BlogÚj! Megnyitás

A magyar Golgota

Tizenhárman voltak Aradon. Tizenkét tábornok és egy honvéd ezredes. Egy miniszterelnök pedig Budapesten. És még sok ezren országszerte.

Mert mi magyarok mindig harcoltunk. És harcolni is fogunk, amíg csak élünk, mert ez a vérünkben van.

Ez volt az, amit nem értett sem a tatár, sem a török, sem a labanc. Lehet, hogy területileg nem vagyunk nagyok, lehet, hogy a világpolitikában nem számítunk, de egy valamiben bárki biztos lehet. Ha hiszünk valamiben, akkor harcolni fogunk érte, és – tudom, nagy szavak ezek – akár meg is halunk. Őseink százezrei megtették, és hiszem, hogy mi sem vagyunk rosszabbak náluk.

Így harcolt Béla király is, amikor a nálunk erősebbek már elbuktak, vagy gyáván meghúzódtak. Harcolt és vesztett. De voltak harcosai, akik tudták, a királynak élnie kell, hogy éljen az ország. És a király új országot teremtett.

Ahogy tette azt Mátyás király is. Felvirágoztatta az országot, köszönhetően atyjának, Hunyadi Jánosnak, aki számos csatát nyert a török ellen. Akkor úgy tűnt a legfontosabbakat elveszítette. De ma már tudjuk, hogy a vereség is győzelem volt, mert Európa időt nyert általuk. És a fia Mátyás évtizedekig tartotta Európa határait. Segítség nélkül, megértés nélkül, de tette, amit tennie kellett, ahogy őseink tízezrei tették seregében a halált is vállalva.

És jött Mohács. II. Lajos nem volt jó hadvezér, de bárki bármit is mond, király volt a szó nemes értelmében. Tudta mit vállal Mohácsnál és mégis megtette. Pontosan úgy, ahogy a magyar nemesség és nemzet színe – virága. Vesztettünk, de nem győztek le minket.

Aztán felébredt Európa – igaz 150 év kellett hozzá – és közösen kiűztük a törököt Magyarországról. Igen, kiűztük. Nyugodtan írhatjuk így, többes számban, hiszen Buda visszavételekor a közös európai seregben 15 ezer magyar katona harcolt a szultán serege ellen.

És következett Rákóczi fejedelem. Tehette volna, hogy főurak luxus életét éli, mégis teljesítette a kötelességét. Harcolt, amikor az ország, a nép érdeke úgy kívánta. És vesztett, de nem bukott el, mert a magyar szabadság ügyét újra belevéste a magyar lélekbe.

Alig több mint 100 évvel később már újra harcoltunk. És győztünk. Mert az osztrák sereget, a császár seregét, harcban megvertük. A császár csak az orosz cárnak és hatalmas seregének köszönhette, hogy végül Haynau vérbe fojthatta a szabadságharcot. A császár azt hitte, győzött.

Pedig vesztett. Deák Ferenc kellett hozzá és 18 év, de vesztett. És eljött Magyarország aranykora. Kossuth egyetlen fonográfon rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte, és igaza volt. Ők tizennégyen – 13 tábornok és egy miniszterelnök – feláldozták az életüket a hazáért.

Hála és köszönet érte mindörökké!

Vissza a főoldalra

Ambrózi Zoltán és Vér János chef | az Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend és a Szabadtűzi Lovagrend lovagjai

Áprilisi választásunk fő étele a Kókai lencsegulyás annak a napnak állít emléket, amikor az isaszegi csata napján, 1849. április 6-án a szabadságharc tábornokai Kókán találkoztak Kossuth Lajossal. Hogy ettek-e Kókai lencsegulyást, arról nem szól a fáma, az viszont bizonyos, hogy a Kókai lencsegulyás egy igazi magyaros étel. Amihez remek kísérő lehet egy kiváló Kapros túrós lepény.

A magyar Golgota

Tizenhárman voltak Aradon. Tizenkét tábornok és egy honvéd ezredes. Egy miniszterelnök pedig Budapesten. És még sok ezren országszerte. Mert mi magyarok mindig harcoltunk. És harcolni is fogunk, amíg csak élünk, mert ez a vérünkben van. Ez volt az, amit nem értett sem a tatár, sem a török, sem a labanc. Lehet, hogy területileg nem vagyunk nagyok, lehet, hogy a világpolitikában nem számítunk, de egy valamiben bárki biztos lehet. Ha hiszünk valamiben, akkor harcolni fogunk érte, és – tudom, nagy szavak ezek – akár meg is halunk. Őseink százezrei megtették, és hiszem, hogy mi sem vagyunk rosszabbak náluk.

Az eltűnt óra és az emberség – egy pozitív és megható történet a magyar egészségügyből

A történet, amit most közreadunk, valóban megtörtént! Egy olvasónk telefonált meghatottan, mert olyan tapasztalata volt, amely a magyar egészségügyben dolgozók emberségét bizonyítja. Tavasszal, a COVID őrület közepén közel kilencven éves édesapja kórházba került. Szerencsére nem korona vírussal, de a baj így is jelentős volt. Aztán az állapotának a romlása miatt egy másik kórházba vitték át. Mindez maximális odafigyelés és az előírások betartása mellett.

Goldie Hawn: egy félig magyar világsztár

Goldie vagyis Aranka, mert édesanyja azért adta születésekor ezt a nevet a lányának, mert a Goldie az Aranka tükörfordítása. Édesanyja magyar volt, aki egy tánciskola és egy ékszerüzlet tulajdonosa is volt egyszerre. Sokan ez utóbbira asszociáltak a lánya neve kapcsán, de a valóság más volt. Goldie édesapja is érdekes ember volt. A zenészként dolgozó Edward Hawn egyenesági rokonságban áll a függetlenségi nyilatkozat legfiatalabb aláírójával. Hogy pontosan ki volt ő, azt nem sikerült kiderítenem.

Magyar hangja...

Megszoktuk, hogy a filmek „magyarul” beszélnek. Bár elindult a tendencia, miszerint egyre többen eredeti nyelven élvezik a filmalkotásokat, felirattal segítve a szöveg tartalom megértését. Mégis, a tapasztalat azt mutatja, hogy szeretünk hátradőlni a székünkben, gondtalanul, minden erőfeszítés nélkül követve a történet szálait. A szinkronizálásnak ezért komoly, évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak Magyarországon.

Szépség és a szörnyeteg magyar módra

Történt egyszer, hogy egy fogadáson az ifjú Ördöglovas, egy mesébe illően csodálatos hercegnőt látott. Barátai csak nevettek hevületén, de a fiatal gróf a kor illeme szerint felkérte táncolni a kinézett lányt. A sokadik tánc után aztán a grófot finoman figyelmeztették, hogy a hercegkisasszony apja Metternich herceg, aki a Monarchia legbefolyásosabb embere volt a császár után, nem nézi jó szemmel eme udvarlást. Az Ördöglovas azonban csak nevetett és az egész estét végigtáncolta a hercegkisasszonnyal.

Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból

Az már más kérdés, hogy mit ismerünk Himnuszunk születésének történetéből. Aztán ott van az a – szomorú – tény, hogy az ezredéves Magyarországnak a Himnusz megszületéséig egyáltalán nem volt hivatalos himnusza.