- Mi az oka annak, hogy ennyi évtizede hűséges maradt egyetlen intézményhez?
- Fogalmazhatunk úgy, hogy szerencsés együttállásnak köszönhető. 1979-ben kerültem ide. Olyan kiválóságok dolgoztak itt, akik a hazai belgyógyászat kiemelkedő alakjai voltak. Említhetem például Dr.Magyar Imre professzort, vagy a csontvelő transzplantáció első európai megtestesítőjét, Dr. Kelemen Endre professzort, a nefrológia területén de Châtel Rudolf professzort, a májbetegségek specialistáját Dr.Kisfaludy Sándor professzort, vagy a gasztroenterológiában kiemelkedő Dr.Papp János professzort. Ami azt jelentette, hogy már a pályám kezdetén kiváló „iskolába” kerültem. Olyan szakmai műhelybe, ahol nagyon sokat tanulhattam, perspektivikus fejlődésre kaptam lehetőséget. Bár az elmúlt négy évtizedet egyetlen munkahelyen töltöttem el, az itt folyó munka annyiféle területre ágazik el, ami páratlan távlatot adott számomra. Az oktatás, kutatás, gyógyítás hármasságának jelenléte, a folyamatos megújulás terét biztosítva a mai napig megadja a munka örömét. A hazai és nemzetközi folyóiratokban megjelent közel 500 publikációm, könyveim sora pedig a tanítás mellett azt is jelenti, hogy a szakmai munkámban ki tudtam teljesedni. Nagyon szeretek fiatal orvosokkal, rezidensekkel dolgozni. Mindez jól kiegészíti azt az elsődleges feladatot, amit maga a gyógyítás jelent számomra. Amely nem múló örömforrás.
- Ha bárki végignézi a feladatai sorát, úgy tűnhet, mintha Önnek nem is 24, hanem legalább 48 órából állna egy napja. Ez különleges adottság, vagy a célirányos életmód kialakításának köszönhető?
- Érdemes már fiatal korban megtanulni az időbeosztás fontosságát. Ha jól gazdálkodunk az összpontosított figyelem képességével, akkor hamar rájövünk, hogy sokkal több dologra van időnk, mint gondolnánk. Ennek az a titka, hogy amikor nekiülünk egy feladatnak, akkor csak arra figyeljünk. Semmi mással ne foglalkozzunk közben. Ha így teszünk, akkor a feladatorientált szemlélettel sokkal több dologra vagyunk képesek egy adott időkeretben, mint amikor megszakítjuk a tevékenységet, vagy hagyjuk szétfolyni a gondolatokat. Egy időegységben párhuzamosan több dologgal foglalkozni nem eredményezhet hatékony munkát. Ezt az időgazdálkodást alkalmazom magam is. A gyógyítás során a betegekkel éppen úgy, mint egy szakmai publikáció megírásakor, vagy bármely fórumon, testületi munkában, csak az adott dologra koncentrálok. Így férhet bele a klinikai munkám, az oktatás és a publikálás mellett számos szakmai társaságban betöltött szerep is. Ez koránt sem véletlenül alakult így, hiszen a munkámban nagyon sok terület kapcsolódik össze. Szükségszerű is, hogy ismerjem az újdonságokat, amik az eredményes gyógyító munkához elengedhetetlenek. A teljesség igénye nélkül csak néhányat említve, évtizedek óta veszek részt a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrológiai Társaság munkájában. Nem maradhatott ki a Magyar Kardiológiai Társaság és a Magyar Diabetes Társaság, a Magyar Elhízástudományi Társaság sem, ha tekintetbe vesszük, hogy a magyar lakosság mintegy 60 %-a túlsúlyos. Ez a kockázati tényező pedig összefügg az egészségi állapot alakulásával.