Belőlem sosem hal ki a kíváncsiság

Attól, hogy nem látjuk a bolygó másik felét, még függünk egymástól.

Főoldal
Interjú
Belőlem sosem hal ki a kíváncsiság

Attól, hogy nem látjuk a bolygó másik felét, még függünk egymástól.

A folyamatosan fejlődő technikának köszönhetően kontinensnyi távolságból is bármi elérhető. Ez a tény pedig nem csak előnyökkel jár. Felelőséggel is tartozunk egymásért. Igaz ez a tájékoztatásra, az események hiteles bemutatására is.

Képforrás: Pixabay

Külpolitikai újságíróvá válni mindig kiváltságos lehetőség volt. Nem csupán a nyelvtudás, és az újságírói kíváncsiság elengedhetetlen része ennek a munkának. Olyan rendszerszemlélet is kell, ami az avatatlan olvasó számára képes megmutatni azokat az összefüggéseket, amelyek a világpolitika időnként összegubancoló szálait tudja felfejteni.

Miért fontos ez?

Mert az emberiség nem tudja kivonni magát a globális folyamatok hatásai alól. Jó példa erre a szomszédunkban napjainkban is zajló háború, amitől mindössze néhány száz kilométer választ el bennünket. Azonban ez nem csupán fizikai távolságot jelent, figyelembe véve a tényt, hogy a fejlett haditechnikának köszönhetően akár kontinenseket átívelő távolságból is bármikor csapás mérhető egy másik országra.

A gazdasági globalizáció és az emberek világra való nyitottsága is megsokszorozza az érdeklődést. Ezek a hatásmechanizmusok a korlátlanság képzetét keltve, felbonthatatlan kötelékeket hoznak létre nemzetek között, szerte a bolygón.

Képforrás: Pixabay

„Békeidőben” és háború idején is nélkülözhetetlen látni és érteni azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák az emberiség jelenét és jövőjét. Annál is inkább, mert egyfajta autonóm jellegként éljük meg az országhatárok nyújtotta elvi biztonságot. Ugyanakkor elég egy meghatározó állam gazdasági, vagy politikai válsága ahhoz, hogy a döntéshozók gyökeresen alakítsák át egy nemzet sorsát. Ehhez nem is kell olyan kritikus térségben élni, mint az arab világ egyes területei, vagy elmaradott gazdasággal rendelkező afrikai országok. Szinte húsba vágóan mutatja ezt az elmúlt évek földrészeket átívelő menekült válsága, az orosz-ukrán konfliktus, vagy a már évtizedek óta nem szűnő válság zóna, az afganisztáni háborús övezet térsége. Ami nem szűnő aggodalommal tölti el a témához értőket annak ellenére, hogy ez tőlünk - legalább is látszólag-, távolinak tűnik.

A külpolitikai újságírás rejtelmeit jól ismerő szakembert, Benda Lászlót kértem arra, hogy beszélgessünk erről a műfajában ma is különleges munkáról.

Benda László, képforrás: Benda László

- Lászlót mi vonzotta be ebbe a szokatlan világba?

- A nagyvilág iránti kíváncsiságom nagyon korán kezdődött. A start pontot az jelentette, amikor elemista koromban kaptam ajándékba egy földrajzi atlaszt. Annyira érdekesnek találtam, hogy az összes fővárost megtanultam belőle. Egyből el is határoztam, hogy világutazó leszek. A nyelvtudás megszerzésében a családi indíttatás is közrejátszott. Oroszt és latint a középiskolában tanultam, érettségi után pedig a Közgazdasági Egyetemen a nemzetközi kapcsolatok szakot választottam. A francia, német és az angol nyelv elsajátítása is jól jött a munkám során. Meg tudok szólalni spanyolul, portugálul, és kicsit beszélem a perzsa nyelvet, valamint némiképp a vietnámit is. Ez a soknyelvűség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világ sok pontján tudjak kapcsolatokat teremteni. A családi adottságok és az újságíráshoz való szinte zsigeri vonzalmam, valamint az egyetemi tanulmányok ötvözve a világjárásra való hajlandóságommal, viszonylag egyenes útként vezetett ehhez a hivatáshoz. Emellett kellett az a szerencsés pillanat is, amikor sok jelentkező közül engem választottak a Magyar Rádió ifjúsági munkastúdiójába. Ennek köszönhető, hogy a Rádió külpolitikai rovatához kerültem, ami a legjobb iskola volt az újságírás tudományának elsajátítására. Fekete Afrika elmaradott térségei tartoztak hozzám, és a portugáliai szegfűs forradalomról is tudósíthattam a nyelvtudásnak köszönhetően. A Magyar Televízióba Chrudinák Alajos hívott át. Az akkoriban berobbanó ázsiai folyamatok új területek elérését tették lehetővé számomra. Ez a térség az érdeklődésem középpontjába került, és fő munkaterületemmé vált.

Képforrás: Benda László

- A személyes kíváncsiság vagy a külpolitikai nyomaték volt elsősorban meghatározó ebben a választásban?

- Mindkettő nyomott a latban. Eredetileg moszkvai tudósítói státuszt kínáltak nekem a Rádióban, aminek a visszautasítása nagy megrökönyödést keltett. De akkor úgy ítéltem meg, hogy a családom, a feleségem és a gyerekeim szempontjából ez bizonyul helyes döntésnek. Ugyanakkor Ázsia annyira vonzó volt számomra, hogy a Televízióban boldogan vállaltam el a feladatot. Az is szempont volt, hogy a harmadik világ bemutatása, illetve az ázsiai térségben való munka nagyobb szabadságot adott abban az értelemben, hogy objektívebben lehetett bemutatni. Nem kellett annyira a sorok között megfogalmazni a lényeges momentumokat, mint a belpolitikában. Persze ma már erre nincs is szükség, de a pályám kezdetén nagyon oda kellett figyelni arra, mit lehet, mit szabad kimondani úgy, hogy a valós helyzetet is meg lehessen mutatni. A Magyar Televízió Panoráma című műsora nagyon népszerű volt. Irántól, Afganisztánon át a Távol-Keletig, olyan országokba is eljutottam, ahova a civil élet nem nyitott volna lehetőséget. De Európától Latin-Amerikáig, a Föld számos pontját bejártam. Végül is az elmúlt 40 év során, a gyerekkori álmom megvalósult a munkámnak köszönhetően. Valóban világutazó vált belőlem.

Képforrás: Pixabay

- A kíváncsiság koránt sem elég ahhoz, hogy valaki jó külpolitikai újságíróvá váljon. Az is hozzátartozik ehhez a szakmához, hogy rendszerszemléleti rálátással képes legyen rámutatni azokra az összefüggésekre, amelyek befolyásolják a mindennapokat. Mindezt pedig korrekten, ugyanakkor a teljességre törekedve tegye meg.

- A munkám során mindig fontosnak tartottam az objektivitást. Akkor is, amikor valóban nem lehetett nyíltan és egyértelműen megfogalmazni bizonyos szempontokat. A hiteles tudósítás fontos. Olyan, egyébként zárt struktúrájú országok esetén is, mint Afganisztán, a harmadik világ országai, Észak-Korea, Vietnám, vagy Laosz. A televíziós műfaj nagy előnye, hogy amit szavakkal nem lehetett elmondani, az megmutathatóvá válik a képek által. Mi pedig éltünk ezzel az eszközzel, ami persze együtt járt kockázattal is. Romániában például voltam nem kívánatos személy a kritikai megfogalmazásnak köszönhetően. Még akkor is, ha az anyagaimba egyébként nem lehetett belekötni. Ugyanakkor a felelősségvállalást sem lehet mellőzni, amit a stábért vállalunk egy éles helyzetben. Ezért a felesleges kockázatvállalásnak nincs értelme. Az objektivitáshoz viszont hozzátartozik az is, hogy egy frontot mindkét oldalról igyekezzünk bemutatni. Tehát mindig törekedtünk arra, hogy úgymond a „falig elmenjünk”. Talán ennek is köszönhető, hogy egyetlen adásunkat sem tiltották le annak ellenére, hogy számos esetben komoly viták zajlottak az anyagok átvételekor, és gyakran kellett bizonyos értelemben megharcolnunk a tartalom csorbítatlanságáért.

Kabulban, képforrás: Benda László

- A világjárása során melyik számított a legjelentősebb útnak?

- Külső megítélés szempontjából talán az Észak-Koreában készült filmem ilyen volt, amit sok nyugati televízió is bemutatott. Ez abban az időben készült, amikor még szinte drasztikusan ketté volt vágva a világ nyugati és keleti blokk értelmében. Ezért nyugati tévés stábok nem is juthattak el Észak-Koreába, mi pedig Dél-Koreába nem mehettünk. Egyébként említhetném a vietnámi és kambodzsai határháborút, vagy az etióp-szomáli frontot. Szerencsés adománya az életemnek, hogy olyan helyeken járhattam, ami önmagában is különleges útnak számít. Függetlenül attól, hogy a munkám során jutottam el oda. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem egy karizmatikus emberrel találkoztam. Valamint lehetőségem nyílt szemtől-szemben állni diktátorokkal, és olyan, tulajdonképpen világformáló személyiségekkel, akik a döntéseik által befolyásolhatták a globális folyamatokat is.

- Más attitűddel ül le az ember egy világformáló politikussal, vagy egy ismert diktátorral beszélgetni, mint amit megszokott egyéb interjú helyzetben?

Szász Péter ismert filmkritikus úgy fogalmazott egy riportfilmem kapcsán, hogy én „előre megfontolt szándékkal” kérdezek. Szememben ez a megállapítása abszolút dicséretnek számított. Ugyanakkor nem kétséges, hogy nem az volt életem legfőbb álma, hogy Kim Ir Szennel, vagy Nicolae Ceaușescuval készítsek kimerítően hosszú interjút. Ismerve az adottságaikat és az ezzel járó kötelezettségeket. Az is igaz, hogy teljesen más volt a hangulata a forgatásnak például Helmut Schmidt német kancellárral, aki életem legjobb interjúalanya volt. Többször is lehetőségem nyílt beszélgetni vele külpolitikai háttérműsor készítése kapcsán. Ezzel együtt a rendszerváltás előtt és után is mindent megtettünk azért, hogy valóban korrekt és egyben informatív anyagok szülessenek. Elvonatkoztatva attól, hogy melyik országban és kivel forgattunk, valamint függetlenül attól, hogy milyen politikai érában készültek a műsoraink.

Interjú Nadzsibullah afgán államfővel, képforrás: Benda László

- Közel fél évszázados újságírói munkásságát nem csak nagysikerű műsorok, dokumentum- és riportfilmek fémjelzik. Nem maradtak el a szakmai elismerések sem, amit jól példáz a Pulitzer-díj vagy a Prima-díj is. A munka úgy tűnik az Ön számára az idő haladtával sem ér véget.

- Nem tagadom, jólesik a teljesítményemért kapott elismerés. Egyébként ma is vannak olyan rádióműsorok, amikbe meghívnak, ahol most is kíváncsiak a meglátásaimra. Cikkeim is jelennek meg írott formában. Tulajdonképpen mondhatjuk, hogy a mai napig számítanak rám külpolitikai újságíróként. Belőlem pedig sosem hal ki a kíváncsiság. Egyébként még ma is úgy kezdek minden napot, hogy 30-40 külföldi lapból tallózom. Nem csak a politikai ügyekben szeretek tájékozott lenni, hanem a mindennapi élet és a kultúra területén is örömömre szolgál, ha az információ-özönből élményt vagy „ihletet” kapok.

Kabulban, képforrás: Benda László

- A világ az elmúlt évtizedekben nagyon megváltozott. A tapasztalható nyitottság, az információkhoz való hozzáférés könnyebbé, és főként gyorsabbá válása a média számos területét átformálta. Milyen hatással vannak ezek a folyamatok a külpolitikai újságírásra, mint szakmára?

- A változás hatása egyértelműen érzékelhető. Ahogy mi pályakezdőként belecsöppentünk ebbe a világba, abban a formában úgy vélem nem feltétlenül marad fenn. A rendszerváltás óta egyébként a médiában sajnos megfigyelhetően visszaszorul ez a terület. Ugyanakkor azt sem gondolom, hogy teljesen le kellene mondani a külpolitikai újságírás létjogosultságáról. Annál is inkább, mert nap, mint nap giga méretű információs mennyiség zúdul mindenkire. Viszont ezeket értelmezni, szűrni, rendszerben látni, hatásaiban értékelni nem tudja mindenki. A fake news terjedése sem az objektív újságírásnak kedvez. Ezek a folyamatok érzékelhetőek abban is, hogy a sajtó palettáján szűkülnek a külpolitikával foglalkozó felületek. Mivel módom volt több egyetemen is tanítani, többek között éveken keresztül vittem kurzust az ELTE Nemzetközi Ismeretek Tanszékén, azt tapasztalom, hogy a külpolitikai újságírás iránt érdeklődő utánpótlás terén is vannak hiányosságok. A celebek világa sok fiatalt inkább lefoglal, mint az a lehetőség, ami több nyelv megtanulása mellett, a világunkat formáló folyamatok összefüggéseinek vizsgálatában rejlik. Talán kevesebb emberben van jelen az ösztönös kíváncsiságból fakadó elkötelezettség iránti igény. De ne legyünk túlságosan pesszimisták e téren sem. Akinek a zsigereiben éppen úgy ott van a világutazóvá válás vágya, ahogy bennem is ott volt már kisgyerekként, az így, vagy úgy megtalálja a saját útját.

Csaba Beatrix

2022

Vissza a főoldalra

Az életet nem szemlélni szeretem, hanem aktívan részt venni benne

Közel állnak hozzá a gondolkodásra késztető, drámai mélységeket boncolgató főhősök. Ugyanakkor önfeledten lubickol, amikor megadatik számára egy-egy vígjátékba történő felkérés. Szívbéli nevettetőként a humor eszközével ható karakter, ezért ugyanolyan fontos számára ez is, mint a drámai főhős megformálása. Otthonosan érzi magát a színész mesterség minden területén. A zene sem áll messze tőle, így nem csoda, ha a zenés darabok, musicalek rajongóinak szívét is megdobogtatja.

Rakd rendbe az embert, a világa is rendben lesz… és az az ember, TE vagy!

Olvastam egy csodálatos történetet egy lelkipásztorról, aki szombat reggel meglehetősen nehéz körülmények között próbált felkészülni a vasárnapi prédikációra! A felesége elment vásárolni. Esett az eső, a kisfia unatkozott, nyugtalan volt, mert nem tudott mihez kezdeni magával. Végül a lelkész kétségbeesésében elővett egy régi magazint, hogy átlapozza. Talált egy szép színes oldalt, amely a világ térképét ábrázolta.

Az orvos válaszol … az utazásra való felkészülés

Nemzetközi felmérések szerint az utazás során az utazók több mint fele valamilyen egészségi problémával találja magát szembe. Az utazási betegségek túlnyomó többsége utazás előtti orvosi tanácsadással megelőzhető, de a tanácsadás tematikájának és tartalmának meg kell felelnie az adott társadalom utazási szokásainak és utazási kultúrájának.

Mire jó az akupunktúra?

Bár az akupunktúra ma már közismert módszer, a lényegét a legtöbben mégsem ismerjük. Gondolati síkon pedig még mindig ott tartunk, hogy az ember elmegy egy akupunktúrás orvoshoz, aki teliszurkálja tűkkel és heti háromszor fél órára „sündisznót” csinál belőle. Ezzel szemben az igazság az, hogy vannak olyan módszerek, amikor nem válunk tűpárnává, mi több a lézerakupunktúra teljesen fájdalommentes. Hogy mégis mire jó – a fájdalomcsillapítástól, a sebgyógyításon át a stroke utáni kezelésig – azt Dr. Karácsonyi Gyöngyvér orvos – akupunktőr mesélte el nekünk. Már az alap szituáció is érdekes, mármint az, hogy miért választja az orvos a gyógyító tevékenysége mellé az akupunktúrát. Dr. Karácsonyi Gyöngyvér esetében az ok a kíváncsiság volt. Korábban a műtétek során aneszteziológusként nagyon sok gyógyszert használt, és érdekelte, hogyan lehet kis tűk segítségével például hatékonyan fájdalmat csillapítani, olyan esetben, amikor néha emelt dózisú gyógyszerrel sem sikerül. Aztán az is nagyon érdekes volt számára, hogy az akupunktúra tudhat-e annyit, amennyit a nyugati orvoslással elérhet egy orvos? Akkoriban – 18 évvel ezelőtt - ezek tényleges kérdések voltak. Ma már sokkal többet tudnak az emberek – és az orvosok - az akupunktúráról Magyarországon is, ezáltal az érdeklődés iránta sokkal jelentősebb.

Az eltűnt óra és az emberség – egy pozitív és megható történet a magyar egészségügyből

A történet, amit most közreadunk, valóban megtörtént! Egy olvasónk telefonált meghatottan, mert olyan tapasztalata volt, amely a magyar egészségügyben dolgozók emberségét bizonyítja. Tavasszal, a COVID őrület közepén közel kilencven éves édesapja kórházba került. Szerencsére nem korona vírussal, de a baj így is jelentős volt. Aztán az állapotának a romlása miatt egy másik kórházba vitték át. Mindez maximális odafigyelés és az előírások betartása mellett.

Mit tegyünk járvány idején, ha az orvoshoz nem mehetünk?

A világ felfordult 2020-ban a Koronavírus (COVID19) járvány miatt. Az emberek egy része fél, a másik része nem tudja, hogyan helyes a „felszabadult időt” felhasználni, míg a lakosság egy jelentős része nem veszi komolyan azt, amit a szakemberek javasolnak a különböző média felületeken keresztül. Közhely talán, de ha megértjük, hogy a „mi sorsunk a mi kezünkben van” és ezzel mások egészségéért is tehetünk, a járványnak sokkal hamarabb vége lesz, mint ahogy erre számítunk.

Nem az a fontos, hogy igaz legyen, csak beszéljenek rólam! 103 éves lenne a szépségkirálynő – Gábor Zsazsa

103 éves lenne a szépségkirálynő – Gábor Zsazsa Eredetileg persze nem Zsazsának (vagy amerikaiasan Zsa Zsa) hívták, hanem nemes egyszerűséggel Gábor Sárinak.

Belőlem sosem hal ki a kíváncsiság

Az életet nem szemlélni szeretem, hanem aktívan részt venni benne

Rakd rendbe az embert, a világa is rendben lesz… és az az ember, TE vagy!

Az orvos válaszol … az utazásra való felkészülés

Mire jó az akupunktúra?

Az eltűnt óra és az emberség – egy pozitív és megható történet a magyar egészségügyből

Mit tegyünk járvány idején, ha az orvoshoz nem mehetünk?

Nem az a fontos, hogy igaz legyen, csak beszéljenek rólam! 103 éves lenne a szépségkirálynő – Gábor Zsazsa

Kamerás csatornavizsgálat

Egy csatorna kamerás vizsgálata számtalan esetben tehet jó szolgálatot, például amikor kiakarjuk deríteni, hogy mi okozhatja a rendszeres dugulást.