BlogÚj! Megnyitás

Csisztu Zsuzsa: Kis gyerek, kis gond. Ez valamai vicc?

Nem tudjuk mi a tutit. Sőt, a totót sem. Egyáltalán, semmilyen megmondó emberkedésre ne számítsatok, ha kézbe veszitek ezt a kis kedves családsztori gyűjteményt

Csisztu Zsuzsa: Kis gyerek, kis gond. Ez valamai vicc?
Csisztu Zsuzsa és családja

Sose felejtem el. Zokogtam. Persze, mondták az okosok, hogy így lesz: a hormonok. De azt nem mondta senki, hogy életemben először, amikor tíz éve májusban, alig párnapos anyaként, anyáknapján ölbe vehettem az újszülött fiamat, nekem épp már nem lesz, akit felköszönthetek. 

Én megszülettem, mint anya, és meg is árvultam mint frissanyuka, szinte egyszerre. Bármilyen életkorban fáj, hiába hívnak minket naptári korunk szerint felnőttnek. Mindig felfoghatatlannak tűnik a szülői veszteség, de én ott értettem meg igazán, hogy még mennyi mindent nem beszéltünk meg, Édesanyám és én...

A neheze, persze cask ezután jött. Egy három hetes gyerekkel a kezemben tudtam meg, hogy Édesapám is menthetetlen...

Egy halál. Egy születés. És megint egy halál. Mindez alig másfél év alatt. Így vágtunk bele mi, vagyis a férjem, Dr. Ketskés Norbert és én életünk legizgalmasabb, legnehezebb és legeslegnagyobb fantáziát igénylő utazásába, a szülővé válás nevet viselő kalandregénybe, huszonegyedik századi módra...

Mindeközben csatlakozott hozzánk még egy kislurkó, immár két fiúgyerekes családdá érlelve minket mindazon tanulsághalmazzal együtt, amelyeket emlékkönyvszerűen összegyűjtöttem nektek, kedves szülőtársak, kedves olvasók...

Nem tudjuk mi a tutit. Sőt, a totót sem. Egyáltalán, semmilyen megmondó emberkedésre ne számítsatok, ha kézbe veszitek ezt a kis kedves családisztori gyűjteményt. De talán készülhettek néhány szívből jövő jelenetre, és a ti életetekben is felismerhető szituációra. Olykor bájos, máskor kicsit ciki szülői bénáskodásokra és tépelődésekre. Ráismerhettek az állandó útitársként mellénk szegődő dilemmáinkra és töprengéseinkre is, hogy vajon jól csináljuk-e mindazt, amit szülőként alkotunk. Fogalmunk sincs. Garanciát senki nem ad semmire. Ez egy ilyen utazás, erre fizettünk be és nincs az az utazási iroda, amelyiken számonkérhetnénk a szolgáltatást. Mert azt mi magunk nyújtjuk, jól vagy rosszul. Mi is hibázunk, mert szülők vagyunk. De szeretettel tesszük mindezt, veletek együtt. Gyertek velünk ezen az úton, elevenítsük fel együtt az első tíz édes, olykor kesernyés, kacagós és sírós év történeteit! Képernyőtőlmentes, kellemes papírillatú perceket kívánok!

Ezek voltak azok a gondolatok, amelyek az Alexandra kiadó könyvpiacot jól ismerő szakembereit meggyőzték, hogy egy hiánypótló kötet van szültőben Csisztu Zsuzsa tollából. Az Alexandra gondozásában november 13-án országos sajtóbemutatóval megjelenő mű érzelmekkel, izgalmakkal, kedves és őszinte, valós családi történeteken alapuló novella gyűjteményét kínálja az olvasóknak, amelyek bepillantást engednek Zsuzsa életének ügyes-bajos, de ugyanakkor örömteli pillanataiba. Természetesen Zsuzsának a szakmai oldalát is megjeleníti már a könyvborítója is, hiszen egy sikeres nőnek manapság meg kell találnia az egyensúlyt a karrier és a család között. Nem mindegy, hogy népszerű moderátorként, újságíróként, szakjogászként vagy éppen sportdiplomataként is elismert műsorvezető hogyan éli mindennapjait, hol vásárol, mit főz, hogyan igyekszik a férjével együtt – aki orvos és a táplálkozás-tudományi szakember - közös erővel elkerülni a hétköznapi csapdákat, nehézségeket, fájdalmakat. Zsuzsa kendőzetlenül és “retusálásmentesen” ír az anyává válás fizikai változásainak, elkerülhetetlen és méltóságteljes változásiról, az átalakulásokkal történő megbékélésről, számos olyan nehézségről, amelyek óhatatlanul szembejönnek szülőként. Csisztu Zsuzsa új családi novellás kötete a “már szülők” és a “jövendőbeli szülők” kihagyhatatlan karácsonyi olvasmánya.

Vissza a főoldalra

Csisztu Zsuzsa: Kis gyerek, kis gond. Ez valamai vicc?

Nem tudjuk mi a tutit. Sőt, a totót sem. Egyáltalán, semmilyen megmondó emberkedésre ne számítsatok, ha kézbe veszitek ezt a kis kedves családisztori gyűjteményt. De talán készülhettek néhány szívből jövő jelenetre, és a ti életetekben is felismerhető szituációra. Olykor bájos, máskor kicsit ciki szülői bénáskodásokra és tépelődésekre. Ráismerhettek az állandó útitársként mellénk szegődő dilemmáinkra és töprengéseinkre is, hogy vajon jól csináljuk-e mindazt, amit szülőként alkotunk. Fogalmunk sincs. Garanciát senki nem ad semmire. Ez egy ilyen utazás, erre fizettünk be és nincs az az utazási iroda, amelyiken számonkérhetnénk a szolgáltatást. Mert azt mi magunk nyújtjuk, jól vagy rosszul. Mi is hibázunk, mert szülők vagyunk. De szeretettel tesszük mindezt, veletek együtt. Gyertek velünk ezen az úton, elevenítsük fel együtt az első tíz édes, olykor kesernyés, kacagós és sírós év történeteit! Képernyőtőlmentes, kellemes papírillatú perceket kívánok!

Egy halott lány második élete

A történet 1880 táján kezdődött Franciaországban, Párizsban. Egy szokásos szép nyári hétvégén, a Szajna parton sétálók egy vízben lebegő holttestre figyeltek fel. A halott egy fiatal nő, akit nemsokára a rendőrök kiemeltek a folyóból. Eddig a szokványos része a sztorinak. Csakhogy senki nem tudta, kis is a fiatal lány. Abban az időben a hatóságok az ismeretlen halottakat a halottak galériájában állították ki. Ma már nagyon bizarrnak tűnik ez a megoldás, de abban akkoriban ez volt az eljárás.

Currys-csípős karfiolpuffancsok

Sokszor inkább sütőbe teszem az adott ételt, minthogy percekig úsztassam az olajban. Van azért kompromisszum :) Ez a recept eredetileg "rántottkarfiolnak" készült, de az első adag után gyorsan meggondoltam magam, és inkább minden hozzávalót az aprítóban leturmixoltam, a masszát 1 órára a hűtőbe tettem, és kevés kókuszolajon egy evőkanál segítségével kis gusztusos, belül puha, de kívül ropogós puffancsokat sütöttem. Készítettem hozzá növényi tejfölből tartárt(tejföl, citromlé, só, bors, vegamix, rizsszirup, mustár), és uborkasalátát.

Álmodtam egy világot magamnak

Ez volt az EDDA első nagylemezének az egyik legnépszerűbb dala, de ez sokkal több, mint egy dal. Pataky Attila nem csak megálmodta azt a világot, hanem meg is éli. Nem bántani, szeretni akar, ugyanakkor harcol is, ha a szükség úgy hozza. Tiszteli a nőket, és ez a tisztelet még az édesanyjától ered, mint ahogyan az éneklés is. Nem tud és nem is akar semmit félgőzzel csinálni. Amikor felmegy a színpadra, mindig százhúsz százalékot akar adni a rajongóknak. Az interjú azonban mégsem csak az EDDA-ról, sokkal inkább Pataky Attiláról, az emberről szól.

Enderfalvától Meseországig

Radics Gigi az utolsó Megasztár megnyerésével robbant be a köztudatba. Ennek ismeretében arra már talán nem is emlékszünk, hogy bizony kétszer is a kiesők között volt. Mégsem adta fel, hiszen hat éves kora óta az volt az álma, hogy énekesnő legyen. Már nyolc évesen saját zenekarával járta az országot, tíz évesen pedig videoklipje volt. Az áttörést mégiscsak nehezen, sok munkával, lemondással sikerült elérnie. Az ismeretlenségből, egy kis Nógrád megyei faluból indulva Magyarországot már meghódította. Most pedig gyerekkori álmának beteljesítésére, Hollywood meghódítására készül. Quincy Jones mentorálásával, aki egykor Michael Jackson menedzsere volt. Vajon sikerül neki?

Gyertyaláng

Csend van. Állunk némán, egy pontra nézve. Csak a rögök kopognak egyhangúan. Néhol sírás hallatszik. A koporsó lassan eltűnik a föld alatt. A hant elkészült, a kis fakeresztet a helyére nyomják. A koszorúk következnek. Rátelepszenek a sírra, mint fajdalmunk fekete madarai. Az emberek elindulnak, ki-ki megy élete dolga után. Nem mozdulunk, fejünkben az együtt átélt események peregnek. Aztán menni kell, nincs tovább. November van. A levegőben már látszik a lehelet párája. Amerre nézünk, mindenütt apró lángok fénylenek, mint megannyi piciny lélek. Őt utoljára hagytuk, mint halála óta mindig. Körülötte gyertyák sokasága. Néma a fájdalom. Kétszemnyi ködön át nézem a képet a kereszten. Az emlékezés fényei bolyonganak a sötétben, hogy hajnalra összezsugorodjanak, majd utolsót lobbanva elenyésszenek, m int az élet.

Irány a Pilvax!

Persze csak gondolatban, mert ma már egy kis utca van annak a háztömbnek a helyén, ahol egykor a nevezetes kávéház állt. Ma tehát már nincs Pilvax kávéház, és ha lenne is, vékonypénzű újságírónak nem sok keresnivalója lenne ott.