Megnyitás

A Monarchia mestercukrásza

A cím talán azt sugallja, hogy egy XIX. századi interjút elevenítünk fel, ám nem így van.

A Monarchia mestercukrásza

Ellenben van Magyarországon egy nemzetközileg is elismert Arany kézmű díjas mestercukrász, Lajos Mary, aki családi indíttatásból Kossuth kedvenc édességétől indulva mára a Monarchia cukrászatának szakértőjévé vált. De nem csak elméletben, hanem Cegléden a Békebeli cukrászdát létrehozva, a korabeli süteményeket gondolja újra a legmodernebb természetes alapanyagok használatával. Pályafutásában sok érdekesség van, többek között kiderül az is, hogyan kapcsolódik a magyar csoda ló Kincsem és a cukrászat.

A mai időkben a legtöbbünknek eszébe sem jut az, hogy milyenek lehettek a korabeli sütemények, nem még az, hogy meg is valósítsuk őket. Hogyan kezdődött?

A nagymamám készítette évente kétszer – háromszor a „csoda sütit”, ami Kossuth Lajos kedvenc süteménye volt. Tíz éves voltam, amikor egy alkalommal a nagymamám így szólt: Ideje készülni az életre, mondta, és nekem is megtanította a csodasüti elkészítését. A receptet a régi hagyományoknak megfelelően soha nem írták le egyetlen családban sem, az a nagymamáktól került tovább az unokákhoz, akik majd továbbadják az ő unokáiknak. Így tanultam meg a receptet én is, mint egy Petőfi verset, akkor még nem is sejtve, hogy életem meghatározó ajándékát kaptammeg éppen. Egyébként a hagyomány szerint, ha egy lány úgy tudta elkészíteni a sütit, hogy Kossuth rábólintott, akkor azt a lányt már férjhez lehetett adni. Én tíz éves voltam akkor, és a férjhez menés még nagyon messze volt, ám a közös sütésünk után elkezdtem gyűjteni a Kossuth Lajoshoz köthető, a Monarchiában kedvelt sütemény recepteket és gasztronómiai emlékeket. Innen ered a Monarchia süteményeinek az ismerete.

Mi fogta meg önt Kossuth Lajosban?

Nekem tíz éves gyerekként nem a politikus, vagy az államférfi, hanem Kossuth Lajos, mint ember volt az érdekes. Az, hogy milyen ember volt az a Kossuth, aki így szerette a süteményeket? Aztán meg az, hogy Kossuth kis túlzással egész életében a Monarchia ellen harcolt, miközben maga is része volt annak, és így jött a képbe a Monarchia. Ennél pedig már megkerülhetetlen volt, hogy milyen lehetett Sissi, aki a magyarok kedvenc királynéja volt? Vagy milyen lehetett, mint ember, maga a Kaiser? De visszatérve Kossuthra, nem álltam meg egy süteménynél, hanem kíváncsi voltam arra is, mit szeretett még a kormányzó? Aztán elkezdtem tanulmányozni a sort, a Kossuth tortákat, a Kossuth tésztákat, a Kossuth golyókat, a Kossuth holdacskát, a Kossuth koszorút, a Kossuth kiflit és a többit. Ez utóbbi – mármint a Kossuth kifli – különösen érdekes volt. Rájöttem például, hogy Móra Ferencné az 1931-ben megjelent könyvében Kossuth kifliként valójában egy Kossuth holdacskát mutatott be. Aztán egy 1905-ben kiadott Váncza könyvben megtaláltam az eredeti Kossuth kifli receptjét, úgy, ahogy a kormányzó szerette. Jelentős a különbség, hiszen az 1931-es könyvben a kifli dióval készült. Márpedig az igazi Kossuth kiflibe mandulát kell tenni, hiszen a mandulás volt Kossuth igazi kedvence. Ezt a felvidéken néhol máig Kormányzói szarvasoknak hívnak. Hogy ez mennyire köztudott volt, az is mutatja, hogy amikor Kossuth megérkezett az Egyesült Államokba, és partra szálltBalrimore-ban, a város cukrászai mandula formájú, mandulás tortával kedveskedtek neki.

Eszerint tíz éves korától cukrásznak készült?

Eszembe sem jutott! Közgazdasági szakközépiskolába jártam, éltem az életemet és semmi közöm sem volt a cukrászathoz azon kívül, hogy otthon a saját családomnak sütöttem, illetve, hogy gyűjtöttem a Kossuthoz köthető, aztán a Monarchiabeli recepteket.

És semmi cukrászat? Mivel foglalkozott azokban az években?

Akkor kereskedelmi pályát futottam be, egy nagy világcég magyarországi gyártójánál dolgoztam, mint kereskedelmi és marketingvezető. Közben ennek kapcsán – mivel az export is hozzám tartozott – sokat utaztam. Kiállítások, vásárok, konferenciák, tárgyalások. Ám, ha olyan helyen voltam, nem feledkeztem meg a receptgyűjtésről sem.

Mikor döntötte el, hogy váltani fog?

Szerettem a kereskedelmet és a marketinget. A cukrászdával kapcsolatban ma is foglalkozom vele, de úgy éreztem, lépnem kell, és 2003-ban megtettem. Akkor még csak terveztem a cukrászdát, kerestem a helyét és elkezdtem képezni magam.

Újra beült az iskolapadba?

Nem egészen. Ahhoz már túl sokat tudtam a dolgokról, hogy a szó szoros értelmében visszaüljek a padba. Úgy gondoltam, sokkal hatékonyabb lesz, ha a magyar cukrászat legnagyobbjaitól tanulok. Az első elképzelésem az volt, hogy meg kell tanulnom az igazi fagylaltkészítést, ezért elmentem a hazai legjobbhoz, Szervánszky Lászlóhoz. Nála először magántanuló voltam, aztán a kapcsolatunk egyre szorosabbá vált és végül családtaggá váltunk a családommal együtt.

És ez már elég volt?

A fagylaltok területén megadta az alapot, de hol voltam még attól, hogy cukrász legyek?

Hol volt?

Messze, ezért folytattam a tanulást. Engem a fagylalt mellett a csokoládé és akkor már a hagyományos süteménykészítés érdekelt a leginkább és ebben az irányban folytatta a tanulmányaimat. Tanultam sok mindent az anyagismerettől az élelmiszer kémiáig és klasszikus – háború előtti – cukrászati technikákat és mesterfogásokat is.

Ezt követően nyitotta meg a Békebeli cukrászdát.

Így van. Amíg én tanultam, a cukrászda is készült. Mindenre odafigyeltünk. Az épület külső kinézetétől a belső berendezésen át a korlátokig és a csillárokig. A kovácsoltvas korlátokat egy idős kovácsmester készítette, aki kovács szobrász is egyben és évtizedeket dolgozott Németországban és Kanadában. A lényeg az volt, hogy egy kicsit modernizálva visszaadjuk a XIX. század miliőjét. A helyet is ennek megfelelően választottuk, hiszen a cukrászda egy múlt század eleji fogadó helyén épült, Cegléd legnagyobb összefüggő zöldövezetében.

Azt hiszem, a fotókat nézve mindenki láthatja, hogy ez sikerült. Végül is mikor nyitott a Békebeli cukrászda?

A cukrászdát 2005-ben nyitottuk ki. Azóta is ugyanazt az elvet követjük, a monarchia süteményeit készítjük és a magyar tradicionális süteményeket gondoljuk újra, a hagyományok megőrzése mellett modernizálva, természetes alapanyagokból, a mai ízléshez igazítva. Az én felfogásom szerint, a cukrászat kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy sétáljunk a térben és az időben. Térben Magyarországtól Erdélyig, Szlovákiától Ausztrián át Svájcig és Franciaországig. Időben pedig a Monarchiától napjainkig a legmodernebb technikákat és alapanyagokat felhasználva.

Innen ered a cukrászda neve is? Egyébként Ön a névadó?

A név az én ötletem volt, és onnan ered, hogy a „békebeli” időkben a magyar cukrászat világhírű volt. A névvel az volt a célom, hogy ezt visszahozzuk a köztudatba, és azt gondolom, hogy ez sikerült. Ma már a „békebeli” név – köszönhetően annak, hogy más cégek is tettek ilyen irányú lépéseket–a minőség szinonimájává vált. A cukrászatnál maradva nekem ez azt az időszakot szimbolizálja, amikor a magyar cukrászat a világ élvonalába tartozott.

Önt látva, jól gondolom, hogy a tanulás tovább folyatódott?

Nekem szenvedélyem a csokoládékészítés, ezért számomra egyértelmű volt, hogy továbbra is tanulni fogok. Mint ahogyan az is, hogy csak a legjobb mesterektől akarok tanulni. A következő a minőségi csoki egyik elismert fellegvára, a Belga Csokoládé Akadémia volt, 2009 és 2011 között. Aztán jött az École de Paris, ahol két szemesztert is végeztem. Aztán jöttek a világ legnagyobb mesterei, akikhez sikerült kapcsolatot találnom, így tanulhattam francia, olasz, svájci és osztrák cukrászok mesterkurzusain is.

A finom sütemények és bonbonok mellett volt más eredménye is a tanulásnak?

Igen, sokat utaztam és tanultam világhírű mesterektől, amely nem csak azt eredményezte, hogy jelentősen gyarapodott a szakmai tudásom, hanem azt is, hogy sokkal jobb rálátásom van a világtrendekre. Ezért is alapítottam meg 2014-ben a Békebeli cukrászdában működő csokoládé manufaktúrát is. A világtrend szerint ma már nem létezhet modern, színvonalas cukrászda saját csokoládé manufaktúra nélkül.

Sok helyen járt és tanult a világban. Mennyire ismert, illetve elismert a magyar cukrászat külföldön?

Ez nehéz kérdés, hiszen még mi magyarok sem ismerjük igazán a saját cukrászatunk hírességeit. És itt nem azokra gondolok, akik itthon maradtak és mindenki tudja a nevüket. Münchenben találkozhattam például Roger Geerts-el, a Chocolat World elnökével. Amikor megtudta, hogy magyar vagyok vissza kérdezett és Herr Dekanyról érdeklődött, illetve arról, hogyan ünnepeljük őt? Bevallom, akkor fogalmam sem volt ki is volt az a Herr Dékány?! Aztán utánajártam, és kiderült – elnézést a hasonlatért, de nincs jobb -, hogy olyan ő a cukrászatban, mint Kincsem a lósportban, minden bonbon versenyt megnyert, amin elindult, szám szerint 17.

Akkor ezért van az emléktábla…

Mivel igazából rajtam és pár emberen kívül senkit sem érdekelt, 2015-ben márványtáblát avattunk és elkészítettem a kollégáimmal a Dékány bonbont. Így most már egyre többen ismerik a régmúlt egyik világhírű magyar mestercukrászának a nevét. És az idén ezt kibővítjük a mester és a szerelme emlékére, és Dékány és Küry bonbonokat is fogunk készíteni.

Évente tartanak megemlékezést a mesterről?

Igen, minden novemberben a második hét pénteki napján tartjuk a koszorúzást és a megemlékezést. Az ünnepségen a család mellett a cukrász szakma képviselői és a város vezetői is részt vesznek.

Melyik volt a legemlékezetesebb cukrászathoz köthető élménye?

Az amikor  a világ cukrász elitjébe tartozó francia mestercukrász elkérte a Csárdáskirálynő nevű süteményem receptjét.

Végezetül egy kérdés a karácsonyról: melyik a kedvenc karácsonyi süteménye?

Abból több is van. Most a bejgli tortát fogom bemutatni, a pontos hozzávalókat és az elkészítés trükkjeit pedig a magazin gasztro rovatában találják meg az olvasók. 

Vissza a főoldalra

További Interjú

Álmodtam egy világot magamnak

Álmodtam egy világot magamnak

Ez volt az EDDA első nagylemezének az egyik legnépszerűbb dala, de ez sokkal több, mint egy dal. Pataky Attila nem csak megálmodta azt a világot, hanem meg is éli. Nem bántani, szeretni akar, ugyanakkor harcol is, ha a szükség úgy hozza. Tiszteli a nőket, és ez a tisztelet még az édesanyjától ered, mint ahogyan az éneklés is. Nem tud és nem is akar semmit félgőzzel csinálni. Amikor felmegy a színpadra, mindig százhúsz százalékot akar adni a rajongóknak. Az interjú azonban mégsem csak az EDDA-ról, sokkal inkább Pataky Attiláról, az emberről szól.

Álmodtam egy világot magamnak

Radnótitól az olimpiáig

Radnótitól az olimpiáig

Csisztu Zsuzsa sokak számára egy televíziós személyiség. Hol van már a köztudatból az Európa kupa győztes, olimpikon tornászlány képe? Aki azonban ismeri, jól tudja, hogy az soha nem tűnt el, mindig is jelen volt és van, csak közben fejlődött, épült és kiteljesedett. Televíziós riporterré, műsorvezetővé, műsorkészítővé és íróvá. Feleséggé és anyává, nemzetközi és hazai sportvezetővé. És mindezt egyszerre, minden területen helytállva, mégsem elszállva.

Radnótitól az olimpiáig

Sugallatok

Sugallatok

Eredetileg a pályájáról szóló interjúra készültem Für Anikó Jászai Mari díjas érdemes színésznővel, de végül sokkal több lett ennél. Egy tartalmas beszélgetés, amiben a pályafutása mellett érintettük az élet fontos kérdéseit, az életét befolyásoló sugallatokat és a családi kapcsolatait. Mert az nem igazán szokványos, hogy valaki fél a nyilvános szerepléstől, és az Iparművészeti Főiskolára készül, aztán végül a Színművészetin köt ki. Mint ahogyan az sem, hogy valaki húsz évesen nevet vált, egykeként születik, most mégis két testvére van. Ez éppoly csoda, mint az, hogy valaki ugyanabban az öltözőben készül, ugyanazon a színpadon lép fel, mégis más színházban játszik.

Sugallatok

Az utolsó szalmaszál

Az utolsó szalmaszál

Ma már egyike a világ négy profi férfi szopránjának, és számos sikert tudhat maga mögött az Egyesült Államoktól Kínáig. Azt gondoljuk, a pályája maga a sikertörténet. Fel sem merül bennünk, hogy dolgozott bolti eladóként, éjszakai pultosként és légi utaskísérőként is. Azt pedig már tényleg csak kevesen tudják, hogy kétszer is kénytelen volt a zenei pályáját félbe szakítani, szó szerint azért, hogy az éhezéstől megmentse magát. A Csillag születik pedig valóban az a bizonyos utolsó szalmaszál volt az életében.

Az utolsó szalmaszál

A Monarchia mestercukrásza

A Monarchia mestercukrásza

A cím talán azt sugallja, hogy egy XIX. századi interjút elevenítünk fel, ám nem így van. Ellenben van Magyarországon egy nemzetközileg is elismert Arany kézmű díjas mestercukrász, Lajos Mary, aki családi indíttatásból Kossuth kedvenc édességétől indulva mára a Monarchia cukrászatának szakértőjévé vált. De nem csak elméletben, hanem Cegléden a Békebeli cukrászdát létrehozva, a korabeli süteményeket gondolja újra a legmodernebb természetes alapanyagok használatával. Pályafutásában sok érdekesség van, többek között kiderül az is, hogyan kapcsolódik a magyar csoda ló Kincsem és a cukrászat.

A Monarchia mestercukrásza

A Madártej miatt nem lettem orvos

A Madártej miatt nem lettem orvos

Kevesen vannak az országban, akik nem látták még a képernyőn a mentők kommunikációs igazgatóját és szóvivőjét, Győrfi Pált. Elmaradhatatlan egyenruhájában szinte minden nap megjelenik a híradóban, és több szórakoztató műsorban is feltűnt már. Amikor megszólal, arra az ember óhatatlanul odafigyel, és hajlamos azt hinni, hogy a kamera, a show neki természetes életeleme. Ki gondolná, hogy volt olyan helyzet, amikor egy rendezői instrukciót követően egy pillanatra leblokkolt és nehéz volt megmozdulnia. És talán az sem köztudott, hogy egyszer majd üzletet szeretne nyitni.

A Madártej miatt nem lettem orvos

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

Személy szerint nekem Bodrogi Gyula maga a magyar színjátszás. Mióta színházba járok, tévéjátékot, magyar filmet nézek, jelen volt. Egyszerűen megkerülhetetlen. És ami nem mellékes, neki köszönhetem – az osztálytársaim zömével együtt – a matek kettesemet, amivel érettségire mehettem. Mielőtt a Nemzeti Színházban találkoztunk, hirtelen beugrott egy párhuzam a híres francia rendezővel, Roger Vadimmal kapcsolatban. Mindketten koruk három elvitathatatlan szépségét hódították meg. Az idén volt 60 éve, hogy diplomázott a Színművészeti Főiskolán. És ha mindez még nem lett volna elég, ő volt Süsü a sárkány!

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

Azért hívtak, mert jól énekelek

Azért hívtak, mert jól énekelek

Csézy az Eurovíziós Dalversennyel vált igazi sztárrá Magyarországon. Kevesen tudják, hogy már akkor turnézott az Egyesült Államokban, amikor itthon még szinte senki sem ismerte. Azt pedig talán még kevesebben hallották, hogy nem csak énekesnő, hanem a népművészet avatott ismerője és tervezőként is komoly elismertséggel bír. A legfontosabb számára mégis a család. A legmélyebb megnyugvást pedig a saját maga által gondozott kertben találja meg.

Azért hívtak, mert jól énekelek

Nem vagyok híve a tiltásnak!

Nem vagyok híve a tiltásnak!

Katus Attila hatszoros aerobik világbajnok, mégis egy tv műsor kellett ahhoz, hogy igazán ismertté váljon. A Szombat esti láz volt az, ami igazán sztárrá tette. Olyan sztárrá, aki ennek ellenére megmaradt embernek. A legfőbb hivatásának azt tartja, ha segíthet az embereknek. Sporttal, előadásokkal, étkezési tanácsokkal és minden egyébbel, ami az életmód változtatáshoz – és nem váltáshoz - kell. És nem csak felnőtteknek. Évente 50 - 100 iskolába látogat el, hogy gyerekeket - köztük nagyon sok hátrányos helyzetű gyereket - a sport és az egészséges életmód felé tereljen.

Nem vagyok híve a tiltásnak!

Számomra a zene egy nyelv

Számomra a zene egy nyelv

Szulák Andrea egyike azoknak a magyar állócsillagoknak, akiket a fiatalok és az idősek is egyformán kedvelnek. Ismerik a dalait, a színházi szerepeit és televíziós megjelenéseit. Hallottak már a lányáról, a magánéletéről és talán még az alkalmakat is idézik, mikor és hol látták őt akár élőben is fellépni. Azt azonban már sokkal kevesebben tudják, hogyan vált ismertté, hogyan viszonyul ahhoz, amit ma sztárságnak hívnak, hogyan próbálja megőrizni az emberségét és mit ad át ebből a lányának. És ami talán a legmeglepőbb, mi az, ami igazán kikapcsolja?

Számomra a zene egy nyelv

Gázkészülék szerelése Budapesen, akár azonnali kiszállással áll rendelkezésére éjjel-nappal. hívja ügyfélszolgálatunkat a telefonszámunkon!

Gázkészülék szerelés

Gázkészülék szerelése Budapesen, akár azonnali kiszállással áll rendelkezésére éjjel-nappal. hívja ügyfélszolgálatunkat a telefonszámunkon!

Mit tegyünk, ha a gázkészülékünk elromlik? Legyen az vízmelegítő, gázkazán vagy bármilyen gázkészülék, nagyon fontos, hogy csak megbízható, hozzáértő szakemberekre bízzuk a javításukat. Vállalkozásunk sikerének titka a gyorsaság, a precizitás és a megfelelő szakértelem. Hívjanak minket bizalommal!