Egyszer volt, hol nem volt…, vagyis mégsem volt. Vagy hogy is van ez? Az ember meglehetősen zavarban van, amikor J. K. Rowling varázslótanoncáról ír. Mert mit is lehet ilyenkor írni? Harryt vagy rajongásig szereti, vagy utálja az ember. És persze ott az író is. Az első részben volt plágium vagy nem? Egy azonban elvitathatatlan. Tízmilliókat szegezett a mozivásznak és a képernyők elé. De ki is valójában ez a varázslótanonc? Mit kell róla tudnunk? Mit kell tőle megtanulnunk?

Tudják mi az a kviddics? Nem, nem, senkinek a felmenői nincsenek veszélyben! Ez az, amit az egyszeri mesélő így kezd: megvan az, amikor a srácok seprűnyélen száguldozva kergették a cikeszt? Nos, ha nincs, akkor képzelj el tucatnyi seprűnyélen száguldozó varázslósrácot, amint a cikeszt (egy hihetetlenül gyors labda) kergetik, bár elkapni nem lehet akárkinek, mert ezt csak a fogó teheti meg. Van persze még két labda és egyéb nyalánkságok is, de jobb, ha nem bonyolítjuk tovább a dolgot. A lényeg, hogy ezt látni kell!

A rossznyelvek szerint talán a fenti játék volt az egyetlen eredeti Rowling ötlet, ami az első részbe belekerült. Igaz, ezek a híresztelések végül megmaradtak pletyka szinten, de kétségtelen, hogy felmerültek. Ne ijedjenek meg, nem fogom elmesélni a cikk hasábjain a Harry Pottert, egyszerűen csak érzékeltetni akartam azt, hogy a gyerekek miért is imádják annyira a varázslótanonc történetét. Pedig nem volt egyszerű az út a sikerig.

Amikor az állástalan tanárnő elkeseredésében a történetírásba menekült, maga sem tudta, hogy mibe vágja a fejszéjét – 7 részt írt végül. Azt meg végképp nem gondolta, hogy kétségkívül az Egyesült Királyság leggazdagabb és legismertebb írója lesz.

J. K. Rowling nem bírta a fűtetlen szobát, szokásává vált, hogy addig tologatta kislányát az utcán, míg el nem aludt. Utána beült egy kávéházba majd munkához fogott. Ily módon készült a regény, mely elnyerte méltó jutalmát. Ez Rowling kitartásának és ambíciójának volt köszönhető. Az első kötet elnyerte a Skót Művészeti Tanács tetszését. A támogatás elnyerése után Rowling elkezdett kiadót keresni, ám a kiadók egyáltalán nem rajongtak az ötletért, és sorba utasították el a számukra ismeretlen szerzőnőt. Egyik legfőbb érvük az volt a később világsikert elérő könyvvel szemben, hogy cselekménye miatt nem tartozik bele az ifjúsági sorozatba. Rowlingnak végül csak menedzseri segítséggel sikerült eljuttatni a Harry Potter első részét egy olyan könyvkiadóhoz, amely végül kiadta a művet.

Az írónő sokáig mégis azt gondolta, hogy nem fogják felfedezni könyvét, és hosszú ideig az ismeretlen írók keserű kenyerét eszi majd. Legnagyobb meglepetésére azonban Arthur Levine, a Scholastic Books szerkesztő-igazgatója megvásárolta az amerikai kiadási jogokat. Így Rowling végre minden idejét a könyv írásának szentelhette. A siker oly nagyra nőtt, hogy a negyedik kötet írásánál már újságírók hada üldözte, magára vonva Warner Bross figyelmét is.

Így Harry Potter karrierje elindulhatott a filmvásznon is.

A főhős Harry Potter, a gyerekek egyik legkedveltebb varázslója, aki legyőzte a ”gonoszokat” és mindenkit megmentett. A varázslás mestere lett és számos barátra tett szert. De ne szaladjunk ennyire előre. Történetünk elején Harry árva fiúként él együtt anyai nagynénjével és családjával. Nem éppen emberinek nevezető körülmények között. Életének fordulópontja 11 éves korában történt, mikor megtudta különleges képességét. Hogy kik voltak a szülei, hogyan haltak meg, és hogy ki ő valójában. A fiú eddig átlagosan élt életének, – még ha az nem éppen nevezhető boldognak – vége. Harry, a kifosztott árva kételkedve fogadja származása nem mindennapi történetét. Ám kénytelen ráébredni, ő a mágia világában egy valóságos hős, akiért szülei az életüket adták. Így belép egy másik világba, hogy megküzdjön, azzal a ”ki ne mondd a nevét” sötét erővel, amely árvává tette.

Ahogy általában, mint minden történetben megtalálható a ”jó” és a ”gonosz” harca. A jó fiú szerepében már megismerhettük Harry Pottert, de vajon ki rejtőzik a gonosz álarca alatt? Egy árvaházban felnevelkedett fiú, aki Harryvel ellentétben pontosan tudta, hogy varázsló. Ismertebb nevén Voldemort, akitől annyira rettegnek, hogy a nevét nem mondják ki. Legfontosabb célja, hogy elérje a halhatatlanságot, mely lelkének megcsonkításával jár. De nem merüljünk bele a történetbe.

Ami viszont megemlítésre szorul, az az, hogyan kapcsolódik Voldemort és Harry története. Voldemort ölte meg Harry szüleit, majd a fiút vette célba. Kimondta rá a halálos átkot. […] És valami rejtélyes, megmagyarázhatatlan okból, az átok visszapattant Harryről, aki egy villám alakú sebhelyen kívül semmilyen maradandó sérülést nem szenvedett. Így elvesztette testét és erejét, és évekig élőhalottként, mások testébe férkőzve kellett élnie. Ez az esemény indította el a harcot a két személy között. Ezt a harcot dolgozza fel J. K. Rowling a hét folytatás során. A végkimenetelét ismerhetjük, a jó győzött a gonosz felett.

Az első részt látván sokaknak ismerősnek hatott a történet, és meg is találták a hasonlóságot George Lucas Csillagok háborúja című űreposzával. És valóban, a két mű meglehetősen sok párhuzamosságot mutat. Hogy így van-e, vagy csak utólag magyarázzák bele a dolgokat? Ki tudja, bár nem is lényeges, hisz a szerelmes sztorik is mind ugyanarról szólnak. Hogy ez pozitívum vagy negatívum döntse el mindenki maga.

Pintér Alexandra