on együtt Fábián Évával és Csepregi Évával léptünk fel, mind a hárman Hoffmann Ödön korrepetitorhoz jártunk énekelni tanulni.

Én akkor szólóban jelentkeztem, de azt mondtam: Dönci bácsi jó lenne még egy duettet is összehozni, de Dönci bácsi azt mondta: ne duett legyen, hanem trió, mert van két másik nagyon ügyes lány és hangszínben is nagyon jól passzolnátok egymáshoz. Uccu neki, legyen így, és tulajdonképpen Ő hozott bennünket össze az én ötletemre.

Egyébként a nevet is Dönci bácsi találta ki, mert egy olasz nagy slágerre írt magyar szöveget, aminek a címe volt, Kócbabák, ezt énekeltük a versenyen is, és így lettünk mi a Kócbabák.

Már akkor kitaláltunk egy imidzset, a Kócbabás ruhákat én terveztem, amiben felléptünk.

Majd ezt követően mi történt?


Igazándiból megnyerhettem volna szólóban a KI MIT TUD-ot, mert volt egy komoly „OLYAN” ajánlatom, amibe nem mentem bele és mivel nem ez volt az első ilyen kényszerítő megkörnyékezés, itthon ellehetetlenülten inkább a külföldi zenélés mellett döntöttem, persze mázlim is volt, hogy pont adódott arra lehetőség és fél évvel a KI MIT TUD után én már külföldön voltam.

Szerintem ma már köztudott, hogy önmagában nem elég az, hogy jó vagy a színpadon, sok dolgot fel kell vállalni és nem mindegy kik azok, akik mondják, hogy jó vagy.

Regényt tudnék írni erről….

Joó Géza interjúja Marcellinával

Megírod egyszer?

Már írom… szóval nem volt választásom, illetve ez volt a választásom.

Egy külföldi menedzser kért egy 10 tagú show bandát az Interkoncerttől, így az Apostollal kimentünk Svájcba, Németországba, Svédországba egy négy hónapos turnéra, ami meghatározó élmény volt akkor. Pl. Svédországban a királyi palotával szemben lévő Grand hotelben zenéltünk és laktunk, (mai napig a világ egyik legelitebb helye) ahol egy teljes emelet a mienk volt, mindannyiunknak volt egy 50 négyzetméteres apartmanja olyan fürdőszobával, amiről akkor abban az időben még álmodni sem mertünk.

Svájcban a Berni Casinóban pedig olyan színpad volt, hogy már a pincében elkezdtünk zenélni s közben szép lassan hatásosan a mélyből előbukkanva egy speciális hidraulika segítségével a közönség ámulatára a gálaszínpadra érkeztünk. Mind ez a 70 es évek elején!

Persze már az első nap a Casinóban vesztettem 25 frankot, akkor az nekem nagy pénz volt, gondoltam ide teszek oda teszek egy korongot…hamar kiderült, nem nekem találták ki ezt. Azóta se tettem fel egy fillért se játékra, pedig nem kevés időt töltöttem Las Vegasban.

10 évig „vendéglátóztam”, bejártuk a világot, szinte mindenhol zenéltem, kezdetekben nagyon kemény volt, olyan helyeken, ahol bemenetelkor még sütött a nap, amikor kijöttél pedig már sütött a nap, tehát több mint 8 órát voltam minden nap a színpadon. Volt,hogy személyzeti házban az 5.emeleten laktunk és már olyan fáradt voltam, hogy a harmadik emeleten a lépcsőn leültem egy pillanatra és nyomban el is aludtam s arra ébredtem, hogy a „rendes” munkások reggel 6kor mennek dolgozni. Aztán jött egész Európa, Amerika, Kína, Dubai, Jamaica, nagy színpadok, saját angol és német nyelvű CD-k, stb. Mind eközben itthon a Marcellina Pjt hangstúdió, TV, Rádió szereplések saját lemezek, CD stb…. Azért Japánba még szeretnék eljutni.

Sok zenekar kijutott nyugatra, de egy hónap után visszamenekültek Magyarországra, naponta új dalokat kellett megtanulni, maximálisan alkalmazkodni az ottani menedzsmenthez, mert benne volt a szerződésben, hogy simán kirúghatnak az első 3napon, ha nem felelünk meg a megrendelőnek. Ekkor kezdtem el dobolni és szaxofonozni…

Joó Géza interjúja Marcellinával

Dobolni, jól értem?

Igen, én akkor csak egy kis táncdalénekes voltam, énekelgettem, de első nap odajött a főnök, hogy mi van itt, miért nem történik semmi a színpadon?

A zenekarunk vezetője Faluhelyi Gyula rögtön reagált: holnaptól show-t csinálunk! a főnök megnyugodott, de mi döbbenten néztünk, amikor Gyula közölte :Peti Te holnaptól hegedülsz, Marcellina Te pedig dobolni fogsz. Péternek könnyű dolga volt, ő profin hegedült, én viszont életemben nem ültem dob mögött! Másnapra 3 dalt doboltam, a közönség óriási sikerrel fogadta a nem mindennapi produkciót, anno már a látvány, hogy egy nő ül a dob mögött elég lett volna, de az hogy még jól is lehet rá táncolni, az őrület volt!

Szándékos volt a megújulás?

Ha nem újultam volna meg, akkor nem itt tartanék, folyamatosan megújultam, néha saját magamtól is megkérdezem, hogy tulajdonképpen mi is vagyok, énekesnő vagy mindenes? Saját ruha kollekcióm is van, novellákat írok s elkezdtem egy komoly regény írását is, nem, nem az élettörténetem lesz, nyilván lesznek benne elemek, amelyet a saját életemből merítettem.

Joó Géza interjúja Marcellinával

Most itthon vagy, hazaérkeztél.

Tulajdonképpen sohasem mentem el igazán, csak valahogy a média így tálalta, sokat utaztam, inkább olyan világpolgárnak titulálnám magam.

Igaz, amikor nem voltam itthon a média nem játszotta a dalaimat, egyetlen kivétel volt Fásy Ádám.

Pumped Gabóval szerepeltél egy tv show műsorban

A mai fiatalságnak van egy része, akinek nincs felelősségérzete, aki azt gondolja, minden felkészültség és teljesítmény nélkül felmegy a színpadra és dől magától a pénz.

Ha nincs teljesítmény, akkor az engem irritál, letehettünk volna egy jó produkciót, de ez nem így alakult. Nem rajtam múlott.

A média sokat tehetne azért, hogy értéket közvetítsen, de addig, amíg 15-20 éve naponta megy a zenei csatornákon az egyre jobban felhígult mulatós muzsika ( nem a mulatós zenével van a gondom, hanem annak színvonalával) akkor ne csodálkozzunk, hogy itt tartunk… Olyan arcok énekelnek , nap mint nap a TV-ben, akik megbotlottak és véletlenül felestek a színpadra és azóta sztárként kezelik magukat illetve csak a pénz miatt csinálják az egészet. Se tehetség, se hit, se művészi alázat, semmilyen értékítélet! Ezért van, hogy ma már az emberek többsége azt gondolja, hogy a zenélés és éneklés nem egy szakma

Joó Géza interjúja Marcellinával

Ha már az értékteremtésnél tartottunk, létrehoztál egy tv műsort.

Igen ennek a szakmának, illetve azoknak az ikonoknak szeretnénk örök emléket állítani, akik tényleg letettek valamit az asztalra. A műsor címe Sztárfogó,- és márciustól megy a Zenebutik csatornán, nem láttad még? A második legnézettebb műsor, minden szombaton és vasárnap látható az esti órákban.

Ebben a műsorban minden olyan előadó és zenekar szerepel Zalatnay Cinitől az Eddáig, akinek legalább egy olyan slágere van, amire az egész ország emlékszik, ezek a dalok a mai napig élnek az emberekben, ennek a műsornak vagyok a producere, szereplője és műsorvezetője.

A minap láttam a youtube-on egy nagy sikeredet: 2020 Himnusz M Pjt

Ez egy mai érzésvilágot tükröző feldolgozása ennek a csodálatos szerzeménynek. A második versszakot is magába foglaló változat által, ez már nem egy kesergő, hanem egy reményt keltő és pozitív erőt sugárzó monumentális mű, amiben benne van a bizodalom, hogy utunk pozitív irányt vesz. A meglepő magas nézettségi szám 600 ezer felett, nekem azt mutatja, hogy nem csak én, mindannyian nagyon vágyunk a reményteli kapaszkodókra.

Joó Géza interjúja Marcellinával

A mosoly az arcán a csillogás végig ott volt a szemében, rajongással beszélt a szakmájáról, a mélységekről, a magasságokról, amit megélt.

Céltudatos, kritikus, szókimondó, nem igazán kertel, de azt éreztem minden mondata mögött ott volt a jó indulat, a szeretet, a napfény, amit Marcellina a dalaiban is mindig minden alkalommal elhoz nekünk.

Joó Géza

www.joogeza.hu
Vissza a főoldalra

Színek és érzések - interjú Csomor Csillával

Sokan Csomor Csillát a Barátok közt Berényi Zsuzsájával azonosítják még ma is. Pedig hosszú évek teltek el azóta, hogy távozott a sorozattól. A magazin olvasóinak azt is elárulja, hogy miért lépte meg ezt a lépést. Kiderül az is, hogy mindig kevesebb figyelem jutott arra a teljesítményre, amit a színházban nyújtott a nézőknek. Pedig olyan nagyságokat vitt színpadra, mint Déryné vagy Blaha Lujza. Beszéltünk a pályájáról, az életfelfogásáról és a talán túlzott karakánságáról is.

Gasztronómia - kultúra - élmény

Tiszaújváros két idegenforgalmi szempontból is vonzó gasztronómiai fesztivált rendez augusztusban, illetve szeptemberben, melyek színes kulturális-, családi-, és gyermek- programjaival, neves előadóművészek fellépéseivel, főzőversenyével méltán nyerték el a közönség tetszését, és lettek a város két legkedveltebb szabadtéri rendezvényei, melyek az idők folyamán hírnevet szerzett Tiszaújvárosnak.

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XIX. rész

Tess a fejét rázta. Apja kifújta a füstöt, és türelmetlen mozdulatot tett kezével. Tess akaratlanul is beleszagolt a füstbe, és hangosan köhögni kezdett. - Mindjárt hozatok neked vizet – mondta, és a telefon felé nyúlt. - Hagyd csak apa, kérte Tess. Nem kell víz, az állapotom miatt van.

Advent - Eljövetel

Így november elején még csak motoszkál bennünk, hogy már nem sok idő van hátra karácsonyig. Viszont az advent már általában november végén elkezdődik. Talán sokaknak az advent (ádvent), nem jelent mást, mint a vásárlások kezdetét. Ám ez nem volt mindig így, és ezt mutatja az a többféle szokás is, amit az európai népek – így mi magyarok is - az adventhez társítottak. Talán kezdjük azzal, mit is jelent az advent szó valójában? Nos, egyszerűen csak annyit, hogy eljövetel vagy érkezés. Ami egyértelműen utal Jézus Krisztus közelgő születésére és földre jövetelére.

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XVI. rész

- Miért ne? – vont vállat a férfi. Franknek nem kell elszámolnia a pezsgővel! – mondta, és Tess kezébe adta a poharat. A poharak csilingelve összekoccantak, és ők egymásra mosolyogva kiitták az italt. A kocsi lágyan fékezett a ZaZa bejárata előtt. Frank kipattant, és kinyitotta előttük az ajtót. Ramon belekarolt a lányba, a portás szélesre tárta előttük az ajtót, és a férfi bevezette Tesst a hotelbe. A hall fényűző pompája káprázatosan csillogott a hatalmas kristálycsillárok fényében. Ramon azonban nem lassított, és tökéletes helyismerettel kalauzolta át Tess az elegáns, diszkrét luxust sugárzó, teljesen üres étterembe. Tess csodálkozva nézett körül. Ennyire éreztetné hatását a válság?- gondolta magában. Nem hitte volna, hogy valaha üres éttermet lát egy luxus hotelben, pláne nem a Zaza-ban. A zenekar ezzel mit sem törődve halk swinget játszott, ami nagyon jól illett a hely hangulatához. Ramon megállt a csinos ültető hostess pultjánál és a lányra mosolygott.

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XV. rész

Tess unottan vállat vont, és egy narancslevet töltött magának a bárkocsiról. - Ismered Mirjamot nem? Apja vigyorogva bólintott. - Naná! Húsz éve a legjobb munkaerőm! Éppen azért tettelek hozzá. - Kösz apa, remek ötlet volt! – fanyalgott a lány. - Na, jó, Mirjam nem vigyorog folyton, mert a főnök lánya vagy, de minden a kisujjában van, amit a biztosítási szakma pénzügyeiről és könyveléséről tudni kell. Ha jól tudom, azért vagy ott, hogy ezt megtanuld. A bájcsevelyt meg gondolom, elintézed kávézás közben a többi lánnyal! - Te mondtad - mosolygott Tess apjára.

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon VII. rész

- Jóképű srác! – vetette oda, és már indult is a bárpult felé. Tess elpirult, és ijedtében a rajzra csapta a kemény fedelet. Nővére ezen jót derült és rákacsintott. - Nocsak, nocsak, az új lovag? - Miért érdekel? Susan vállat vont, és belekortyolt a poharába. - Fiatalabbnak tűnik, mint a legutóbbi szeretőd! – mondta, jelezve, hogy mindet tud a Charlie afférról. Tess dühösen felmordult.