BlogÚj! Megnyitás

A korona árnyékában

Bár a cikk címe akár történelmi témát is sejtethetne, a korona szó hallatán az aktualitások miatt manapság először nem az uralkodói fejdíszre, hanem a kialakult járványra gondolunk. Mind világszerte, mind hazánkban egyre biztatóbb hírek...

A korona árnyékában

A kapcsolattartás nehézségei, lehetőségei az idősotthonokban, járvány idején.

Bár a cikk címe akár történelmi témát is sejtethetne, a korona szó hallatán az aktualitások miatt manapság először nem az uralkodói fejdíszre, hanem a kialakult járványra gondolunk. Mind világszerte, mind hazánkban egyre biztatóbb hírek, számadatok támasztják alá, hogy ha lassan is, de a COVID-19 világjárvány, vagy ismertebb nevén koronavírus-járvány visszaszorulóban van.

A döntéshozók-ha óvatosan is- könnyítéseket vezettek be a járványügyi szigorítások tekintetében. Azonban a járvány hosszú árnyéka nem csak a gazdaságra vetül tartósan….az időseket, és az őket ellátó szakembereket is további kihívások elé állítja.

Két hónapja zárt ajtók mögött

Hivatásomnál fogva immár tizenhatodik esztendeje foglalkozom idősekkel, bentlakásos intézményi keretek között. Nem könnyű az élet alkonyához közeledve egy új otthon mellett dönteni, de számos esetben a fizikai, vagy mentális állapot romlása, vagy a korábbi cikkeimben részletesen körüljárt demencia kapcsán mégis ez lehet az üdvözítő megoldás.

Az idősek beköltözést követően, nem csak új környezettel, lakótársakkal ismerkednek meg, de optimális esetben egy idő után valóban otthonnak tekintik az intézményt. Az idősotthonok dolgozói kapcsán pedig sokszor magam is éltem egy közhelyes fordulattal: az ellátottak egy idő után szinte családtagként tekintenek az intézmények munkatársaira.

Mindig is akadtak olyan idős gondozottak, akik sajnos hozzátartozók nélkül maradtak életük utolsó időszakában. Arra is volt példa, amikor ennél is szomorúbb dologgal szembesültünk: a hozzátartozók különféle okokból nem, vagy csak nagyon ritkán jelentek meg. A háttérben régi sérelmek mellett gyakran korunk rákfenéje, a rohanás, az időhiány húzódott meg.

És most, amikor egy vírus, időst, és fiatalt egyaránt lassításra kényszerít, most amikor sokakra kényszerűen rászakadt a szabadidő, a sors úgy hozta, hogy a bentlakásos intézmények kapui jó időre bezáródtak….

Nem untatnám az olvasót a rendkívüli helyzetben bevezette szakmai természetű intézkedések sokaságával. A március 9-től élő látogatási és felvételi tilalom mellett, az intézményekben a korábbinál is nagyobb szerepet kapott a takarítás/ fertőtlenítés, elkülönítő helységek kerültek kialakításra, szigorúbbá vált a dolgozók beléptetése.

Mindemellett minden intézmény számára elérhetővé vált a honvédség által végzett fertőtlenítés lehetősége, melyet számos intézmény-köztük munkahelyem is-igénybe vett.

És bár ezek az erőfeszítések eleddig hatékonynak bizonyultak időseink fizikai egészségének megőrzése érdekében, mi a helyzet a mentális, lelki egészséggel egy ilyen példátlan helyzetben?

Kényszerűen elszakítva a családtól milyen lehetőségek adódnak a kapcsolattartásra, a család hiányának enyhítésére?

Kapcsolattartás…de hogyan ?

A járványhelyzet következtében rendkívül fontossá vált a társas érintkezések szűkítése, a fizikai távolságtartás. A kialakult helyzetben a technika az élet számos területén volt képes segítséget nyújtani. A nem halasztható ügyintézés, vagy tranzakciók tekintetében mentőövként működött a modern technika. Sokak munkáját megmentett az úgynevezett „home office”, az internet segítségével végzett otthoni munka lehetősége.

Végül intézményünkben, a Sopronban működő, Pannonhalmi Főapátság által fenntartott Szent Benedek Idősek Házában is a technikát hívtuk segítségül, a zárlat miatt kialakult különleges helyzetben.

A márciusban bevezetett tilalmak indokoltan ugyan, de nagyban leszűkítették a kapcsolattartás lehetőségeit idős ellátottjaink és családjaik között. A telefonos érintkezésen túl a csomagok fogadásával tudtuk némileg közvetíteni a családtagok gondoskodását.(Bár egy időben az is felmerült, hogy ellátottaink védelme érdekében ezt a lehetőséget is korlátozzuk ).És pont egy csomag átadásakor merült fel az ötlet, amit több mint egy hónapja sikeresen alkalmazunk intézményünkben.

Egy régóta nálunk élő lakó számára érkezett csomagot egy közeli hozzátartozótól. Az átadáskor a hozzátartozó elpanaszolta mennyire hiányzik a ránk bízott, idős rokonnal való találkozás az egész családnak. Mivel az érintett idős néni is egyre gyakrabban hangot adott a találkozások elmaradása miatt, a következő alkalommal egyik kolleganőnk rövid videó üzentet készített a hozzátartozókkal okos telefon segítségével. A felvételt még aznap délután lejátszottuk egy laptopon idős ellátottunknak, aki örömkönnyekben tört ki..

Az egyszerű, mindvégig szem előtt lévő ötlet pedig továbbgondolásra került. Létrehoztunk egy külön e-mail címet (kapcsolat@sztbenedek.hu), melyre videók illetve fényképek továbbíthatóak.

A lehetőséget plakáton is meghirdettük, a hozzátartozókat e-mailben, illetve telefonon is tájékoztattuk. Az ötlet segítségével lehetőség nyílt ellátottanként heti öt fotó, illetve heti egy rövid ( egy-másfél perces) videó üzenet küldésére, melyeket lakóink nagy örömmel fogadnak. Az idősek számára az üzeneteket, okos telefonon, laptopon, vagy a közös helyiségekben-természetesen a megfelelő személyes légkört biztosítva- elhelyezett erre alkalmas tv-készülékeken is le tudjuk játszani. Nem mellesleg, már nem egy „visszaüzenésre” is sor került, a családtagok nagy örömére.

Kollégáimmal úgy tapasztaljuk, bár ez a fajta kapcsolattartás sem tudja pótolni a személyes találkozást, mégis nagy segítséget jelent e körülmények között. Fontos eszköze annak, hogy idős ellátottainknak ne pusztán fizikai egészségét, de lelki egyensúlyát is meg tudjuk őrizni e rendkívüli időkben.

Németh Zoltán

vezető ápoló

szociális minőség menedzser

Vissza a főoldalra

Meghalt a kisbabám… még sem történt műhiba

Olvasónk nagyon szomorú történetet osztott meg velünk. Az eset nem mostanában történt, ám nagyon tanulságos és megrázó. Egy elhunyt magzat és az édesanyja története, aki máig – és talán soha – nem tudja túltenni magát azon, ami történt. Olvasónk az eset óta a második terhességet problémamentesen kihordta és ma már egy kisfiú boldog édesanyja. Az első kényszerszüléssel szült halott kisfiát azonban soha nem fogja elfelejteni.

Semmit sem kaptam ingyen az élettől – beszélgetés Keresztes Ildikóval

Talán egykor még Ő maga sem gondolta, hogy egy Marosvásárhelyi törékeny kislány, aki a balettszínpadán szerette volna elkezdeni szárnybontogatásait, Magyarország legismertebb és egyik legsikeresebb énekesnője lesz. Megannyi dal, tömérdek színházi szerep, szinte minden létező díjat megkapott a szakmától, de mégis a közönség szeretete számára a mérvadó.

A magyar Golgota

Tizenhárman voltak Aradon. Tizenkét tábornok és egy honvéd ezredes. Egy miniszterelnök pedig Budapesten. És még sok ezren országszerte. Mert mi magyarok mindig harcoltunk. És harcolni is fogunk, amíg csak élünk, mert ez a vérünkben van. Ez volt az, amit nem értett sem a tatár, sem a török, sem a labanc. Lehet, hogy területileg nem vagyunk nagyok, lehet, hogy a világpolitikában nem számítunk, de egy valamiben bárki biztos lehet. Ha hiszünk valamiben, akkor harcolni fogunk érte, és – tudom, nagy szavak ezek – akár meg is halunk. Őseink százezrei megtették, és hiszem, hogy mi sem vagyunk rosszabbak náluk.

Fabódéktól a palotáig

A városligeti műjégpálya története az 1830-as évekre nyúlik vissza. Igaz, akkor még csak a városligeti tavon csúszkáló, korcsolyázó gyerekek jártak oda, és szó sem volt műjégpályáról. Az igazi kezdet azonban még mindig a XIX. századhoz köthető, hogy aztán a II. világháború teljesen romba döntse, és a XXI. század eleji felújítást követően újra régi pompájában tündökölve várhassa a korcsolyázás szerelmeseit.

Thonet székek megmentése

A Thonet székek megmetése nem valami friss sztori, de még nem beszéltem róla soha, ezért most előjövök vele. Gondolom észrevettétek, hogy az utóbbi időben egyedi tartalmakkal próbállak Titeket inspirálni és szórakoztatni, ami jóval nehezebb feladat, mintha külföldi oldalakról átvett lakásokat posztolgatnék. A saját tartalom létrehozása fáradtságos és időigényes műfaj, meg kell alkotni a valamit, aztán be kell fotózni, rendbe kell szedni a képeket számítógépen és még meg is kell írni… szóval kell hozzá sok munka és még több idő. Ezért ritkultak meg mostanában a bejegyzések, de remélem a minőséget Ti is előbbre helyezitek a mennyiségnél! Na, vissza a székekhez: metálfekete Thonet székeim története következik.

Málnakrémes sajttorta

Január óta nem eszem cukrot, és most sem fogok, és még véletlenül sem csábulok el vendégségben, ha van egy ilyen is az asztalon. Olyan egyszerű, és finom, hogy jó, ha dupla adaggal számoltok Ti is :))

Egy búzaszemtől az olimpiáig

Lenyűgöző látványt nyújtott, a híres varázslótanonc kalandjait bemutató filmsorozat. Ezen belül is az első részben, az emberi nagyságú (sőt még annál is nagyobb) elvarázsolt sakkfigurák mozgása és csatája. A főszereplők valós életveszélybe kerültek a játék folyamán azzal, hogy helyettesítettek egy-egy figurát. Szerencsére a sakkozás ezen szintje még nem megvalósítható, de mindenképpen elismerésre méltó, hogy még egy ilyen fantázia filmben is megjelenik a sakk, mint fontos tényező. Felmerül viszont a kérdés, hogy mikor és hogyan találták ki a játékot? Kik a híres személyiségei? És persze az örök kérdés: sport-e valójában a sakk?