A demencia a gondolkodást, az emlékezést érintő tünetegyüttes, mely –nem kizárólag ugyan- jellemzően az idős korosztályt érinti. A témát érintő cikksorozatunk lezárásában történeti áttekintést teszünk.
A demencia a gondolkodást, az emlékezést érintő tünetegyüttes, mely –nem kizárólag ugyan- jellemzően az idős korosztályt érinti. A témát érintő cikksorozatunk lezárásában történeti áttekintést teszünk. A tünet együtteshez kapcsolódó egyik első tudományos igényű leírásától kezdve röviden összegezzük a jelen lehetőségeit, hogy végül izgalmas, jövőbe mutató megoldásokkal is megismertessük az olvasót.
A demencia, a jellemzően időskori szellemi hanyatlás mindig is jelen volt világunkban. A régmúltban is említést tettek a „feledékeny öregekről”, de történelmi, irodalmi példák is felmerülhetnek(elég az idős korukra „megtébolyodó” uralkodókra gondolni.) A tünet együttesnek számos oka , változatos háttere lehet.
Az Alzheimer kór csak a demenciák egyik típusa, mégis talán a legismertebb. De ki is volt Alzheimer doktor, a betegség névadója ?
Aloysius Alzheimer 1864-ben látta meg a napvilágot, Németországban. Már gyermekként vonzotta a biológia ,és az orvosi pálya. Miután lediplomázott a frankfurti elmegyógyintézetben kezdett dolgozni, a később szintén ismertté vált Franz Nissl munkatársaként. Az nép által „őrültek kastélyának” is nevezett intézetben az akkoriban megszokott kezelések mellett új módszerekkel is próbálkoztak és kutatásra is lehetőség nyílt. 1901 –ben került az intézménybe Auguste D. az akkor ötvenes éveiben járó nő. Ekkor már 5 éve szenvedett egyre fokozódó tüneteitől: hallucinációkkal küzdött, elfelejtett szavakat, nem ismerte fel az őt körülvevő tárgyakat, idővel rokonait sem. Gyógymódot Alzheimer és kollégái sem találtak, szegény beteg néhány évvel később teljesen elbutulva hunyt el. Esete szolgáltatta az alapot a később Alzheimer kórnak nevezett szindróma leírásához. Az Alzheimer doktor tollából származó első tudományos igényű leírás a maga idejében nem váltott ki komoly visszhangot. S bár tudományos karrierje felfelé ívelt,a doktort hosszas betegség után , mindössze 51 évesen ragadta el a halál. Idővel ráébredetek felfedezése valódi jelentőségére: a modern világ által biztosított jobb életkörülmények nem csak az életkor meghosszabbodásához de egyben az időskorral összefüggő kórképek megszaporodáshoz vezettek..
Napjainkban a demencia gyakorlatilag népbetegségnek számít, becslések szerint hazánkban háromszázezer, világszerte több tízmillió embert érint közvetlenül, nem beszélve az érintettek családtagjairól. Rendkívül fontos a korai felismerés, az, hogy memóriazavarra utaló rendszeres tünetek esetén mielőbb orvoshoz forduljanak az érintettek. Bár a tünetegyüttes a tudomány jelen állása szerint nem gyógyítható, időben megkezdett gyógyszeres kezeléssel, megfelelő életvitellel jelentősen lassítható annak lefolyása. Ily módon az életminőség sokáig megőrizhető,az intézményi keretek közötti ellátás időszaka pedig késleltethető. Persze eljöhet az a pont, amikor a családi környezet már nem nyújt megfelelő megoldást a helyzetre….
Az utóbbi időben számos bentlakásos idősellátó intézmény nyitotta meg kapuit, de egy korosodó társadalom esetén, mint amilyen a hazai is, a jövőben még több ilyenre lesz szükség. Az intézmények nagy részében ma már külön egységekben, úgynevezett „demens részlegeken” látják el az érintett rászorulókat. Ezen egységek közös jellemzői az ingergazdag, egyben biztonságos környezet,a fokozott jelenlét a szakemberek részéről,a speciális, ingert biztosító és szintentartást segítő szabadidős programok.
A demenciával élők száma- az idősek számának növekedésével párhuzamosan biztosra vehetően emelkedni fog. Ez a helyzet pedig új megoldások fejlesztésre ösztönzi a szakembereket. Az USA-ban és Ausztráliában már működnek a sürgősségi osztályokon az úgynevezett „demens folyósók”. A demenciával élő személyeket a sürgősségi osztályra érkezve az „ átlag „ betegektől szeparálva speciálisan képzett,a demenciával összefüggő tudással felvértezett ellátó személyzet és különleges környezet fogadja. A legérdekesebb törekvés azonban néhány éve Hollandiából indult. Hogewey az első demens falu (Alzheimer falu) a világon. Az itt lakó demenciával élők gyakorlatilag egy zárt biztonságos faluban élik napjaikat, korábbi életükre jellemző életstílusban. A falu területén bátran mozoghatnak, akár vásárolhatnak, miközben ápolók, orvosok, szociális szakemberek vigyázó szeme követi mindennapjukat,igen különleges módon. A személyzet beolvad ebbe a sajátos alternatív valóságba. A cukrászdában felszolgáló pincérnő valójában ápolónő, a bolt kiszolgálópultjában egy szociális munkás beszélget az idősekkel,a kertész pedig a közeli város gimnáziumának diákja, aki önkéntes munkáját végzi. A tapasztalatok pozitívak. Kanadában, Dániában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is a megvalósítás stádiumában vannak hasonló települések.
Hisz attól, hogy a demencia jelen állás szerint nem gyógyítható, még biztosíthatunk minőségi életéveket az ezen problémával küzdők számára.
Németh Zoltán
vezető ápoló
szociális minőség menedzser
A demencia a gondolkodást, az emlékezést érintő tünetegyüttes, mely –nem kizárólag ugyan- jellemzően az idős korosztályt érinti. A témát érintő cikksorozatunk lezárásában történeti áttekintést teszünk. A tünet együtteshez kapcsolódó egyik első tudományos igényű leírásától kezdve röviden összegezzük a jelen lehetőségeit, hogy végül izgalmas, jövőbe mutató megoldásokkal is megismertessük az olvasót.
Olvastam egy csodálatos történetet egy lelkipásztorról, aki szombat reggel meglehetősen nehéz körülmények között próbált felkészülni a vasárnapi prédikációra! A felesége elment vásárolni. Esett az eső, a kisfia unatkozott, nyugtalan volt, mert nem tudott mihez kezdeni magával. Végül a lelkész kétségbeesésében elővett egy régi magazint, hogy átlapozza. Talált egy szép színes oldalt, amely a világ térképét ábrázolta.
Nemzetközi felmérések szerint az utazás során az utazók több mint fele valamilyen egészségi problémával találja magát szembe. Az utazási betegségek túlnyomó többsége utazás előtti orvosi tanácsadással megelőzhető, de a tanácsadás tematikájának és tartalmának meg kell felelnie az adott társadalom utazási szokásainak és utazási kultúrájának.
Bár az akupunktúra ma már közismert módszer, a lényegét a legtöbben mégsem ismerjük. Gondolati síkon pedig még mindig ott tartunk, hogy az ember elmegy egy akupunktúrás orvoshoz, aki teliszurkálja tűkkel és heti háromszor fél órára „sündisznót” csinál belőle. Ezzel szemben az igazság az, hogy vannak olyan módszerek, amikor nem válunk tűpárnává, mi több a lézerakupunktúra teljesen fájdalommentes. Hogy mégis mire jó – a fájdalomcsillapítástól, a sebgyógyításon át a stroke utáni kezelésig – azt Dr. Karácsonyi Gyöngyvér orvos – akupunktőr mesélte el nekünk. Már az alap szituáció is érdekes, mármint az, hogy miért választja az orvos a gyógyító tevékenysége mellé az akupunktúrát. Dr. Karácsonyi Gyöngyvér esetében az ok a kíváncsiság volt. Korábban a műtétek során aneszteziológusként nagyon sok gyógyszert használt, és érdekelte, hogyan lehet kis tűk segítségével például hatékonyan fájdalmat csillapítani, olyan esetben, amikor néha emelt dózisú gyógyszerrel sem sikerül. Aztán az is nagyon érdekes volt számára, hogy az akupunktúra tudhat-e annyit, amennyit a nyugati orvoslással elérhet egy orvos? Akkoriban – 18 évvel ezelőtt - ezek tényleges kérdések voltak. Ma már sokkal többet tudnak az emberek – és az orvosok - az akupunktúráról Magyarországon is, ezáltal az érdeklődés iránta sokkal jelentősebb.
A történet, amit most közreadunk, valóban megtörtént! Egy olvasónk telefonált meghatottan, mert olyan tapasztalata volt, amely a magyar egészségügyben dolgozók emberségét bizonyítja. Tavasszal, a COVID őrület közepén közel kilencven éves édesapja kórházba került. Szerencsére nem korona vírussal, de a baj így is jelentős volt. Aztán az állapotának a romlása miatt egy másik kórházba vitték át. Mindez maximális odafigyelés és az előírások betartása mellett.
Az európai lakosság közel 20 százaléka valamilyen allergiában szenved. Ennek a betegségnek a lényege a szervezet kóros immunreakciója: testünk védelmi rendszere tévesen elpusztítandó kórokozóként azonosít ártalmatlan anyagokat, vagyis az allergéneket, és túlzott reakcióval válaszol rájuk.
A párizsi Maison et Objet kiállításon az ismert designerek az etno pavilonban külön installáció keretein belül mutatták be az e stílusban tervezett munkáikat. Az installáció a Transcultures címet viselte. Elgondolkodtató és meglepő dolgokat egyformán találtam. A régi kézműves technikák alkalmazása a mai modern technológiák felhasználásával újszerű lehetőségeket jelentenek a kortárs alkotók számára. Ezek a találkozások és együttélések, bizonyos esetekben szembenállások...
© Minden jog fenntartva! Váróterem Magazin Cookie (Süti) szabályzat Adatvédelmi tájékoztató Általános Szerződési Feltételek Online Magazin Romantikus kiadványok Kapcsolat