BlogÚj! Megnyitás

Az Anyák napja története

Talán kevesen tudják, de az anyák napja az emberiség egyik ókorba visszanyúló hagyománya.

Igaz jó időre „eltűnt” a köztudatból, de aztán a XIX. század végén és XX. század elején újra ráirányult a figyelem. Anna Marie Jarvis pedig még azt is kiharcolta, hogy nemzeti ünneppé nyilvánítsák. Igaz, ebben azért szerepe volt az üzleti lobbinak is.

Az ókorban a görögök tavasz ünnepet tartottak Rheának, az istenek anyjának a tiszteletére. Ez pedig egyben az anyák előtti tiszteletadás is volt. A jegyzett történelemben ez volt az első emlék arra, hogy valahol a földön megünnepelték az Anyák napját. 

Az ünnep következő „felbukkanása” a XVII. századi Angliában volt, ahol az Anyák napján az édesanyjuktól távol élő szolgák szabad napot kaptak, hogy hazautazhassanak és azt a napot együtt tölthessék az édesanyjukkal.

Az Anyák napja tekintetében fontos dátum 1872, amikor is az Egyesült Államokban először ünnepelték meg hivatalosan (Bostonban, a fő szervezője és védnöke Julia Ward Howe volt) az anyák napját.

Virágok

A hivatalos ünneppé válás

Az Anyák napja azonban nem vált azonnal hivatalos állami ünneppé. Azért bizony nagyon meg kellett küzdeni. És persze – hiszen az Egyesült Államokról van szó - kellett hozzá egy kis üzleti érdek is. De ne szaladjunk ennyire előre. Az ünnepnappá való emelést bizonyos Anna Marie Jarvis kezdet szorgalmazni Philadelphiában. 

Az ünnep időpontját pedig május második vasárnapjára tűzte ki. Hogy miért pont ezt a napot választotta, arról nem szól a fáma, de az biztos, hogy elhunyt édesanyja emlékére tette. Mindez 1907-ben volt.

Azonban szó sem volt arról, hogy a kezdeményezés azonnali sikert aratott volna. Anna Marie Jarvis egészen 1914-ig küzdött azért, hogy az Anyák napját először állami (Philadelphia), aztán nemzeti ünneppé emeljék. Harcát és kitartását végül siker koronázta, és Woodrow Wilson elnök 1914. májusi proklamációjában hivatalos állami ünneppé emelte az Anyák napját. A napját pedig az Anna Marie

Jarvis által meghatározott május második vasárnapjában határozta meg.

Virágcsokor

Magyarországon pedig…

Nos, hazánk e tekintetben nem sokáig maradt el Amerika mögött. Az ünnepet Magyarországra egy államtitkár felesége – Petri Pálné - hozta el az Államokból. Az ország első Anyák napi első ünnepségét a MÁV Gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották 1925. március 8-án. Ám nem kellett sokat várni az első hivatalos ünnepre sem. A májusi Mária ünneppel összekötve a

Magyar Ifjúsági Vöröskereszt mozgalom tartotta, szintén még 1925-ben. Aztán három évvel később, amikor egy miniszteri rendelet már államilag jegyzett iskolai ünneppé nyilvánította az Anyák napját, a szervezet lapján keresztül fordultak a tanári karhoz. Felhívásukban felkérték a „Tanár Elnököket”, hogy a május első vasárnapján tartott Anyák napját tegyék a nemzet erkölcsös nevelésének jegyében általános ünneppé.

Anya és fia

Az üzleti vonal

Természetesen az Anyák napja sem lehetett volna az Egyesült Államokban – és persze az egész világon máshol sem - hivatalos nemzeti ünnep, ha nincs mögötte egy üzleti szándék. Mert bizony a virágárusok, az üdvözlőlap gyártók, a cukorkaárusok és az ajándékokkal kereskedők nagyon hamar „rátaláltak” az anyák napjára és gondoskodtak róla, hogy az Anyák napja ne kerülhessen ki a hivatalos nemzeti ünnepek közül. Igaz, erre nézvést nincsenek hivatalos adatok, annyi azonban bizonyos, hogy az Anyák napja minden országban jelentős gazdasági mozgást indít el az érintett terülteken.

SüN

Vissza a főoldalra

Az Anyák napja története

Talán kevesen tudják, de az anyák napja az emberiség egyik ókorba visszanyúló hagyománya. Igaz jó időre „eltűnt” a köztudatból, de aztán a XIX. század végén és XX. század elején újra ráirányult a figyelem. Anna Marie Jarvis pedig még azt is kiharcolta, hogy nemzeti ünneppé nyilvánítsák. Igaz, ebben azért szerepe volt az üzleti lobbinak is.

Az orvos válaszol … az utazásra való felkészülés

Nemzetközi felmérések szerint az utazás során az utazók több mint fele valamilyen egészségi problémával találja magát szembe. Az utazási betegségek túlnyomó többsége utazás előtti orvosi tanácsadással megelőzhető, de a tanácsadás tematikájának és tartalmának meg kell felelnie az adott társadalom utazási szokásainak és utazási kultúrájának.

Mire jó az akupunktúra?

Bár az akupunktúra ma már közismert módszer, a lényegét a legtöbben mégsem ismerjük. Gondolati síkon pedig még mindig ott tartunk, hogy az ember elmegy egy akupunktúrás orvoshoz, aki teliszurkálja tűkkel és heti háromszor fél órára „sündisznót” csinál belőle. Ezzel szemben az igazság az, hogy vannak olyan módszerek, amikor nem válunk tűpárnává, mi több a lézerakupunktúra teljesen fájdalommentes. Hogy mégis mire jó – a fájdalomcsillapítástól, a sebgyógyításon át a stroke utáni kezelésig – azt Dr. Karácsonyi Gyöngyvér orvos – akupunktőr mesélte el nekünk. Már az alap szituáció is érdekes, mármint az, hogy miért választja az orvos a gyógyító tevékenysége mellé az akupunktúrát. Dr. Karácsonyi Gyöngyvér esetében az ok a kíváncsiság volt. Korábban a műtétek során aneszteziológusként nagyon sok gyógyszert használt, és érdekelte, hogyan lehet kis tűk segítségével például hatékonyan fájdalmat csillapítani, olyan esetben, amikor néha emelt dózisú gyógyszerrel sem sikerül. Aztán az is nagyon érdekes volt számára, hogy az akupunktúra tudhat-e annyit, amennyit a nyugati orvoslással elérhet egy orvos? Akkoriban – 18 évvel ezelőtt - ezek tényleges kérdések voltak. Ma már sokkal többet tudnak az emberek – és az orvosok - az akupunktúráról Magyarországon is, ezáltal az érdeklődés iránta sokkal jelentősebb.

Az orvos válaszol … az allergiákról

Az európai lakosság közel 20 százaléka valamilyen allergiában szenved. Ennek a betegségnek a lényege a szervezet kóros immunreakciója: testünk védelmi rendszere tévesen elpusztítandó kórokozóként azonosít ártalmatlan anyagokat, vagyis az allergéneket, és túlzott reakcióval válaszol rájuk.

A karácsonyfa története

A fa már az Ószövetségben is a kozmikus életerőt szimbolizálta, és a pogány hitvilágban sokszor említették, mint az istenek lakhelyét. A germánoknál pedig a legfontosabbként, a világ szimbólumaként (Yggdrasil) tartották számon. A különböző népszokásokhoz gyakran kapcsolódott (és kapcsolódik ma is) az életfa és a zöld ág, mint az élet szimbóluma. Tulajdonképpen a karácsony a téli napforduló ünnepe volt. A néphagyomány szerint a karácsonyi életfa ágait Katalin vagy Borbála napján állították vízbe, így az egész ünnep alatt zöld maradt, hirdetve az élet diadalát. És ezek a zöld ágak alakultak át az idők folyamán karácsonyfává – fenyőfává.

A megbékélés napja

Az elektronikus kalendárium szerint június 16.-a Nagy Imre kivégzésének emlékére a megbékélés napja Magyarországon. Kétségtelenül kell egy ilyen nap. Mert ennek az országnak végre béke kell. A magyar történelem számtalan példával szolgálhat arra, hogy milyen értékes számunkra a béke. Mi mégsem nyughatunk. A választásoknak vége, az eredmény egyértelmű, az ellenzék harcol. Miért?

A betegtájékoztatás fontossága az orvos-beteg találkozások során

Az egészségügyi intézmények szigorú bürökratikus szabályai – noha retorikai szinten mindenütt a betegek érdekeit szolgálják – a valóságban sokszor az egészségügyi személyzet érdekeit védik. Sokszorosan igazolt tény, hogy az egészségügyi rendszer legkiszolgáltatottabb szerplője a beteg, ezért az ő jogai sérülnek legkönnyebben.