A 36 órás nap

Az Alzheimer kórral vagy más demenciával élő beteg ápolójának, aki sokszor a közeli hozzátartozó, a nap 36 órából áll. Sokan kétségbe esve kérdezik: Meddig lehet egyedül hagyni? Mikor vegyük magunkhoz? Honnan lehet tudni azt, hogy mennyire súlyos a helyzet? Mit tegyek, ha nem ismer meg? Mennyi időt legyek vele? Hogy fürdessem? Meddig vezethet? Hogy intézzem a bevásárlást? Mit tegyek, hogy ne essen el? Hogy védjem meg a csalóktól? Hogyan intézzem a pénzügyeit? Hogyan etessem, hogy tegyem tisztába? Egyáltalán mit csináljon egész nap? Mikor keressünk idősotthont?

A „36 órás nap” kézikönyv a demenciával élő hozzátartozó otthoni ápolásban nyújt segítséget családoknak, orvosoknak, barátoknak érthetően, egyszerűen. Az eredetileg John Hopkins Egyetem kiadója által megjelentetett könyvből megtudjuk, hogy a súlyos memóriazavar sohasem normális része az öregedésnek. Ha ön akár hozzátartozóként, akár páciensként érintett és tanácstalan, az teljesen érthető. Olyan szakismeretekre van szüksége, amelyet ez a könyv tehet elérhetővé az ön számára. A könyv legnagyobb erőssége, hogy gyakorlati példákon keresztül világítja meg az egyes témákat. A fejezeteken keresztül képet kapunk a betegség lefolyásáról, mindemellett segít a gondozóknak saját érzelmeik és szükségleteik felismerésében és kezelésében. Reméljük, hogy ez a könyv Önnek is segítségére lesz a hétköznapi problémák megoldásában és abban, hogy az orvossal és az egészségügyi szakmával közös nyelvet találjanak, s jobban megértsék egymást.

Megjelent Nancy L. Mace, Peter V. Rabins könye  A 36 órás nap c. könyve

A John Hopkins Egyetem családi útmutatója magyarul az Alzheimer-kórral és más demencia-típusú megbetegedéssel, valamint memóriavesztéssel küzdők gondozásához. 

Az Alzheimer kórral vagy más demenciával élő beteg ápolójának, aki sokszor a közeli hozzátartozó, a nap 36 órából áll. Sokan kétségbe esve kérdezik: Meddig lehet egyedül hagyni? Mikor vegyük magunkhoz? Honnan lehet tudni azt, hogy mennyire súlyos a helyzet? Mit tegyek, ha nem ismer meg? Mennyi időt legyek vele? Hogy fürdessem, ha azt mondja most fürdött és a valóságban ez 10 napja történt? Mit tegyek, ha egy ismeretlen fiatallal ér haza, akivel a bankba készülnek, hogy az összes megtakarítását neki adja? Reméljük, hogy ez a könyv Önnek is segítségére lesz a hétköznapi problémák megoldásában és abban, hogy az orvossal és az egészségügyi szakmával közös nyelvet találjanak, s jobban megértsék egymást. https://orioldbooks.com/termek/a-36-oras-nap/

A demenciával élő beteget ápoló észre sem veszi, hogy egyik percről a másikra bezárkózik, nem is tudja, hogy a számtalan probléma (bolyongás, tisztálkodás, etetés, biztonságos otthoni környezet, pelenkázás, táplálkozás, beszűkült gondolkodás, unalom, stb) közül melyikkel foglalkozzon. 

A könyv elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy segítséget az tud adni, aki maga is jól van, nem kifacsart, vigyáz magára és önnön derűjére. Fontos, hogy szinte minden fontos kérdésre gyakorlati útmutatót tartalmaz a könyv. Vegyük pl. a bolyongás témáját.

Miért bolyonganak az emberek? A bolyongás elterjedt, és gyakran nagyon súlyos magatartási zavar, amely megnehezíti az otthoni ellátást. Lehetetlenné válhat az érintett nappali ellátó intézetben, idősotthonban, vagy ápoló otthonban történő ellátása. A bolyongó megsérülhet a zsúfolt utcákon, vagy veszélybe kerülhet az ismeretlen környéken. Ráadásul a  dezorientáltság, vagy az elveszettség még rémültebbé teheti az illetőt. Azok az idegenek, akik ilyenkor segíteni próbálnak, azt hihetik, hogy az illető ivott, vagy feltűnést kelt – mivel nincsenek tisztában mindazzal, amivel a demencia jár. A család nyugalmát veszélyezteti, ha az érintett éjszaka kezd el bolyongani. 

Rendszerint meg lehet állítani, vagy csökkenteni lehet a bolyongás mértékét. Nem élhet egyedül többé az, aki kóborolni kezd, vagy napi teendői intézése során eltéved. Ez a tünet jele annak, hogy biztonságosabb környezetet kell kialakítania az érintett számára. A bolyongás kezelése eredményesebb, ha azonosítja ennek a viselkedészavarnak az okát vagy okait – úgy tűnik eltérő típusú bolyongó magatartásformák alakulhatnak ki, és eltérő ok miatt kezdenek el a demenciával élő emberek kóborolni.  A bolyongás a dezorientáltság és az elveszettség miatt alakul ki. 

Előfordul, hogy valaki kilép vásárolni, elindul a bolt felé, aztán rossz irányba fordul be a sarkon, dezorientálttá válik, és teljesen összezavarodik, miközben a hazafelé vezető utat keresi. Vagy az is megtörténhet, hogy együtt indulnak vásárolni, de szem elől téveszti önt, és akkor téved el, amikor az ön keresésére indul. A bolyongásra való hajlam növekszik, ha valaki új otthonba költözik, nappali ápolási programban vesz részt, vagy valami miatt megváltozik a környezete. 

Vannak, akik mindenféle nyilvánvaló ok nélkül bolyonganak. Van, aki céltalanul kóborol órákon át. Ez különbözik attól a bolyongástól, amikor valaki eltéved, vagy attól, ha valaki egy új helyen bolyong, és általában nincs mögötte semmilyen nyugtalanító ok. Van, aki ideges, makacs módon jön-megy. Amikor ez a járkálás folyamatossá válik, mindenki idegessé válik a környezetében. 

Veszélyes lehet, ha az érintett eltökéli magát, hogy „el akar menni”. Ez a érthetetlennek tűnő járkálás lehet az agyi sérülés következménye is. Vannak olyan emberek, akik éjszaka bolyonganak. Ez veszélyes lehet a demenciával élő ember számára, és fárasztó lehet önnek is. A legtöbben át tudjuk érezni a dezorientált ember érzéseit. Sokan parkoltuk már le úgy az autónkat, hogy nem tudtuk, hol áll, vagy sokan zavarodtunk már össze idegen helyeken. Ilyenkor néhány percig idegesek leszünk, aztán összeszedjük magunkat, megtaláljuk annak a módját, hogy logikai alapon rájöjjünk, hol is vagyunk. A memóriazavaros ember sokkal könnyebben pánikba esik, és sokkal nehezebben „szedi össze magát”, ezért úgy érzi, a dezorientáltságát titokban kell tartania.  

Ha a bolyongás akkor válik intenzívebbé, amikor valaki új lakásba költözik, vagy megváltozik a környezete.