BlogÚj! Megnyitás

Egy búzaszemtől az olimpiáig

Lenyűgöző látványt nyújtott, a híres varázslótanonc kalandjait bemutató filmsorozat.

Ezen belül is az első részben, az emberi nagyságú (sőt még annál is nagyobb) elvarázsolt sakkfigurák mozgása és csatája. A főszereplők valós életveszélybe kerültek a játék folyamán azzal, hogy helyettesítettek egy-egy figurát. Szerencsére a sakkozás ezen szintje még nem megvalósítható, de mindenképpen elismerésre méltó, hogy még egy ilyen fantázia filmben is megjelenik a sakk, mint fontos tényező. Felmerül viszont a kérdés, hogy mikor és hogyan találták ki a játékot? Kik a híres személyiségei? És persze az örök kérdés: sport-e valójában a sakk?

Ki találta ki a játékot, és hogyan kezdődött ez az egész? Mit mondjak, nem erre számítottam, amikor nekiláttam a forrásokat felkutatni. Hárman, háromféle névhez kötik a játék eredetét, bár maga a történet egyezik. Az óriási koncentrációt, taktikát és időt igénylő játéknak a kialakulását, egy igen tanulságos legenda írja le. A história rávilágít a túlzott nagyvonalúsággal és magabiztossággal tett ígéretek hátulütőjére is.

A megfizethetetlen találmány

Történt egyszer, hogy egy uralkodó annyira unatkozott, hogy megbízta alattvalóit, találjanak ki valamilyen unaloműzőt, és akinek az ötlete elnyeri tetszését, annak bármilyen jutalmat megad, amit csak kér. Hogy ki volt az uralkodó? Nos, ezzel kapcsolatban nem tudunk biztosat. Az egyik helyen ezzel kapcsolatban említik a perzsa Vištãpa király és Zarathusztra próféta esetét, míg a másik forrás szerint ugyanez a helyzet állt fent a rádzsával és a vallási vezetőjével, a brahmival kapcsolatban. De valójában nem is a személyek a fontosak.

Függetlenül a szereplőktől és a helyszínektől, a legenda tartalma és vége egységesen ugyan az. A feltalálója „csupán” annyit kért urától, hogy a sakktábla minden kockájára tegyen úgy búzaszemet, hogy az elsőre egyet, a másodikra kettőt, a harmadikra négyet és így tovább duplázva a mennyiséget egészen a 64-ik kockáig. Erről – az elsőre nevetségesnek vélt kérésről – kiderült, hogy teljesíthetetlen. Végül is lényegtelen, hogy ki és hol, a szerencse az, hogy kitalálták ezt a roppant szórakoztató időtöltési lehetőséget. Nem is csoda, hogy feltalálása óta meghódította az egész Földet és a legszimpatikusabb benne, hogy a győzelem nem a szerencsén, hanem a stratégián múlik.

Így indult szerte a világban, hódító útjára a sakk és vált híres és egyszerű emberek kedvelt időtöltésévé. A legendás magyar kreativitást ismerve, nem csoda, hogy játéknak sok magyar vonatkozása is van. Ki ne emlékezne például Kempelen Farkasra, aki sok egyéb találmánya mellett a sakkozó gépéről vált híressé? Bár kissé árnyalhatja a képet a valóság, hiszen igazából egy ember is bele volt rejtve a gépbe. A török titkát azonban azóta sem sikerült senkinek megfejtenie teljes bizonyossággal. Persze nem feledkezhetünk meg a híres és tehetséges magyar sakkozóinkról sem. Portisch Lajos olimpiai bajnok nagymester, a Polgár lányok – köztük a világ legjobb női nagymestere Polgár Judit -, Lékó Péter, és a többi ismert magyar nagymester mind igen sokat tettek a sakk hazai népszerűsítéséért.

Bobby Fischer

Természetesen nem szólhat cikk úgy a sakkról, hogy kihagyjuk Bobby Fischert, az amerikai sakknagymestert és sakkvilágbajnokot. Már tinédzser korában több mint 150-es IQ-val rendelkezett. Az ő szabadalma a Fischer-féle sakkóra is, amely mára nélkülözhetetlen részévé vált a sakkversenyeknek. Világbajnoki címét 1972-ben nyerte el, de sajnálatos módon a címvédő meccset nem játszotta le, mert a másik fél nem akarta teljesíteni néhány feltételét, így 1975-ben önként lemondott a világbajnoki címről és visszavonult. Élete végig a sakk mentén körvonalazódott, még akkor is, amikor egy a Jugoszláviában megrendezett versenyen való részvétel miatt – körözést adott ki ellene az Amerikai Egyesült Államok.

Sport vagy szórakozás

Mára a sport köréhez sorolják a sakkot, bár ezzel sokan vitatkoznak. Mert milyen sport az, amit ülve, különösebb fizikai megerőltetés nélkül kell játszani? Ebben a pontban merül fel a legtöbb ellenvélemény, hiszen tény, hogy a sakk nem követel igazi fizikai erőfeszítést, vagy különösebb testi ügyességet. Viszont eltagadhatatlan tény, hogy a sakk játszmák során hatalmas mértékű igénybevételnek van kitéve az agyunk. Eme megterhelést nézve, pedig talán mégis rászolgált a sport kategóriába való besoroláshoz a játék. Nehéz eldönteni, a kérdést, és nem is tisztünk lándzsát törni egyik vagy másik vélekedés mellett. Sokkal fontosabb inkább az, hogy legalább érintőleges betekintést szerezzünk a sakk világába.

A búzaszem célba ér

Így jutott el a sakk, egy búzaszemnyi jutalomtól az olimpiáig. Külön öröm számunkra, hogy ez Magyarországot is érinti, mivel Győrben került megrendezésre 2014 decemberében az U-16-os Nemzetközi Sakk Olimpia. Az olimpia közel 40 ország csapatának versenyzőit ültette asztal mellé, és egyaránt növelte hazánk és Győr városának elismertségét a nagyvilágban. A játék pedig, mely egy unatkozó uralkodó felkéréséből született, és megannyi hírességnek volt kedvenc időtöltése, a XXI. században is töretlen népszerűségnek örvend.

Vissza a főoldalra

Egy búzaszemtől az olimpiáig

Lenyűgöző látványt nyújtott, a híres varázslótanonc kalandjait bemutató filmsorozat. Ezen belül is az első részben, az emberi nagyságú (sőt még annál is nagyobb) elvarázsolt sakkfigurák mozgása és csatája. A főszereplők valós életveszélybe kerültek a játék folyamán azzal, hogy helyettesítettek egy-egy figurát. Szerencsére a sakkozás ezen szintje még nem megvalósítható, de mindenképpen elismerésre méltó, hogy még egy ilyen fantázia filmben is megjelenik a sakk, mint fontos tényező. Felmerül viszont a kérdés, hogy mikor és hogyan találták ki a játékot? Kik a híres személyiségei? És persze az örök kérdés: sport-e valójában a sakk?

Mire jó az akupunktúra?

Bár az akupunktúra ma már közismert módszer, a lényegét a legtöbben mégsem ismerjük. Gondolati síkon pedig még mindig ott tartunk, hogy az ember elmegy egy akupunktúrás orvoshoz, aki teliszurkálja tűkkel és heti háromszor fél órára „sündisznót” csinál belőle. Ezzel szemben az igazság az, hogy vannak olyan módszerek, amikor nem válunk tűpárnává, mi több a lézerakupunktúra teljesen fájdalommentes. Hogy mégis mire jó – a fájdalomcsillapítástól, a sebgyógyításon át a stroke utáni kezelésig – azt Dr. Karácsonyi Gyöngyvér orvos – akupunktőr mesélte el nekünk. Már az alap szituáció is érdekes, mármint az, hogy miért választja az orvos a gyógyító tevékenysége mellé az akupunktúrát. Dr. Karácsonyi Gyöngyvér esetében az ok a kíváncsiság volt. Korábban a műtétek során aneszteziológusként nagyon sok gyógyszert használt, és érdekelte, hogyan lehet kis tűk segítségével például hatékonyan fájdalmat csillapítani, olyan esetben, amikor néha emelt dózisú gyógyszerrel sem sikerül. Aztán az is nagyon érdekes volt számára, hogy az akupunktúra tudhat-e annyit, amennyit a nyugati orvoslással elérhet egy orvos? Akkoriban – 18 évvel ezelőtt - ezek tényleges kérdések voltak. Ma már sokkal többet tudnak az emberek – és az orvosok - az akupunktúráról Magyarországon is, ezáltal az érdeklődés iránta sokkal jelentősebb.

Az orvos válaszol … az utazásra való felkészülés

Nemzetközi felmérések szerint az utazás során az utazók több mint fele valamilyen egészségi problémával találja magát szembe. Az utazási betegségek túlnyomó többsége utazás előtti orvosi tanácsadással megelőzhető, de a tanácsadás tematikájának és tartalmának meg kell felelnie az adott társadalom utazási szokásainak és utazási kultúrájának.

Radnótitól az olimpiáig

Csisztu Zsuzsa sokak számára egy televíziós személyiség. Hol van már a köztudatból az Európa kupa győztes, olimpikon tornászlány képe? Aki azonban ismeri, jól tudja, hogy az soha nem tűnt el, mindig is jelen volt és van, csak közben fejlődött, épült és kiteljesedett. Televíziós riporterré, műsorvezetővé, műsorkészítővé és íróvá. Feleséggé és anyává, nemzetközi és hazai sportvezetővé. És mindezt egyszerre, minden területen helytállva, mégsem elszállva.

Az orvos válaszol … az allergiákról

Az európai lakosság közel 20 százaléka valamilyen allergiában szenved. Ennek a betegségnek a lényege a szervezet kóros immunreakciója: testünk védelmi rendszere tévesen elpusztítandó kórokozóként azonosít ártalmatlan anyagokat, vagyis az allergéneket, és túlzott reakcióval válaszol rájuk.

Álmodtam egy világot magamnak

Ez volt az EDDA első nagylemezének az egyik legnépszerűbb dala, de ez sokkal több, mint egy dal. Pataky Attila nem csak megálmodta azt a világot, hanem meg is éli. Nem bántani, szeretni akar, ugyanakkor harcol is, ha a szükség úgy hozza. Tiszteli a nőket, és ez a tisztelet még az édesanyjától ered, mint ahogyan az éneklés is. Nem tud és nem is akar semmit félgőzzel csinálni. Amikor felmegy a színpadra, mindig százhúsz százalékot akar adni a rajongóknak. Az interjú azonban mégsem csak az EDDA-ról, sokkal inkább Pataky Attiláról, az emberről szól.

Az orvos válaszol

Kiemelkedően fontos a szerepe a szénhidrát anyagcserében, raktározza a szervezetben a glikogént, majd amikor a szervezetnek szüksége van rá, ezt leadva szabályozza a vércukorszintet. A fehérje, ezen belül az aminosavak anyagcseréjében is részt vesz, leginkább azok lebontásában. Ez a folyamat számos esetben órákig is eltarthat, de ha a májunkat egészségesen tartjuk, úgy a lebontás folyamatai a maguk tempójában haladnak, és semmiféle panaszt nem okoz az emberi szervezetnek. Nagyon fontos a méregtelenítő funkció is (a toxinokat a máj takarítja ki az emberi szervezetből), amely során a máj hatástalanítja és kiválasztja mindazokat a mérgeket a szervezetből, amelyre nincs szüksége. Hormonokat szintetizál, azokat lebontja, ezzel segítve az emberi szervezet ideális hormonháztartásának működését.