BlogÚj! Megnyitás

Egy „kapitánynő”, aki legyőzte a férfiakat

A kék szalaggal sok minden kapcsolatba hozható. A külföldiek számára talán a nevezetes francia Nemzeti Érdemrend kék szalagja jut az emberek eszébe.

Magyarországon azonban a Kékszalag elnevezés egybeforrt a Balatonnal. Még azok is figyelnek rá, akik nem jártasak a vitorlázásban. És talán még inkább figyelnének, ha ismernék a mitikus történeteket is. A legenda szerint bombazáporban induló rajtot, és az elfeledett, férfiakat legyőző „kapitánynő” igaz és szép históriáját.

Még valamikor 1934-ben kezdődött. Először felmerült egy ötlet, aztán jött a megvalósítás is, 1934-ben elindul Magyarország – és egyben Európa első és azóta is leghosszabb – tókerülő vitorlásversenye. Ha valaki még nem találta volna ki, a balatoni Kék szalag vitorlásversenyről van szó.

A versenynek több érdekes epizódja is volt. Alig 10 év telt el az első verseny óta, amikor a hosszú távú túraversenyek – tehát a kék szalagot – törölték. De a magyar vitorlázok elszánt versenyezni akarását nem lehetett megtörni. Végül a Hungária Jacht Club elindította a Szent László vitorlás versenyt. Egy héttel az országot ért legnagyobb amerikai légitámadás után 23 hajó indult rajtnak rövidtávon. Bár ez sem ment bonyodalmak nélkül, mivel a mezőny – versenyzők döntése alapján – egy légiriadó kellős közepén indult el a rajtvonaltól. Szerencsére senkinek nem esett baja, de az biztos, hogy a résztvevőknek volt mit mesélniük az unokáknak.

Az elhallgatott „kapitánynő”

De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen 1940-ben történt egy váratlan fordulat. Mielőtt a világháború zaja maga alá temette volna a versenyt Gordon Evelyn még beírta magát a verseny történelmébe. Hogy ki volt Gordon Evelyn? A száraz tények szerint Gordon Róbert miniszteri tanácsos leánya, asszony nevén Kultsár Istvánné, lánykori nevén Gordon Evelyn. És ennél többet nem is igen tudunk, hiszen keveset írtak róla és nem készült vele interjú sem. Hogy miért? Talán, nem tetszett egyetlen férfinak sem, hogy egy nő verte meg őket a legfontosabb versenyen.

Az viszont biztos, hogy a Tramontana nevű hajóval nyerte meg kétszer is a versenyt, amely előtte több mint 10 éve volt édesapja tulajdonában. Már korábban is versenyzett a hajón, azonban csak édesapja halála után vált a hajó kormányosává. Emellett megemlíthető, hogy a hajó azóta hétszer aratott sikert a versenyben. A 31 évesen élre kerülő „kapitánynő” 1909. május 24.-én született Budapesten és 1993-ban hunyt el Buenos Airesben. Tiszteletére a Kékszalagon 2011 óta kerül átadásra a legjobb női kormányosnak járó „Gordon Evelyn Díj”.

Szalonnával a célhoz vezető úton

Mint minden embert, a versenyzőket is megviselte a háború. A versenykedv – a hajók jelentős részének megsemmisülése, eltűnése és a versenyzők számának háború által okozott csökkenése miatt – alábbhagyott, ám ekkor jött egy ötlet, ami segített a Kékszalag folytatásában. A résztvevők nevezési díj helyett egy-egy oldal szalonnát kaptak a rendezőségtől. Így 1947-ben folytatódott a verseny. A szalonnával célba ért hajó a Hungária volt, Tóth Kálmán vezetésével. A folyamatosan növekedő népszerűség egyre több versenyzőt hozott magával, ennek köszönhetően a versenyt 2001 óta minden évben megrendezik.

A több testű hajók engedélyezése is fordulatokat hozott. A várakozásoknak megfelelően 2012-ben a Fifty-fifty nevű hajó 10 óra 32 perccel megdöntötte a rekordot Józsa Márton vezetésével. Az 57 évig tartó rekordidőt (10 óra 40 perc) a Nemere II. elbukta. Ez sok nézeteltérést okozott a hajós társadalomban. Voltak, akik igazságtalannak tartották, hogy egy modern katamarán eredményét vetik össze a régmúlt hajójával. Azonban mindenképpen elismerésre méltó a teljesítménye a katamaránnak, hiszen néhány nappal a verseny előtt került vízre először.

A megállíthatatlan hajós

A verseny legsikeresebb kormányosa Litkey Farkas, aki zsinórban kilenc Kékszalagot nyert 2001 és 2009 között. 2011-ben újból nekiindult, hogy megszerezze tízedik győzelmét. Reggel 9-kor gyenge szélben összesen 589-en rajtoltak el. Azonban már az elején nehézsége támadt a győzelemre készülő Litkeynek, mivel a rajtnál beragadt, azonnal hátrányba került. A lemaradt hajósnak nagy szerencséjére felerősödött a szél, és sikerült behoznia lemaradását. A közben folyamatosan „harcot vívott” hajókkal szemben végül több kilométeres előnyre tett szert. Így saját rekordját megdöntve célba ért, és megszerezte tízedik győzelmét. A később megérkező vihar miatt több hajó zátonyra futott, 57-et a vízből mentettek ki. A versenyt 160 hajó fel is adta. Ezt a bámulatos teljesítményt Litkey Farkasnak 2013-ban tizenegyedszerre is sikerült megismételnie.

Ez a fajta elszántság, remélhetőleg több versenyzőnek ad kedvet. Kipróbálva magukat egy olyan versenyen, ami nagy figyelmet, hajós felkészültséget, vitorlázó tudást és egész embert kíván. Az 1970-es évek óta külföldi csapatok is részt vennének a versenyben. Először 1983-ban sikerült nyerniük, de azóta többször – például 1985, 1987, 1991, és idén – is elhódították a Kék szalagot. Hiszen ez még nagyobb figyelmet irányítana a Kékszalagra. Másrészt a hazai versenyzők is összemérhetnék tudásukat a nemzetközi élmezőnnyel. Így vagy úgy, egyvalami biztos, a nagy hagyománnyal és érdeklődéssel kísért verseny régen és most egyaránt a Balaton és az ország büszkesége.

Vissza a főoldalra

Egy „kapitánynő”, aki legyőzte a férfiakat

A kék szalaggal sok minden kapcsolatba hozható. A külföldiek számára talán a nevezetes francia Nemzeti Érdemrend kék szalagja jut az emberek eszébe. Magyarországon azonban a Kékszalag elnevezés egybeforrt a Balatonnal. Még azok is figyelnek rá, akik nem jártasak a vitorlázásban. És talán még inkább figyelnének, ha ismernék a mitikus történeteket is. A legenda szerint bombazáporban induló rajtot, és az elfeledett, férfiakat legyőző „kapitánynő” igaz és szép históriáját.

Egy búzaszemtől az olimpiáig

Lenyűgöző látványt nyújtott, a híres varázslótanonc kalandjait bemutató filmsorozat. Ezen belül is az első részben, az emberi nagyságú (sőt még annál is nagyobb) elvarázsolt sakkfigurák mozgása és csatája. A főszereplők valós életveszélybe kerültek a játék folyamán azzal, hogy helyettesítettek egy-egy figurát. Szerencsére a sakkozás ezen szintje még nem megvalósítható, de mindenképpen elismerésre méltó, hogy még egy ilyen fantázia filmben is megjelenik a sakk, mint fontos tényező. Felmerül viszont a kérdés, hogy mikor és hogyan találták ki a játékot? Kik a híres személyiségei? És persze az örök kérdés: sport-e valójában a sakk?

Az áruló, aki dísztemetést kapott

Görgey Artúr nevét sokan ismerik, de az igazi történetét lényegesen kevesebben. A legtöbbeknek esetleg beugrik a történelem órán tanultakból annyi, hogy Kossuth árulónak titulálta és ő volt az a tábornok, aki Világosnál letette a fegyvert. Az áruló bélyege pedig egész életében elkísérte.

Álmodtam egy világot magamnak

Ez volt az EDDA első nagylemezének az egyik legnépszerűbb dala, de ez sokkal több, mint egy dal. Pataky Attila nem csak megálmodta azt a világot, hanem meg is éli. Nem bántani, szeretni akar, ugyanakkor harcol is, ha a szükség úgy hozza. Tiszteli a nőket, és ez a tisztelet még az édesanyjától ered, mint ahogyan az éneklés is. Nem tud és nem is akar semmit félgőzzel csinálni. Amikor felmegy a színpadra, mindig százhúsz százalékot akar adni a rajongóknak. Az interjú azonban mégsem csak az EDDA-ról, sokkal inkább Pataky Attiláról, az emberről szól.

Számomra a zene egy nyelv

Szulák Andrea egyike azoknak a magyar állócsillagoknak, akiket a fiatalok és az idősek is egyformán kedvelnek. Ismerik a dalait, a színházi szerepeit és televíziós megjelenéseit. Hallottak már a lányáról, a magánéletéről és talán még az alkalmakat is idézik, mikor és hol látták őt akár élőben is fellépni. Azt azonban már sokkal kevesebben tudják, hogyan vált ismertté, hogyan viszonyul ahhoz, amit ma sztárságnak hívnak, hogyan próbálja megőrizni az emberségét és mit ad át ebből a lányának. És ami talán a legmeglepőbb, mi az, ami igazán kikapcsolja?

Volt egyszer egy háború

Szeptember elsején van a II. Világháború emléknapja. Sokan talán csak legyintenek, minek ezt már felemlegetni, oly régen volt, még a nagyapáink idejében és… Igen, valóban oly régen volt, de annyira befolyásolta Magyarország további létét és életét, hogy nem lehet túllépni rajta még ma sem.

Békebeli Szentgyörgyi álma

A karácsonyi és szilveszteri végeláthatatlan kalória bombák után, egy garantáltan energia mentes körsétára invitálom Önöket, most így Januárban az év elején. Bizonyára sokan álmodoztak gyermekként arról, hogy bejutnak egy cukrászat műhelyébe és ott, ellesnek egy-két szakmai fortélyt, illetve betekintést nyerhetnek az istenek eledelének, a csokoládénak mágikus világába. Úgy vélem, ha megosztom Önökkel egyrendkívül különleges, féltve őrzött termékünk létrejöttének titkait, akkor Önök is részesei lehetnek egy alkotói folyamat, szépségesen küzdelmes, varázslatának. Kicsit távolabbról indulunk, hogy mindenki mindent, jól megértsen. A cukrászat a pontosság tudománya, tartja egy francia mondás. Miért is? Gondoljunk csak bele, ha egy sima piskótához a hozzávalókat nem pontosan mérjük ki, vagy nem a megfelelőmódra verjük fel atojásfehérjét, nem beszélve arról, ha nem úgy, és akkor keverjük egymásba a hozzávalókat,illetve ha a sütés hőmérséklete nem stimmel. Mi is lesz a végeredmény?Lapos, nem valamiszívmelengető látványú, ehetetlen,tésztaragacs.Gondolták volna? A cukrászat a gyógyszerészetből vált ki, régen a cukrot, a tört mandulát, grammnyi, keserű anyagok bevonására használtak, úgy nevezett gyógylabdacsokat készítettek általuk. A betegeket ápoló szerzetesek és apácák készítettek először ostyákat, magvakkal dúsított tallérokat, illetve a kenyér és kalács tésztákba sütötték a gyógynövényeket, melyekkel gyógyították a korabeli egészség problémákat. A csokoládét az indián kultúrában mágikus anyagként tisztelték. Amikor először Európába került, itt is a patikusok foglalkoztak vele, roboráló és kedély javító méreg drága gyógyszerként.