Az emberi élet előre haladtával, az évek számának növekedésével is-gyakran negatív előjelű- változások járnak. Ezek a változások azonban nem csak az ember fizikai, de szellemi, mentális állapotát is érintik, érinthetik. Egyre gyakrabban bukkan fel a médiában a demencia kifejezés, akár a társadalmat fenyegető elöregedés, akár az egészségügy témaköre, akár eltűnt idős emberek kapcsán.
De mit is takar a fogalom valójában?
Egyetlen korosztályt, vagy az egész társadalmat érintő problémával állunk szembe?
Távoli fenyegetésről, vagy nagyon is tapintható közelségű nehézségről beszélünk?
Ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni cikkünkben.
A demencia kifejezés kapcsán nem egy konkrét betegségről, hanem tünetek együtteséről beszélünk. A demencia magában fogalja többek között a szellemi képességek, és funkciók hanyatlását, a viselkedés változását. A demenciával élők emlékező és tájékozódó képessége, fokozatosan gyengül, gondolkodásuk tompul. A tünetegyüttes hátterében számos az agyat érintő betegség állhat, az agyi érkatasztrófán (Stroke), fejsérülésen át egészen a sokak által ismert, máig tisztázatlan hátterű és gyógyíthatatlan Alzheimer-kórig, mely a demenciák kétharmadáért felelős. Bár az okok sokfélék lehetnek, a demencia fokozatos előrehaladásával az érintett egyre inkább elveszti önellátó képességét, ápolásra, gondozásra szorul.
Bár elsősorban az idős korosztályt fenyegeti a demencia, azonban a közhiedelemmel ellentétben-ha ritkán is-de akár a fiatalabbakat is érinthet. Fontos tudni, hogy a demenciát nem tekinthetjük az idő múlásának természetes velejárójaként, az életkor önmagában nem magyarázhatja a szellemi képességek csorbulását.
Mint az egészségünket érintő valamennyi kérdés esetében, itt is rendkívül fontos a korai felismerés illetve a megelőzés. Annál is inkább mivel hazánkban 250-300 ezer a demenciával élők száma, világviszonylatban ez a szám eléri az 50 milliót. A számok pedig a társadalom már említett elöregedésével párhuzamosan csak nőni fognak. Ha pedig a demenciával élők közvetlen környezetéhez tartozók számát is figyelembe vesszük, elmondható, hogy össztársadalmi kérdésről beszélünk, közvetve, vagy közvetlenül valamennyien érintettek vagyunk.
Mint minden kóros állapot a demencia is különböző stádiumokra osztható.
Az első, enyhe fokú szakaszban történő felismerés a legszerencsésebb. Ebben a stádiumban jelentkezik a kisfokú, de rendszeresen visszatérő feledékenység, felmerülhetnek kisebb személyiségbeli eltérések is. A memória zavart az érintettek hajlamosak bagatellizálni Megesik, hogy az érintett elfelejti, vagy csak nehezen tudja felidézni egy ismerős, vagy akár rokon nevét, nem végez el a napi rutinhoz tartó műveleteket (például napokig ugyanazt a ruhát hordja), esetleg elhagy kisebb tárgyakat.(jellemző példa lehet a kulcsok elvesztése) Az ilyen tünetek észlelése esetén első lépésként fontos az érintettet jól ismerő háziorvoshoz fordulni. Az orvos segíthet tisztázni, hogy mi áll a tünetek hátterébe, illetve elvégezhet memóriatesztet is. Szükség esetén további vizsgálatok céljából szakorvos felé irányítja a beteget. Ha ebben a stádiumban igazolódik a demencia, gyógyszeres kezelésekkel és az aktivitás megőrzésével sokáig késleltethető az állapotromlás.
Erre a szakaszra a korábbi tünetek fokozódása jellemző. Az ítélőképesség romlik, a tájékozódási képesség nagymértékben sérül. Az elkóborlás, eltévedés veszélye ilyenkor a legnagyobb. A személyiség –a családtagok számára nehezen feldolgozható módon- változik, a szeretett szülő, nagyszülő viselkedésében megjelenik a bizalmatlanság, nemegyszer téveszmék ütik fel fejüket.
Az érintettek nagyon gyakran elvesztik beszédképességüket, fizikai állapotuk, mozgásuk romlik. Többnyire már legközelebbi hozzátartozóikat sem ismerik fel. Hatalmas próbatétel ez az időszak az őket körülvevő, gondozó családtagoknak. Szakemberként úgy gondolom ezen a ponton, az intézményben történő állandó elhelyezés, a 24 órás gondozói-ápolói felügyelet nyújtja a legjobb megoldást.
A megelőzés tekintetében első helyen kell említenünk a szellemi aktivitást. Felmérések bizonyítják, hogy magasabb iskolai végzettségűeknél 65 év felett ritkábban jelentkezik a demencia Nem becsülhetjük alá a rejtvényfejtés és a kártyajátékok pozitív hatását sem. Emellett az egészséges életmód és a helyes táplálkozás elsősorban az agyér betegségekkel összefüggő demencia kialakulási esélyét mérsékli.
A tudomány jelen állása szerint a demenciában szenvedők 10 százalékánál beszélhetünk csak gyógyulás lehetőségéről,ez elsősorban a tüneteket kiváltó októl függ. A további 90 százaléknál a gyógyszeres kezelés, az aktív életmód, a megfelelő ápolás gondozás esetén hosszú ideig megvalósítható a szinten tartás, de gyógyulást nem célozhatunk meg.
A demencia által felvetett kérdésekre való helyes válaszadást nagyban megkönnyíti, ha a demencia más egészségügyi problémákhoz, betegségekhez hasonló módon egyre inkább bekerül majd a köztudatba, nő társadalmi elfogadottsága. Az érintettek és a téma iránt érdeklődők számára egyaránt segítséget nyújtanak a www.indainfo.hu illetve a www.demencia.hu weblapok.
Németh Zoltán
vezető ápoló
szociális minőségmenedzser
A természet rendje magában foglalja az évszakok váltakozását. Az emberi élet előre haladtával, az évek számának növekedésével is-gyakran negatív előjelű- változások járnak. Ezek a változások azonban nem csak az ember fizikai, de szellemi, mentális állapotát is érintik, érinthetik. Egyre gyakrabban bukkan fel a médiában a demencia kifejezés, akár a társadalmat fenyegető elöregedés, akár az egészségügy témaköre, akár eltűnt idős emberek kapcsán.
A demencia - a szellemi képességek, funkciók hanyatlását magába foglaló tünetegyüttes kérdés körét érintő cikkünk folytatásában kissé más szemszögből közelítjük meg a problémát. Eddig megismerhettük magát a fogalmat, a jellemző tüneteket, az egyes stádiumok ismérveit. Felvetődik azonban a kérdés, hogy mit tehetünk a hétköznapokban, ha ismerőseink, rokonaink, vagy akár szűkebb családunk körében találkozunk a problémával.
A demencia a gondolkodást, az emlékezést érintő tünetegyüttes, mely –nem kizárólag ugyan- jellemzően az idős korosztályt érinti. A témát érintő cikksorozatunk lezárásában történeti áttekintést teszünk. A tünet együtteshez kapcsolódó egyik első tudományos igényű leírásától kezdve röviden összegezzük a jelen lehetőségeit, hogy végül izgalmas, jövőbe mutató megoldásokkal is megismertessük az olvasót.
Családi útmutató Alzheimer-kórral és más demencia-típusú megbetegedéssel, valamint memóriavesztéssel küzdők gondozásához Nancy L. Mace, Peter V. Rabins
A demencia- a szellemi képességek, funkciók hanyatlását magában foglaló tünet együttes-kapcsán először megismerkedtünk magával a fogalommal, és az állapot jellemzőivel. Írtunk arról milyen módszerek jelenthetnek megoldást, az érintettek és hozzátartozóik számára. Nem rejthetjük azonban véka alá, hogy eljöhet az a pont, amikor egy demenciával élő gondozásában, felügyeletében, külső erőforrásokra is szükség lehet. Ezen lehetőségeket taglalta legutóbbi cikkem, az otthoni környezetben való ellátáson
Az időskori mentális hanyatlás napjaink egyik legmeghatározóbb problémája. Nehéz meghatározni, hogy ez szociális jellegű, vagy egészségügyi természetű kihívás. Egyaránt jelenthet gondot az érintett, mint a család és a hozzátartozó részére.
Két fél - egy egész: Idősek és demenciával élők ápolása és foglalkoztatása a mindennapokban. Jelen előadás központi témája az ápolás/gondozás és a foglalkoztatás /szabadidős tevékenységek kapcsolódása, kölcsönhatása elsősorban intézményi ellátás keretein belül.