Csak aktívan

Ebben persze sok minden benne van, az aktívabb élettől a kormányzati szándékig, de a tény attól még tény marad: a szépkorúak az élet sok területén hozzá tudnak még tenni az ország teljesítményéhez. A kérdés csak az, hogy a társadalom mit ad hozzá az ő életükhöz?

Kezdjük azzal, ami a legtöbb nyugdíjasnak problémát okoz: a pénz. Nos, a kormány már júniusban a parlament elé terjesztette a 2019 évi költségvetést, amiből a sarokszámokat már pontosan ki lehet olvasni.

Lássuk, mivel számol a Varga Mihály miniszter vezette tárca. A 2019-es büdzsé éves szinten 2,7 százalékos inflációval számol, és ehhez igazítja a nyugdíjak emelését is. Az átlagnyugdíj Magyarországon ma 128 ezer Ft. De ez sajnos csak az átlag, sokan örülnének, ha végre elérnék ezt az összeget. De, térjünk vissza a nyugdíjemeléshez. Az átlagnyugdíjat számolva ez havonta 3500 forint emelést jelent a nyugdíjasoknak. Havi szinten erre talán nem is kapja fel senki a fejét, mert valóban nem eget rengető az összeg. Éves szinten nézve azonban ez már eléri a 42 ezer Ft-ot. Ami viszont kis túlzással a havi átlag nyugdíj egyharmada. Ami talán nem sok, de már érezhető.

Azt, hogy ez az emelés sok-e vagy kevés, vagy mire elég, nem lehet általánosítani. Ami viszont egyértelmű, az a kormányzati szándék, hogy a nyugdíjasokkal pótolják a hiányzó munkaerőt. Úgy tűnik, sok nyugdíjasnak tetszik az elképzelés és sorra alakulnak a nyugdíjasok foglalkoztatását szervező szövetkezetek.

Amint azt Némethné Jankovics Gyöngyi a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) az elnöke elmondta, a NYOSZ is alapított saját szövetkezetet, mert a tagság igényelte ezt. Mint kifejtette, több ok miatt személy szerint is támogatja a nyugdíjasok munkavállalását. Egyrészt azért, mert értéket teremtenek a munkájukkal, másrészt az is elmondható, hogy a nyugdíjasok ez által többletbevételhez jutnak. Emellett közösségben vannak és a munka szellemileg is frissen tartja őket. Ezzel együtt is úgy látja, hogy a sietősen elfogadott törvény nem tökéletes, és több pontatlanságot is tartalmaz. Bízik benne, hogy a jogalkotók ezeket hamarosan ki javítják.

Talán az egyik ilyen javítást jelentette be június közepén Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. Közlése szerint 2019-től a nyugdíjas munkavállalók fizetése elérheti a minimálbér tizenkétszeresét is úgy, hogy mindeközben a nyugdíjfolyósítás továbbra is folyamatban marad. Ezzel azt a szabályt írta felül a kormány, amely azt mondta ki, hogy a közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíjfolyósítását a munkavégzés időszakában fel kell függeszteni. Ez pedig egyértelműen jelzi azt a kormányzati szándékot, hogy szívesen látják a nyugdíjas dolgozókat a közalkalmazottak között is.

Ahogy az elnök asszony rámutatott, a NYOSZ alapszabálya eleve rögzíti azokat a fő területeket, amelyekben a szövetségnek segítenie kell a tagságot. A legfontosabb területek például a jogsegélyszolgálat, mert a jog szerves része az életnek, és a mai viszonyok között a nyugállományban lévők többsége nem tudna megfizetni egy minőségi jogi szolgáltatást. Részben ehhez kapcsolódnak a méltányossági kérelmek, de éppen ilyen fontos a fogyasztóvédelem is. Az utóbbiban példát mutatnak más szervezeteknek, hiszen a tagszervezeteik irodái egyben fogyasztóvédelmi panaszirodákként is működnek. Emellett ismeretterjesztő előadásokat tartanak, illetve a sport és rekreáció is a kiemelt területek között szerepel.

Ez utóbbihoz, a sport és rekreációs területhez kapcsolódik a turizmus is. Egy még részletes feldolgozás alatt lévő, 2016 - 2017-es saját felmérésük szerint nyugdíjasok körében egyre népszerűbbek a turisztikai programok. Ezek közül is kiemelkedik az együtt kirándulás, illetve a „gyógyvizes turizmus. Az ilyen túrák jellemzője, hogy nem csak a fürdőbe mennek el a résztvevők, hanem csillagtúra szerűen a környező nevezetességeket is végigjárják. A többnapos túráknál a csoportok lehetőség szerint igyekeznek idősbarát szállodákat felkeresni. Szerencsére a hotelek felismerték ezt, és egyre többen kínálnak idősbarát szálláslehetőségeket és az idősebb korosztálynak szóló programokat.