Nézzük a fürdőszobát. Mi másból készülhetett volna a mosdó és a zuhanytálca, mint fehér öntött műgyantából? Sőt, a csempe helyett a falon is ez van, valamint a tolóajtó is ebből készült, azzal a bizonyos világító motívummal. Az egésznek kicsit műanyag hajókabin beütése van, gondolom pont ezért könnyű takarítani (nincsenek penészes fugák stb.) A fürdőszoba óriási hibája, hogy nincs törölközőtartó a fürdőlepedőnek, a vizes törölköződet tedd, ahová akarod. A zuhanyfülkének ajtaja nincs, viszont elegáns módon pereme sincs a zuhanytálcának, ennek folyományaként a víz az ágyig hatol. Máris megoldódott, hová kell tenni a fürdőlepedőt. A páraelszívás sem volt igazán hatékony, pár perc zuhanyzás után masszívan állt a gőz.
Jaj, de szép ez az esti hangulatvilágítás! És milyen jól látszik a fürdőszoba és az ágy hihetetlen távolsága. És vajon mitől világít a szekrényajtón a motívum?
Íme. A műgyantára ragasztott bútorlapot ott vágták ki, ahol a mintát át kell világítani. A szekrényben pedig ott a fényforrás. Ilyen egyszerű.
Még pár szót kell szólnom az étteremről is, pontosabban a reggeliről és a hozzá kapcsolódó kiszolgálásról. Az étteremben összesen kilenc kétszemélyes asztal áll, amely az 50 szobához képest elég kevésnek tűnik. Ezért minden reggel várni kellett, hogy akadjon egy üres és tiszta asztal. Az ételválaszték elég gyatra volt. Felvágott és zöldség egyáltalán nem szerepelt a kínálatban, sajt csak hébe-hóba volt.
Ha nem mentem elég korán reggelizni, már crosissant sem jutott. Igaz, amikor kértem, elszaladt valaki a közeli pékségbe. Narancslé és kávé pedig akkor volt, amikor a két felszolgáló közül egyik sem felejtette el. Egyszóval a kiszolgálás nem egy elegáns, magára valamit is adó design hotel színvonalán volt. Kár érte.