A jeges félelem ellenszerei

Elsősorban a szeretetből. Furcsa igaz? El sem hinnénk, hogy a megbénító félelem éppen a legnagyobb erőforrásból képes táplálkozni. A SZERETET, sok mindent gyógyítani képes forrásából. De bármilyen hihetetlen is, mégis ez a helyzet. Ugyanis az emberi életben a szeretet mindent akar. Sosem alkuszik meg. Csak akkor enged egy hajszálnyit is, ha nincs más választása.

Gyerekként az ember mindent megtesz, hogy figyelmet=szeretetet kapjon. Az eszközei még egyáltalán nem kiforrottak. Nincsenek játszmák. Egyenesen a világ arcába ordítja, hogy itt vagyok! Szeressetek. Törődjetek elem. Figyeljetek rám. 

forrás: Pixabay

Kamaszkorra jutva, már megtanulja, hogyan szélesítse az eszközeit a figyelem megszerzéséhez. Ugyanakkor ekkorra már szinteket is beépít. Konkretizálja, hogy mikor, kitől akarja megkapni a figyelmet, törődést, szeretetet. Nagyon tudatosan, és annál is indulatosabban kezd határokat húzni. Eszébe sincs elengedni a tápláló zsinórt, ugyanakkor szabályozni akarja azt, hogy mikor, kitől és mennyire veszi igénybe. Sokkal inkább a külvilág felé fordulva, a családi kapcsolatoktól, a külső kapcsolatok felé fordítva saját figyelmét. Azonban a harc eközben fokozódik. Mert itt már az iskolai elvárások, a család szeretetteli féltése, és az önállóvá válási, szárnypróbálgatási késztetések csapnak össze, néha igencsak vehemens formában. Mert szereti az „ősöket”. De már nem tűr beleszólást abba, hogyan alakítsa ki saját köreit.

Felnőtt korának küszöbén, még tovább emelkedik a mérce. Saját életet kell kezdeni. Saját kapcsolatrendszert. Korai barátságokból vagy életre szóló lesz, vagy elsodródnak a fiatalkori játszótársak. Újakat kell szerezni. A világ azt várja el, hogy felelőssé váljon. Saját lábra álljon. Eltartsa magát, és ha kell, akkor szálljon be a közösbe. Alapítson családot, adja tovább az élet folyamát. Mindezt a közösség számára már probléma mentesen. Sőt, ha kell, akkor tevőlegesen és anyagilag is segítséget nyújtva. Zökkenőmentesen illeszkedjen be a társadalom szövetébe. És így tovább…. Már nem mos, nem takarít ki a szülő. A hűtő akkor nem üres, ha saját magának vásárol. A létfenntartás önálló feladat. A szeretetet már nem csak elfogadni kell, akár szabályozások árán, hanem bőven adni is. Mert a felnőttség, már egyáltalán nem gyerekjáték.

forrás: Pixabay

Gyerekként sokan vágynak arra, hogy felnőtté váljanak Minél előbb. Mert az olyan klassz dolognak látszik. Van lakás, társ, fizetés, szabad döntési jog. Legalábbis egy gyerek többnyire ezt látja. Azonban amikor véglegesen fel kell nőni, gyorsan kiderül, hogy a látszólag oly vonzó saját döntési jog, bizony koránt sem mindig kellemes. Tele van fájó, néha bosszantó, de mindenképpen fárasztó kötelezettséggel. Mert a szülő addigra már nem olyan fiatal. Talán tényleg segítségre is szorul. Lélegzetvisszafojtva számolni, hogy mit kell megoldani, koordinálni a támogatásához, az nem könnyű. Eközben ott a gyerek, vagy egyenesen több gyerek. Az ő életük elindítása, a körülmények biztosítása, a finanszírozás, és legfőképpen a kellő mennyiségű figyelem és szeretet feltétlen odaadása, egyenesen kihívás. Közben ki kellene bontakoztatni önnön tehetségét. Nem csak a létfenntartás szempontjából, a számlák befizetése érdekében. Hanem azért, mert mindaz, ami eddig a pontig elvezetett, komoly befektetés. Igazi kincs. Az átalakulás, az idő, az energia, minden, ami ahhoz kellett, hogy kész felnőttként megmutassa magát, az elképesztően komoly munka volt. Persze a párkapcsolatot is jó lenne élvezni. Szeretni és szeretve lenni. Intim órákat együtt tölteni. Fogni egymás kezét, sétálni a csillagok alatt. Csak közbe ne lenne ott minden lépésnél a gondolat, mi mindent kellene éppen a séta helyett elintézni. Aztán eljön a pillanat, amikor az ember szívét elönti a jeges félelem, és felteszi magának a kérdést. „Képes vagyok én erre? Meg lehet ennyi mindennek felelni egyszerre?”. 

forrás: Pixabay

Valljuk be, a kérdés jogos. Mert bár mindez az élet természetes és jogos része, mégis valóban elég sok feladat ahhoz, hogy a napi 24 órába beleférjen. Ráadásul nem árt néha aludni is.

Egyszerű, és banális. Egyben csak akkor kivitelezhető, ha komolyan gondoljuk!

- Nézzünk szembe a kihívásokkal. Súlyozzuk azokat. Amiket nem tudunk egyedül megoldani, ahhoz kérjünk segítséget. Tényleg nem szégyen segítséget kérni. Az persze nem mindegy, hogy kitől kérünk. Javasolt a témában kompetens emberhez fordulni.

- Vannak időrendi sorrendek. Ezek egyértelműek.

- Beszéljünk sokat a többiekkel. Bár azt mondják, ha valaki a problémáiról beszél, az panaszkodik. Nem szabad elhinni! A problémák felvetése, az azon való „hangos” gondolkodás nem panasz. Hanem megoldás keresés. Nem véletlen, hogy a pszichológia is beszélgetős műfaj. Ugyanakkor nem mindegy, kivel beszélünk a kérdéseinkről!

- Ne féljünk a szeretet kinyilvánításától. Annál is inkább, mert ez az érzés olyan, mint amikor feltöltjük az energia cellákat. Semmivel nem helyettesíthető élmény!

- Tartsuk magunkat olyan jól, amennyire csak a keretek engedik. Lelkileg is érdemes jól lenni. Ez remekül elérhető a múltbéli nehézségek kioldásával, feldolgozásával. Utána lényegesen könnyebb a mindennapi, „földi” követelményeknek eleget tenni. Ebben nem csak a pszichológus segíthet. A családállítás, kineziológia és még számos lehetőség rendelkezésre áll. Intellektuálisan is éledni kell. Nem szabad elhinni, hogy ez önzővé, vagy kivagyivá tesz! Mindennél fontosabb, hogy legyen olyan a környezetünkben, akivel nem csak szakmáról, az időjárásról, ki nyert a focimeccsen, vagy a mit főztél ma kérdésről lehet beszélni. Az emberek bár ritkán vallják be, nagyon vágynak arra, hogy a világ dolgairól elmélkedjenek. Ha van kivel, az megint csak tölt, mint a szeretet.

- A testnek is meg kell adni azt, amire szüksége van. Nincs az a feladat, ami felcserélhető a pihenéssel. Bármennyire kötelezőnek érzi is az ember. Mert nagyon gyors lábakon érkezik a baj, ha valaki túlságosan kimerült. A minőségi táplálkozás, vitaminok, ásványi anyagok pedig nem csak a betegségeket segítik távol tartani az immunrendszer erősítésével. A test fizikai működését is biztosítják.

- Az öröm szintén energia feltöltő képességgel bír. Bár, ha valakit agyon nyomnak a feladatok, az elvárások, baj érte, szomorú, vagy depressziós, az nehezen veszi rá magát az önfeledt nevetésre. Azonban tudatosan keresni kell az alkalmakat. Legalább avval, hogy nevetésre késztető filmeket néz. A nevetés ugyanis gyógyít.

- Nem szabad hinni annak, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Sosem lesz vége a feladatoknak, kihívásoknak. Ha a test és a lélek karbantartását is feladatnak érezzük, az sem teszi könnyebbé a helyzetet. Azonban, ha a tudatos döntések és az itt felsorolt apró lépések a segítő eszközök csekklistáját jelentik, kapaszkodókat, akkor már egészen másképpen leszünk képesek a mindennapi működésre.

forrás: Pixabay

Ha valaki egyszerre a gyerekeiről gondoskodó szülő, felnőtt gyerekként a szüleit támogató családtag, társ, munkavállaló, barát, egy közöség felelős tagja, a feladatok tekintetében nincs könnyű helyzetben. Pláne, ha eközben önmaga fejlődéséért is felelősséget szeretne vállalni. Miközben lépten nyomon megkapja, hogy „szeresd önmagad, teremts én-időt, tanulj meg nemet mondani, engedd el a múltadat, építsd a jövődet, legyél tudatos és vállalj felelősséget az életedért”. Mert mindez szintén egy komoly feladat sor. A fentieken túl. Ijesztő sor. Jeges félelem árad el a szívben, amikor ezt végig gondolja az ember. Mert mindennek egyszerre nem lehet megfelelni. Erőből pláne nem. De el lehet indulni ezen az úton. Egyes elemeit meg lehet csinálni. Mindig azt, ami éppen megcsinálható. Egy jól összerakott napi menetrend. Csekklista sokat tehet ezért. A többiekkel való feladatmegosztás is. Ha valami nem megy, akkor nem érdemes „belehalni”. Segítségkérés, átszervezés, tehermentesítés, sok minden van az összeomlás helyett. Nem szabad félni attól sem, hogy az ember feltegye a kezét, és azt mondja: „OK, ennyit bírok. Eddig és nem tovább”. Nem, ez sem lehetetlen. Mert a környezet nagyon gyorsan megszokja, ha valaki terhelhető. És gyakran ki is használja azt az előnyt, amit a sokat vállalóval nyerhet.

forrás: Pixabay

Megkereshető vagyok. Hatalmas tapasztalattal, és megoldás készlettel rendelkezem. Nem csak abban tudok segíteni, hogyan mit lehet megadni a testnek a jó működéshez. Azt is fel tudom ajánlani, hogy együtt gondolkodó legyek. Akivel nem csak az időjárásról lehet beszélni…

Szórádiné Páll Rózsa

Életminőség szakértő