Miért bolyonganak az emberek? A bolyongás elterjedt, és gyakran nagyon súlyos magatartási zavar, amely megnehezíti az otthoni ellátást. Lehetetlenné válhat az érintett nappali ellátó intézetben, idősotthonban, vagy ápoló otthonban történő ellátása. A bolyongó megsérülhet a zsúfolt utcákon, vagy veszélybe kerülhet az ismeretlen környéken. Ráadásul a dezorientáltság, vagy az elveszettség még rémültebbé teheti az illetőt. Azok az idegenek, akik ilyenkor segíteni próbálnak, azt hihetik, hogy az illető ivott, vagy feltűnést kelt – mivel nincsenek tisztában mindazzal, amivel a demencia jár. A család nyugalmát veszélyezteti, ha az érintett éjszaka kezd el bolyongani.
Rendszerint meg lehet állítani, vagy csökkenteni lehet a bolyongás mértékét. Nem élhet egyedül többé az, aki kóborolni kezd, vagy napi teendői intézése során eltéved. Ez a tünet jele annak, hogy biztonságosabb környezetet kell kialakítania az érintett számára. A bolyongás kezelése eredményesebb, ha azonosítja ennek a viselkedészavarnak az okát vagy okait – úgy tűnik eltérő típusú bolyongó magatartásformák alakulhatnak ki, és eltérő ok miatt kezdenek el a demenciával élő emberek kóborolni. A bolyongás a dezorientáltság és az elveszettség miatt alakul ki.
Előfordul, hogy valaki kilép vásárolni, elindul a bolt felé, aztán rossz irányba fordul be a sarkon, dezorientálttá válik, és teljesen összezavarodik, miközben a hazafelé vezető utat keresi. Vagy az is megtörténhet, hogy együtt indulnak vásárolni, de szem elől téveszti önt, és akkor téved el, amikor az ön keresésére indul. A bolyongásra való hajlam növekszik, ha valaki új otthonba költözik, nappali ápolási programban vesz részt, vagy valami miatt megváltozik a környezete.
Vannak, akik mindenféle nyilvánvaló ok nélkül bolyonganak. Van, aki céltalanul kóborol órákon át. Ez különbözik attól a bolyongástól, amikor valaki eltéved, vagy attól, ha valaki egy új helyen bolyong, és általában nincs mögötte semmilyen nyugtalanító ok. Van, aki ideges, makacs módon jön-megy. Amikor ez a járkálás folyamatossá válik, mindenki idegessé válik a környezetében.
Veszélyes lehet, ha az érintett eltökéli magát, hogy „el akar menni”. Ez a érthetetlennek tűnő járkálás lehet az agyi sérülés következménye is. Vannak olyan emberek, akik éjszaka bolyonganak. Ez veszélyes lehet a demenciával élő ember számára, és fárasztó lehet önnek is. A legtöbben át tudjuk érezni a dezorientált ember érzéseit. Sokan parkoltuk már le úgy az autónkat, hogy nem tudtuk, hol áll, vagy sokan zavarodtunk már össze idegen helyeken. Ilyenkor néhány percig idegesek leszünk, aztán összeszedjük magunkat, megtaláljuk annak a módját, hogy logikai alapon rájöjjünk, hol is vagyunk. A memóriazavaros ember sokkal könnyebben pánikba esik, és sokkal nehezebben „szedi össze magát”, ezért úgy érzi, a dezorientáltságát titokban kell tartania.
Ha a bolyongás akkor válik intenzívebbé, amikor valaki új lakásba költözik, vagy megváltozik a környezete.