BlogÚj! Megnyitás

A munkahelyi stressz hatásai

Ma Magyarországon a lakosság közel fele aktív korú, munkaképes és dolgozik.

Ma Magyarországon a lakosság közel fele aktív korú, munkaképes és dolgozik. A munkahelyen töltjük a nap minimum egyharmadát, így a munkakörülmények, a kollégák és a feletteseink mind hatással vannak ránk. Egyesek a munkaidő leteltével a munkahelyi gondokat is leteszik, míg mások „cipelik magukkal” azokat, ezek pedig az otthoni légkörre is hatással lesznek. 

A tartósan fennálló, mértékében a testi-lelki jól-létet már megterhelő stressz a második leggyakoribb munkahelyi panasz, amely az Európai Unió 27 országában a munkavállalók közel egynegyedét (22 százalékát) érinti – állapította meg az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2009-es tanulmánya. A vizsgálatok szerint az elveszített munkanapok 50–60 százaléka közvetve vagy közvetlenül a stressznek tudható be. Azok száma, akik a munkahelyi feltételek miatt kialakult, vagy az azok által súlyosbított stressztől szenvednek, emelkedőben van. Magyarországon egy hajszállal még ennél is rosszabb a helyzet. Prof. dr. Kopp Mária vezetésével a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai országos reprezentatív egészségfelmérést végeztek (Hungarostudy). Ennek eredményei szerint a halálozás valószínűsége a háromszorosára emelkedett azon 40–69 éves magyar férfiak között, akiknek 2002-ben munkahelyi bizonytalanságot kellett megélniük. A duplájára növekedett azok körében, akiknek alacsony kontroll lehetőségük volt. Ugyanebben a korcsoportban a nőknél az alacsony munkahelyi támogatás bizonyult a 2006-ig bekövetkező halálozás kiemelkedő rizikófaktorának.

A munkahelyi stressz hatásai

Felelősség és stressz

Minden munkakörben igen nagy felelősséggel kell dolgozni. A beosztott munkavállaló a megfelelés miatt stresszel, a középvezetői beosztásban lévő munkaerő két tűz (beosztott vs. cégvezető) között van, ezért stresszel, a cégvezető pedig mindenkiért és mindenért felelős, így a munkahelyi stressz kimagaslóan érinti őt is.

A munkahelyi vezetői stressz hátterében – többek között – az alábbiak állhatnak:

  • a döntések nagy száma
  • a felelősség súlya
  • az új módszerek ismeretének és alkalmazásának követelményei
  • a váratlan helyzetek
  • folyamatos szembesülés a munkavállalók napi, nem várt problémáival
  • kevés idő, szoros határidők
  • rossz kommunikáció a team-en belül

A tartós, káros stressz az egyén, a munkahely és a társadalom szintjén is számos negatív következménnyel jár. Ha tartósan fennáll az „állandó készenlét” állapota – az úgynevezett krónikus stressz –, a szervezet a lehetőségei határáig alkalmazkodik, majd kimerül. A krónikus stressz szoros összefüggését a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a fertőző betegségekkel, a fejfájással, az izomfájdalmakkal, a gyomor- és bélrendszeri tünetekkel, a menstruációs zavarokkal, a depresszióval, a szorongással, a kiégéssel, valamint az egészségkárosító rizikómagatartások (a mértéktelen alkoholfogyasztás és evés, a dohányzás) megjelenésével számos tudományos vizsgálat igazolja. A fennálló állapot és a folyamatos szorongás miatt a cégvezető munkájának hatékonysága csökkenhet, ez kihatással jár a beosztottakra is, és hosszabb vagy rövidebb időn belül a cég eredményességi mutatói is kedvezőtlen irányba mozdulnak el. 

A munkahelyi stressz hatásai

Hogyan tehetünk a munkahelyi stressz ellen?

A legfontosabb, hogy ismerjük fel időben, ha baj van, ne várjuk meg az első komoly egészségi elváltozást, betegség tünetét. Tervezzük és tartsuk be a szabadság kivételét, még akkor is, ha nem megyünk épp világ körüli útra. Sokszor elég csak annyi, hogy visszavonulunk a munkahelyi környezetből, reggel tovább alszunk, és a napot a családunk nyugodt társaságában kezdjük el. Amennyiben lehetőség van, keressünk alkalmat arra, hogy a munkahelyi eseteket szakemberrel megbeszéljük. Képezzük, fejlesszük folyamatosan az önismeretünket, készségeinket. Sajátítsunk el újabb és újabb konfliktuskezelési technikákat annak érdekében, hogy „ütésállóbbá” váljunk. Legyen valamilyen hobbink, amivel le tudjuk vezetni a napi feszültséget, és ha csak fél órára is, de ki tudjuk kapcsolni az agyunkat a feszültség alól. Strukturáljuk az időnket a munkahelyen és a magánéletünkben egyaránt. Mindig legyen „énidő”, amikor csak magunkra figyelünk, kizárva egy kis időre a környezet és minden más tényező zavaró jelenlétét.

Vissza a főoldalra

A munkahelyi stressz hatásai

Ma Magyarországon a lakosság közel fele aktív korú, munkaképes és dolgozik. A munkahelyen töltjük a nap minimum egyharmadát, így a munkakörülmények, a kollégák és a feletteseink mind hatással vannak ránk. Egyesek a munkaidő leteltével a munkahelyi gondokat is leteszik, míg mások „cipelik magukkal” azokat, ezek pedig az otthoni légkörre is hatással lesznek.

Stressz – avagy a test és lélek ellensége

A legtöbb magyar ember napjait a stressz tartja működésben. Mindenért képesek vagyunk stresszelni: munkahely, jobb teljesítmény, pénz, elvárások, bármi. Ezt az állapotot az úgynevezett stresszorok váltják ki és tartják fent, ez pedig megterheli a szervezetünket, rosszul hat a szellemi és mentális tűrőképességünkre, és kiválthatja a stressz alapú szorongás állapotát.

Semmit sem kaptam ingyen az élettől – beszélgetés Keresztes Ildikóval

Talán egykor még Ő maga sem gondolta, hogy egy Marosvásárhelyi törékeny kislány, aki a balettszínpadán szerette volna elkezdeni szárnybontogatásait, Magyarország legismertebb és egyik legsikeresebb énekesnője lesz. Megannyi dal, tömérdek színházi szerep, szinte minden létező díjat megkapott a szakmától, de mégis a közönség szeretete számára a mérvadó.

A krumpli 50 árnyalata (6 recepttel)

Nemhogy megenni (haha). Körülbelül 20 fajtát kóstoltunk a séfekkel, ízlelgettünk, megvitattuk, majd osztályoztuk is őket. Ha előtte nem is, aznap meg kellett állapítanom, hogy igazán királyi étel, és unalmasnak, egysíkúnak egyáltalán nem nevezhető. Bár rajongásom iránta igazából, legalább gyermekkorom óta tart. Nem véletlenül.

Gyertyaláng

Csend van. Állunk némán, egy pontra nézve. Csak a rögök kopognak egyhangúan. Néhol sírás hallatszik. A koporsó lassan eltűnik a föld alatt. A hant elkészült, a kis fakeresztet a helyére nyomják. A koszorúk következnek. Rátelepszenek a sírra, mint fajdalmunk fekete madarai. Az emberek elindulnak, ki-ki megy élete dolga után. Nem mozdulunk, fejünkben az együtt átélt események peregnek. Aztán menni kell, nincs tovább. November van. A levegőben már látszik a lehelet párája. Amerre nézünk, mindenütt apró lángok fénylenek, mint megannyi piciny lélek. Őt utoljára hagytuk, mint halála óta mindig. Körülötte gyertyák sokasága. Néma a fájdalom. Kétszemnyi ködön át nézem a képet a kereszten. Az emlékezés fényei bolyonganak a sötétben, hogy hajnalra összezsugorodjanak, majd utolsót lobbanva elenyésszenek, m int az élet.

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XVI. rész

- Miért ne? – vont vállat a férfi. Franknek nem kell elszámolnia a pezsgővel! – mondta, és Tess kezébe adta a poharat. A poharak csilingelve összekoccantak, és ők egymásra mosolyogva kiitták az italt. A kocsi lágyan fékezett a ZaZa bejárata előtt. Frank kipattant, és kinyitotta előttük az ajtót. Ramon belekarolt a lányba, a portás szélesre tárta előttük az ajtót, és a férfi bevezette Tesst a hotelbe. A hall fényűző pompája káprázatosan csillogott a hatalmas kristálycsillárok fényében. Ramon azonban nem lassított, és tökéletes helyismerettel kalauzolta át Tess az elegáns, diszkrét luxust sugárzó, teljesen üres étterembe. Tess csodálkozva nézett körül. Ennyire éreztetné hatását a válság?- gondolta magában. Nem hitte volna, hogy valaha üres éttermet lát egy luxus hotelben, pláne nem a Zaza-ban. A zenekar ezzel mit sem törődve halk swinget játszott, ami nagyon jól illett a hely hangulatához. Ramon megállt a csinos ültető hostess pultjánál és a lányra mosolygott.

A pszichoszomatikus betegségek, állapotok

A pszichoszomatikus betegségek az orvoslás során jelentős számban megjelenő állapotok. A testi tünetekkel jelentkező megbetegedések hátterében elsősorban lelki (pszichés) tényezők játszanak szerepet. A vizsgálatok során nem mutatható ki a fizikális eltérés, a beteg leletei és vizsgálati eredményei negatívak. Ezeket az állapotokat már az ókori görögök is vizsgálták és feljegyezték, de a XVII.században Descartes, majd később Freud, Cannon és Pavlov.