BlogÚj! Megnyitás

A betegtájékoztatás fontossága az orvos-beteg találkozások során

Az egészségügyi intézmények szigorú bürökratikus szabályai a valóságban sokszor az egészségügyi személyzet érdekeit védik.

  • Főoldal
  • Egészség
  • A betegtájékoztatás fontossága az orvos-beteg találkozások során

Az egészségügyi intézmények szigorú bürökratikus szabályai – noha retorikai szinten mindenütt a betegek érdekeit szolgálják – a valóságban sokszor az egészségügyi személyzet érdekeit védik. Sokszorosan igazolt tény, hogy az egészségügyi rendszer legkiszolgáltatottabb szerplője a beteg, ezért az ő jogai sérülnek legkönnyebben. [1]

Az egészségügyi személyzet a stressz, az időhiány miatt egy idő után „allergizálódhat” a betegekre, hozzátartozókra, akikben – a kimerültség hatására – minden bajuk okozóját, egyfajta ellenséget látnak. Mint ismeretes, az információ hatalom, de az egészségügy területén ez kiemelt kérdés, hiszen a beteg sorsáról van szó.

A személyzet úgy próbál – legtöbbször öntudatlanul – védekezni a túlterhelés ellen, hogy igyekszik a betegek nagyobb együttműködését akár kényszerrel is biztosítani. Ez a gyakorlatban legtöbbször bizonyos információk elhallgatásával érhető el, amelyek ismeretében a beteg esetleg (jogosan) panaszkodna, okvetetlenkedne. [2]

Minden egészségügyi intézmény alapvetően bürokratikus szabályok szerint működő rendszer, aminek sajnos mérhető az „embertelenedő” hatása. Ez legfőképp az évről évre emelkedő beteg – és hozzátartozói panaszok számában mutatkozik. Ezzel egyidejűleg a betegek türelmetlenebbé, haragosabbá és követelődzőbbé váltak. A demokratikus gondolkodás szerint a „nekem jogom van” kezdetű mondatok fémjelzik a panaszok tetemes részét. Tény, hogy számos olyan helyzet is előfordul a napi gyógyító tevékenység során, amikor nem pusztán arra van szükség, hogy hosszú ideig magyarázza az orvos a betegnek a problémáját, vagy terápiáját, hanem arra, hogy arról adjon tájékoztatást, mi az oka annak, hogy ebbe a helyzetbe került a beteg, és hogyan tudja a hasonló helyzeteket elkerülni.

Vannak olyan hétköznapi helyzetek, amikor egyidejűleg több betegjog is sérül, azonban a tájékoztatáshoz való jog tekintetében mindösszesen annyi elvárható, hogy megfelelő mennyiségű és tartalmú információt kapjon a beteg, és legyen ideje és lehetősége visszakérdezni az ellátójától, amennyiben valamelyik információ nem teljesen érthető számára.

A jelen helyzetek jobbításának az alapja, hogy a beteg ne a gyógyítás passzív elszenvedője, ne a gyógyítási folyamat tárgya, hanem saját kezelésének aktív és felelős résztvevője és az orvos egyenrangú partnere, aki segíthet abban, hogy az ne kényszerüljön magányos döntéshozatalra a beteget érintő fontos kérdésekben. A betegjogok érvényesítése akadályozhatja csak meg, hogy a modern medicina személytelen és dehumanizálódott iparággá alacsonyodjék le. [3]

A betegre fordított idő vizsgálatakor az adminisztrációra fordított időt szükséges szembe állítani. A kötelező adminisztráció az ellátás résztvevői szemszögéből mást és mást jelent. A szolgáltatónak részben jogszabályi, másrészt potenciális védelmi kötelezettség, míg az ellátott számára a reá fordítható értékes időt megcsonkító kötelezettség lesz. Az adminisztráció terhe ténylegesen elveheti a betegre vagy a hozzátartozóra fordított időt, de nem jelenthet mentséget a tájékoztatás kötelezettsége alól. Az ideális egyensúly megteremtésére szükséges törekedni; a beteg tudja, hogy ami vele történik, annak nyoma kell, hogy legyen, de azt is szükséges érezni, hogy nem „csak” vele, hanem érte is van az adminisztratív kötelezettség. A hetvenes évektől kezdve nemzetközileg megfigyelhető az a tendencia, hogy a betegek egyre inkább szeretnének beleszólni abba, hogy milyen normák alapján lássák el őket, szeretnék, ha az ő elvárásaik is hatást gyakorolnának az egészségügy működésére. 

A betegek élnek az egészségügyi ellátáshoz való jogukkal, csak olykor figyelmen kívül hagyják az ellátó orvos tanácsait, javaslatait. A legnehezebb a gyakorlatban a beteg belátási képességének a megállapítása, vagyis annak eldöntése, hogy a beteg ésszerűtlennek tűnő döntését elfogadja-e az orvos cselekvőképes ember döntésének? Kiemelten fontos ezekben az esetekben a jó döntés.

A betegtájékoztatás teljeskörűségének és a dokumentáció pontosságának szoros átfedésben kell lennie, hiszen a készült dokumentációt fogja a beteg az aláírásával ellátni. A későbbiek során ez lesz az egyetlen dokumentum, amellyel az első ellátó bizonyságot tud adni igazáról. Fontos tudni, hogy a beteg bármilyen gyógyszert, diagnosztikus vagy terápiás beavatkozást visszautasíthat, de ebből nem következik, hogy olyan kezelést kérhet, amilyet csak akar. Ez a szolgáltatói szemlélet egyre gyakrabban tapasztalható a hazai egészségügyi ellátórendszerben.

A jelenlegi egészségügyi ellátórendszer számos esetben igen kiszolgáltott helyzetben van. A beteg tájékoztatáshoz való jogát a lehetőség szerint maximálisan szükséges kielégíteni, de egyben fontos arra is figyelni, hogy a beteggel kapcsolatos valamennyi dokumentáció is a lehető legtöbbet és legpontosabban tartalmazza mindazt, ami a beteggel történt, és amiről tájékoztatva lett. Mindezek naprakész állapotban tartásához a betegek és az egészségügyi dolgozók folyamatos képzése, oktatása segíthet hozzá.

[1] dr.Kovács József: A modern orvosi etika alapjai Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest, 2006 p:576
[2] dr.Kovács József: A modern orvosi etika alapjai Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest, 2006 p:577
[3] Leenen, H., Gevers, S., Pinet, Geneviéve (1993): The Rights of Patients in Europe. A Comerative Study. (Published on behalf of the World Health Organization Regional Office for Europe. Deventer-Boston, Kluwer Law and Taxation Publishers (p.13)

Vissza a főoldalra

A betegtájékoztatás fontossága az orvos-beteg találkozások során

Az egészségügyi intézmények szigorú bürökratikus szabályai – noha retorikai szinten mindenütt a betegek érdekeit szolgálják – a valóságban sokszor az egészségügyi személyzet érdekeit védik. Sokszorosan igazolt tény, hogy az egészségügyi rendszer legkiszolgáltatottabb szerplője a beteg, ezért az ő jogai sérülnek legkönnyebben.

Az orvos válaszol … az utazásra való felkészülés

Nemzetközi felmérések szerint az utazás során az utazók több mint fele valamilyen egészségi problémával találja magát szembe. Az utazási betegségek túlnyomó többsége utazás előtti orvosi tanácsadással megelőzhető, de a tanácsadás tematikájának és tartalmának meg kell felelnie az adott társadalom utazási szokásainak és utazási kultúrájának.

Mire jó az akupunktúra?

Bár az akupunktúra ma már közismert módszer, a lényegét a legtöbben mégsem ismerjük. Gondolati síkon pedig még mindig ott tartunk, hogy az ember elmegy egy akupunktúrás orvoshoz, aki teliszurkálja tűkkel és heti háromszor fél órára „sündisznót” csinál belőle. Ezzel szemben az igazság az, hogy vannak olyan módszerek, amikor nem válunk tűpárnává, mi több a lézerakupunktúra teljesen fájdalommentes. Hogy mégis mire jó – a fájdalomcsillapítástól, a sebgyógyításon át a stroke utáni kezelésig – azt Dr. Karácsonyi Gyöngyvér orvos – akupunktőr mesélte el nekünk. Már az alap szituáció is érdekes, mármint az, hogy miért választja az orvos a gyógyító tevékenysége mellé az akupunktúrát. Dr. Karácsonyi Gyöngyvér esetében az ok a kíváncsiság volt. Korábban a műtétek során aneszteziológusként nagyon sok gyógyszert használt, és érdekelte, hogyan lehet kis tűk segítségével például hatékonyan fájdalmat csillapítani, olyan esetben, amikor néha emelt dózisú gyógyszerrel sem sikerül. Aztán az is nagyon érdekes volt számára, hogy az akupunktúra tudhat-e annyit, amennyit a nyugati orvoslással elérhet egy orvos? Akkoriban – 18 évvel ezelőtt - ezek tényleges kérdések voltak. Ma már sokkal többet tudnak az emberek – és az orvosok - az akupunktúráról Magyarországon is, ezáltal az érdeklődés iránta sokkal jelentősebb.

Az orvos válaszol … az allergiákról

Az európai lakosság közel 20 százaléka valamilyen allergiában szenved. Ennek a betegségnek a lényege a szervezet kóros immunreakciója: testünk védelmi rendszere tévesen elpusztítandó kórokozóként azonosít ártalmatlan anyagokat, vagyis az allergéneket, és túlzott reakcióval válaszol rájuk.

Az orvos válaszol

Kiemelkedően fontos a szerepe a szénhidrát anyagcserében, raktározza a szervezetben a glikogént, majd amikor a szervezetnek szüksége van rá, ezt leadva szabályozza a vércukorszintet. A fehérje, ezen belül az aminosavak anyagcseréjében is részt vesz, leginkább azok lebontásában. Ez a folyamat számos esetben órákig is eltarthat, de ha a májunkat egészségesen tartjuk, úgy a lebontás folyamatai a maguk tempójában haladnak, és semmiféle panaszt nem okoz az emberi szervezetnek. Nagyon fontos a méregtelenítő funkció is (a toxinokat a máj takarítja ki az emberi szervezetből), amely során a máj hatástalanítja és kiválasztja mindazokat a mérgeket a szervezetből, amelyre nincs szüksége. Hormonokat szintetizál, azokat lebontja, ezzel segítve az emberi szervezet ideális hormonháztartásának működését.

Az utolsó szalmaszál

Ma már egyike a világ négy profi férfi szopránjának, és számos sikert tudhat maga mögött az Egyesült Államoktól Kínáig. Azt gondoljuk, a pályája maga a sikertörténet. Fel sem merül bennünk, hogy dolgozott bolti eladóként, éjszakai pultosként és légi utaskísérőként is. Azt pedig már tényleg csak kevesen tudják, hogy kétszer is kénytelen volt a zenei pályáját félbe szakítani, szó szerint azért, hogy az éhezéstől megmentse magát. A Csillag születik pedig valóban az a bizonyos utolsó szalmaszál volt az életében.

Itt van az ősz, itt van újra…

Azt persze, hogy valóban szép lesz-e, semmilyen szempontból sem tudhatjuk. Mert ha részletesebben nézzük, sok kérdés felmerülhet bennünk. Például mit tartogat számunkra az iskolakezdet? Ez, bár sokan azt gondolják, őket nem érinti, bizony tévednek. Több ok miatt is érintett mindenki. Egyrészt minden családban vannak iskoláskorú gyerekek. Másrészt ne feledjük el, hogy akik most iskolások, 20 – 30 év múlva az ország létét jelentik majd, minden értelemben. Az ő munkájuk kell ahhoz, hogy a gazdaság rendben legyen, a szociális juttatásokra és az állam intézményekre jusson forrás. Fontos kérdés tehát, hogy ők milyen képzést kapnak?