Megnyitás

Csepregi Éva: Hinni kell a jóban, hinni kell, hogy jót akarunk

Gyerekkorom óta ismerem Évát, az életem majdnem minden jelentős állomásánál ott volt. Nem tudok elfogulatlanul írni róla, de talán nem is kell.

  • Főoldal
  • Interjú
  • Csepregi Éva: Hinni kell a jóban, hinni kell, hogy jót akarunk

Aki ismeri, vagy találkozott Csepregi Évával, szereti. Miért? Mert közvetlen, mert mosolyog, mert mindenkihez van egy kedves szava. És ha ez még nem lenne elég, akkor a profizmusa, a szakmai alázata miatt, s főképp, mert ember tudott maradni ebben a néha nekünk zűrzavarosnak tűnő művészvilágban. Abban a közegben, ahol mindig minden percben készenlétben kell állni, mert a közönség azt várja, hogy aki a színpadon áll, arra csodálattal tekinthessen, és olyan élményt kapjon, amelyre aztán hosszú ideig emlékezni tud.

Céltudatos volt a pályaválasztásod vagy a szerencsének, a véletlennek köszönthető, hogy énekesnő lettél?

Gyerekkoromtól a zenével és az énekléssel foglalkoztam. Anyámék észrevették, hogy jó a hallásom és szép a hangom. Az óvodától kezdve, egészen az iskoláig mindenhol énekeltettek. Egy nagyon jó suliba jártam, ahol volt zeneiskola, ahol hegedülni és zongorázni is tanultam. Az egy másik kérdés, hogy nem szerettem a tanáraimat, illetve főleg a hegedűtanárt nem, és ettől egy kicsit megbillent a dolog. Igazából ezt ma már sajnálom. Négy évig tanultam hegedülni és öt évig zongorázni. Az éneklés az mindig kéznél volt, azt valahogy olyan könnyű volt produkálnom. Óvodás koromban olyan csodálatos volt, hogy bármilyen ünnep vagy akár pedagógusnap volt, beöltözve, a szépen feldíszített színpadon énekeltünk és táncoltunk. Gimnázium idején is az egyik ünneptől a másikig éltünk, mindig tanultunk valamit és mindig létrehoztunk egy-egy produkciót. Imádtam a Rózsa Ferenc kultúrház poros színpadának az illatát, és a függönyöket, ahol állandóan bújócskáztunk. Valószínűleg innen jön az is, hogy annyira megszerettem a színpadot magát.

Csepregi Éva

A szüleid támogatták a zenei pályádat?

Igen, anyukám nagyon. Amikor én elkezdtem énekelni, ő volt az, aki keresett nekem énektanárt. És ő volt az, aki eljött velem egy-egy előadásra is. Az osztálytársaim beprotezsáltak a Rózsában játszó STEREO együtteshez és ezekre a korai szereplésekre anya mindig elkísért. Az apám még az elején jobban szerette volna, ha tovább tanulok. Aztán hirtelen jött a Ki Mit Tud, ahol viszont elég szép eredményt értünk el. Ennek köszönhetően hét hónapmunkaviszony után végleg az énekesi pályára léptem, mert annyi fellépésünk volt aKócbabákkal és a STEREO együttessel. Végül közbejött a Neoton és egy külföldi szereplés. „Magyarország bemutatkozik Svédországban”, annak idején ez egy televíziós produkció volt, ami után annyi ajánlat és felkérés jött, hogy úgy éreztük, ebből meg tudunk élni. Ettől függetlenül nekem olyan érzésem volt, hogy ez csak egy szép álom.

A csapat, az összetartozás mennyire jelentett biztonságot az életedben?

Nekem az egyik szerencsém az volt, hogy mindig csapatban dolgoztam. Valószínűleg ha egyedül lettem volna, akkor ezt hamar feladtam volna. Hiszek abban, hogy mindenkinek vannak nagy találkozásai. Valaki észreveszi és sajnos valaki nem. A pályám legnagyobb találkozása Péterrel (Erdős Péter) volt, aki a zenei világban egy kicsit megosztó egyéniség volt, és az még ma is, pedig lassan már harminc éve hogy meghalt. Egy rendkívül puritán ember volt, nagy emberismerettel és szakmai tudással, ami a színpadot és az egész popkultúrát illeti. Nekem rengeteget segített. Péter vezetett rá bennünket arra, hogy egy előadónak ösztönösen vagy tudatosan ki kell választani a közönségét. Rengeteg ötlete volt a szövegekkel kapcsolatban. Sokat ő is írt egyébként. De hát ezt nem hoztuk nyilvánosságra. Hatvani Emesét a (a legtöbb Neoton dalszöveget ő írta) rávezette, hogy történelmi személyiségekről írjon. Olyanokról például, mint Lobo a szabadságharcosból lett diktátor, vagy a Santa Maria és Don Quijote. Még a mai napig is nagy erősségei a Neoton-nak ezek a dalok. Péter mindig azt mondta, hogy én nem tudok fölmenni helyettetek énekelni a színpadra, nem tudok felmenni helyettetek zenélni, de meghallgathatjátok, amit mondok. Talán az is jó volt a Neotonban, hogy Pásztor Laci és a többiek is vevők voltak a tanácsaira és meg is tudták csinálni, amiről Péter beszélt. Persze ez csak egyfajta alap volt, mert itt jött még a tehetség, amivel tudni kellett élni.

Csepregi Éva

Ha már a tehetséget említetted, mit tanácsolsz azoknak a fiataloknak, akik szintén a zenei pályát választják?

A tehetség mögött tehetségkutató gépezet van, de ez csak egy zseton a kaszinóba, amit az ember kap az élettől, és játszhat vele. Lehet, hogy milliomos lesz. Lehet, hogy sikerül. De lehet, hogy elveszti úgy, ahogy van. Rengeteg tehetséges ember veszett már el. Mert a tehetség az maga az ember. Nagy összpontosítás és céltudatosság kell, hogy valamivel tudjon élni az ember. Ha valakinek van egy istenáldotta tehetsége, akkor az jó, az meg különösen, ha van körülötte olyan ember, aki vigyáz rá, figyelmezteti arra, hogy túlságosan ne bízza el magát. Egy ember, aki nem csak abból a szempontból menedzser, hogy elintézi a dolgait, hanem szellemi és lelki társ is egyben. Nekünk még voltak lemez anyagaink, voltak olyan műsorok, ahol meg tudtuk mutatni magunkat, mint énekesek, mint zenekar. Mára már szétforgácsolódott a média. Így nem nagyon kerül az emberek szeme elé maga az az egész út vagy az üzenet, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy embert megszeressenek, vagy, hogy tudjanak szeretni. A pálya a dalokból, szövegekből és magából az emberből áll. Csak hát általában a fiatalok, hogy ha szeretnének a képernyőre kerülni, belekényszerülnek a celeb szerepbe, de hosszú távon ebből nem lesz egy zenei pálya. Szóval, nem irigylem a maiakat, mert nehéz dolguk van.

Ez a pálya tele van buktatókkal, mégis Dávid fiad is erre a pályára lépett. Mint anya, hogyan éled meg ezt a helyzetet?

Tanulva az én szüleimtől, akik aztán abszolútan nem voltak zenészek, viszont nagyon bölcsen álltak az én pályámhoz. Próbálom én is azt képviselni, hogy mindig ott legyek, amikor tanácsra van szükség. Mindig ott vagyok, amikor meg kell vigasztalni valami miatt, amikor kritikát vagy bármit kell mondani, de nem akarok beleavatkozni igazából az életébe. Mint anya féltem őt, mint mindenki más is, ha van egy gyereke, aki annyi mindent akar, mint a Dávid. A Metropolitan Egyetemen tanul televíziózással kapcsolatos dolgokat, nagyon szeret vágni és több tanfolyamot is elvégzett. Én úgy látom, hogy jó úton van. Sok minden érdekli, és abban reménykedem, hogy az egyikben majd meg fogja találni az igazi boldogságát. Állítom, hogy nagyon jó előadó és énekes lehetne, úgyhogy próbálok neki segíteni. Én az életemben még nem izgultam annyira, mint amikor őt látom a képernyőn, vagy amikor látom koncerten fellépni. Ezek nagyon nehéz pillanatok számomra. Féltem egy kicsit, de örülök neki, hogy még mindig mellette lehetek, és azt remélem, hogy még tovább maradhatok mellette, amíg igazából megerősödik, és ha már nagyon erős lesz, akkor elengedem.

Csepregi Éva

Ha rád nézek, kiegyensúlyozott önmagát megtaláló erős személyiséget látok.

Már elég régen, 2005 óta van ez a formációnk - Neoton família sztárjai - és ezerrel csináljuk a koncerteket. Jó érzés, hogy mindig tudtunk valahogy egy kicsit előbbre haladni. Mindig vannak olyan élmények, akár a Budapest Park akár az Aréna, de megemlíthetem a kolozsvári koncertet, ahol hihetetlen nagy szeretet áradt felém. 

Üvöltötték, hogy kö- szön- jük… Jó az élet meg az a siker, amit most már megtanultam elfogadni, ebből táplálkozom. Nagyon nagy ajándéka az életnek, hogy még most is énekelhetek vagy csinálhatom az alapítványt, hogy mindig vannak terveim. Mindenhol számítanak rám és ez sok erőt ad és ettől jól vagyok.

Ami szeretet kapsz, abból tovább adsz a Fényszóró alapítványnak, mesélj erről.

Majlinger Anikóval összehoztuk ezt az alapítványt még 1995-ben. Én azt hittem, hogy ennyi idős koromra egy irodában leszek, és szépen intézem majd az alapítvány ügyeit, de egyre több és több dolgom lett az énekesi pályámon. Sokkal többet szeretnék tenni az alapítványért. 

A zene az, ami igenis, összeköt bennünket. Találtunk egy nagyon jó zeneterapeutát Schönfeld Mátyást, akivel együtt dolgozunk, aki oktat és mindenféle herkentyűvel tud zeneszerszámot fabrikálni. A zene gyógyít című programunkat szeretnénk népszerűsíteni az egész országban. Minden intézetben és minden olyan helyen, ahol fogyatékos emberekkel foglalkoznak. Ennek szellemében épek és fogyatékosok együtt leszünk a cirkusz porondján, november 7-én, ahol kerekes székesek, Oláh Gergő és a Neoton is fellép, közel 2000 gyerek örömére.

Csepregi Éva

Mit teszel annak érdekében, hogy fitt legyél? Mi a titkod?

Gyerekkoromban nagyon nem szerettem tornázni, de aztán a 80-as években jött az aerobik láz, és attól kezdve rájöttem jó dolog… és én azóta azért, így vagy úgy, de mindig valamit csinálok. Rájöttem, ahogy idősebb lesz az ember, úgy kell fokozottabban törődni a mozgással. Mert ugye a fotelból nem lehet felugrani a színpadra. Több mint kétórás koncertet végigtáncolni a színpadon, nem egyszerű dolog. 

Az ízületeimnek komoly gondjai vannak, ezt karban kell tartani. Minden héten legalább kétszer jön hozzám egy gyógytornász, ismeri az összes problémámat. Próbálom a természettudományok felhasználásával kontrollálni az egészségemet, mert valahogy én úgy érzem, hogy akkor lesz igazán jó az orvostudomány, ha a természetgyógyászattal összefog. A természetgyógyászat arra való, hogy az ember megelőzze a dolgokat. Én hiszek a természetes dologban.

Van még egy titkod… egy másik titkod is…

Igen, hosszú idő után megjelent egy új dalom „Titok” címmel, melynek szövegét én írtam. Igazi csapat munka volt, a zenét Heatlie Dávid, valamint Sarkadi-Szabó Emese szerezte, a hangszerelésben pedig Deseő Balázs segített. Hiszek benne, hogy szeretik majd az emberek.

Vissza a főoldalra

További Interjú

A zenével fejezem ki az érzéseimet

A zenével fejezem ki az érzéseimet

Wolf Kati az Eurovízióval lett sztár itthon és ismert külföldön. Bár a hangja – a VUK főcímdalával – már gyerek korában ismert volt, mégis csak sokkal később, már családanyaként vált sztárrá. Nem használta ki Erkel Ferenc díjas zeneszerző édesapja nevét és ismertségét, hanem a nehezebb utat választva maga vívta ki a sikert önmagának. Hogy aztán sztárként és édesanyaként a lehető legtöbbet nyújtsa nekünk és a családjának. Talán ezért is áll közel oly sokak szívéhez.

A zenével fejezem ki az érzéseimet

Sári Évi: Nem érzem magamról, hogy sztár vagyok

Sári Évi: Nem érzem magamról, hogy sztár vagyok

Pedig már korábban is főszerepeket játszott, vezetett műsort a TV2-n és a VIVA TV-n, és a Splash együttes énekesnője volt. Amit viszont kevesen tudnak, hogy a sörcsapoktól vezetett az útja a színpadig és a sikerekig. A főszerepekig azonban a statisztálástól kezdve végigjárta a színházi utat, és szerinte ez a legjobb az egészben. Bár nagyon sokan ismerik és szeretik, a sztárságot nem igazán érzi, nincsenek allűrjei és megmaradt normális embernek.

Sári Évi: Nem érzem magamról, hogy sztár vagyok

Az utolsó szalmaszál

Az utolsó szalmaszál

Ma már egyike a világ négy profi férfi szopránjának, és számos sikert tudhat maga mögött az Egyesült Államoktól Kínáig. Azt gondoljuk, a pályája maga a sikertörténet. Fel sem merül bennünk, hogy dolgozott bolti eladóként, éjszakai pultosként és légi utaskísérőként is. Azt pedig már tényleg csak kevesen tudják, hogy kétszer is kénytelen volt a zenei pályáját félbe szakítani, szó szerint azért, hogy az éhezéstől megmentse magát. A Csillag születik pedig valóban az a bizonyos utolsó szalmaszál volt az életében.

Az utolsó szalmaszál

Enderfalvától Meseországig

Enderfalvától Meseországig

Radics Gigi az utolsó Megasztár megnyerésével robbant be a köztudatba. Ennek ismeretében arra már talán nem is emlékszünk, hogy bizony kétszer is a kiesők között volt. Mégsem adta fel, hiszen hat éves kora óta az volt az álma, hogy énekesnő legyen. Már nyolc évesen saját zenekarával járta az országot, tíz évesen pedig videoklipje volt. Az áttörést mégiscsak nehezen, sok munkával, lemondással sikerült elérnie. Az ismeretlenségből, egy kis Nógrád megyei faluból indulva Magyarországot már meghódította. Most pedig gyerekkori álmának beteljesítésére, Hollywood meghódítására készül. Quincy Jones mentorálásával, aki egykor Michael Jackson menedzsere volt. Vajon sikerül neki?

Enderfalvától Meseországig

A Madártej miatt nem lettem orvos

A Madártej miatt nem lettem orvos

Kevesen vannak az országban, akik nem látták még a képernyőn a mentők kommunikációs igazgatóját és szóvivőjét, Győrfi Pált. Elmaradhatatlan egyenruhájában szinte minden nap megjelenik a híradóban, és több szórakoztató műsorban is feltűnt már. Amikor megszólal, arra az ember óhatatlanul odafigyel, és hajlamos azt hinni, hogy a kamera, a show neki természetes életeleme. Ki gondolná, hogy volt olyan helyzet, amikor egy rendezői instrukciót követően egy pillanatra leblokkolt és nehéz volt megmozdulnia. És talán az sem köztudott, hogy egyszer majd üzletet szeretne nyitni.

A Madártej miatt nem lettem orvos

Sugallatok

Sugallatok

Eredetileg a pályájáról szóló interjúra készültem Für Anikó Jászai Mari díjas érdemes színésznővel, de végül sokkal több lett ennél. Egy tartalmas beszélgetés, amiben a pályafutása mellett érintettük az élet fontos kérdéseit, az életét befolyásoló sugallatokat és a családi kapcsolatait. Mert az nem igazán szokványos, hogy valaki fél a nyilvános szerepléstől, és az Iparművészeti Főiskolára készül, aztán végül a Színművészetin köt ki. Mint ahogyan az sem, hogy valaki húsz évesen nevet vált, egykeként születik, most mégis két testvére van. Ez éppoly csoda, mint az, hogy valaki ugyanabban az öltözőben készül, ugyanazon a színpadon lép fel, mégis más színházban játszik.

Sugallatok

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

Személy szerint nekem Bodrogi Gyula maga a magyar színjátszás. Mióta színházba járok, tévéjátékot, magyar filmet nézek, jelen volt. Egyszerűen megkerülhetetlen. És ami nem mellékes, neki köszönhetem – az osztálytársaim zömével együtt – a matek kettesemet, amivel érettségire mehettem. Mielőtt a Nemzeti Színházban találkoztunk, hirtelen beugrott egy párhuzam a híres francia rendezővel, Roger Vadimmal kapcsolatban. Mindketten koruk három elvitathatatlan szépségét hódították meg. Az idén volt 60 éve, hogy diplomázott a Színművészeti Főiskolán. És ha mindez még nem lett volna elég, ő volt Süsü a sárkány!

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

Radnótitól az olimpiáig

Radnótitól az olimpiáig

Csisztu Zsuzsa sokak számára egy televíziós személyiség. Hol van már a köztudatból az Európa kupa győztes, olimpikon tornászlány képe? Aki azonban ismeri, jól tudja, hogy az soha nem tűnt el, mindig is jelen volt és van, csak közben fejlődött, épült és kiteljesedett. Televíziós riporterré, műsorvezetővé, műsorkészítővé és íróvá. Feleséggé és anyává, nemzetközi és hazai sportvezetővé. És mindezt egyszerre, minden területen helytállva, mégsem elszállva.

Radnótitól az olimpiáig

Különös Otthonok: Laknál-e parkolóházban?

Különös Otthonok: Laknál-e parkolóházban?

A címben említett “parkolóház” persze csak egy szóvicc, hiszen nem egy konkrét, létező parkolóházban kialakított lakást szeretnék most bemutatni, hanem egy parkoló közepére felépített házat. Azért így sem hétköznapi a dolog, ugye?

Különös Otthonok: Laknál-e parkolóházban?

Csepregi Éva: Hinni kell a jóban, hinni kell, hogy jót akarunk

Csepregi Éva: Hinni kell a jóban, hinni kell, hogy jót akarunk

Gyerekkorom óta ismerem Évát, az életem majdnem minden jelentős állomásánál ott volt. Nem tudok elfogulatlanul írni róla, de talán nem is kell.

Csepregi Éva: Hinni kell a jóban, hinni kell, hogy jót akarunk

Elektromos hibák felkutatása, javítása, szerelése

Villanyszerelő gyorsszolgálat

Elektromos hibák felkutatása, javítása, szerelése

Ha szikrázik, fűstől, zizeg ott bizony elektromos probléma van. Mi a legjobb, amit tehet? Áramtalanítsa a lakást és azonnal hívjon minket! Gyors, egyszerű és minőségi szolgáltatásokat kínálunk akkár azonnali kiszállással, így önnek nem kell napokat várnia arra, hogy az újonnan megvásárolt elektromos gépét használhassa.