BlogÚj! Megnyitás

Egy „kapitánynő”, aki legyőzte a férfiakat

A kék szalaggal sok minden kapcsolatba hozható. A külföldiek számára talán a nevezetes francia Nemzeti Érdemrend kék szalagja jut az emberek eszébe.

Magyarországon azonban a Kékszalag elnevezés egybeforrt a Balatonnal. Még azok is figyelnek rá, akik nem jártasak a vitorlázásban. És talán még inkább figyelnének, ha ismernék a mitikus történeteket is. A legenda szerint bombazáporban induló rajtot, és az elfeledett, férfiakat legyőző „kapitánynő” igaz és szép históriáját.

Még valamikor 1934-ben kezdődött. Először felmerült egy ötlet, aztán jött a megvalósítás is, 1934-ben elindul Magyarország – és egyben Európa első és azóta is leghosszabb – tókerülő vitorlásversenye. Ha valaki még nem találta volna ki, a balatoni Kék szalag vitorlásversenyről van szó.

A versenynek több érdekes epizódja is volt. Alig 10 év telt el az első verseny óta, amikor a hosszú távú túraversenyek – tehát a kék szalagot – törölték. De a magyar vitorlázok elszánt versenyezni akarását nem lehetett megtörni. Végül a Hungária Jacht Club elindította a Szent László vitorlás versenyt. Egy héttel az országot ért legnagyobb amerikai légitámadás után 23 hajó indult rajtnak rövidtávon. Bár ez sem ment bonyodalmak nélkül, mivel a mezőny – versenyzők döntése alapján – egy légiriadó kellős közepén indult el a rajtvonaltól. Szerencsére senkinek nem esett baja, de az biztos, hogy a résztvevőknek volt mit mesélniük az unokáknak.

Az elhallgatott „kapitánynő”

De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen 1940-ben történt egy váratlan fordulat. Mielőtt a világháború zaja maga alá temette volna a versenyt Gordon Evelyn még beírta magát a verseny történelmébe. Hogy ki volt Gordon Evelyn? A száraz tények szerint Gordon Róbert miniszteri tanácsos leánya, asszony nevén Kultsár Istvánné, lánykori nevén Gordon Evelyn. És ennél többet nem is igen tudunk, hiszen keveset írtak róla és nem készült vele interjú sem. Hogy miért? Talán, nem tetszett egyetlen férfinak sem, hogy egy nő verte meg őket a legfontosabb versenyen.

Az viszont biztos, hogy a Tramontana nevű hajóval nyerte meg kétszer is a versenyt, amely előtte több mint 10 éve volt édesapja tulajdonában. Már korábban is versenyzett a hajón, azonban csak édesapja halála után vált a hajó kormányosává. Emellett megemlíthető, hogy a hajó azóta hétszer aratott sikert a versenyben. A 31 évesen élre kerülő „kapitánynő” 1909. május 24.-én született Budapesten és 1993-ban hunyt el Buenos Airesben. Tiszteletére a Kékszalagon 2011 óta kerül átadásra a legjobb női kormányosnak járó „Gordon Evelyn Díj”.

Szalonnával a célhoz vezető úton

Mint minden embert, a versenyzőket is megviselte a háború. A versenykedv – a hajók jelentős részének megsemmisülése, eltűnése és a versenyzők számának háború által okozott csökkenése miatt – alábbhagyott, ám ekkor jött egy ötlet, ami segített a Kékszalag folytatásában. A résztvevők nevezési díj helyett egy-egy oldal szalonnát kaptak a rendezőségtől. Így 1947-ben folytatódott a verseny. A szalonnával célba ért hajó a Hungária volt, Tóth Kálmán vezetésével. A folyamatosan növekedő népszerűség egyre több versenyzőt hozott magával, ennek köszönhetően a versenyt 2001 óta minden évben megrendezik.

A több testű hajók engedélyezése is fordulatokat hozott. A várakozásoknak megfelelően 2012-ben a Fifty-fifty nevű hajó 10 óra 32 perccel megdöntötte a rekordot Józsa Márton vezetésével. Az 57 évig tartó rekordidőt (10 óra 40 perc) a Nemere II. elbukta. Ez sok nézeteltérést okozott a hajós társadalomban. Voltak, akik igazságtalannak tartották, hogy egy modern katamarán eredményét vetik össze a régmúlt hajójával. Azonban mindenképpen elismerésre méltó a teljesítménye a katamaránnak, hiszen néhány nappal a verseny előtt került vízre először.

A megállíthatatlan hajós

A verseny legsikeresebb kormányosa Litkey Farkas, aki zsinórban kilenc Kékszalagot nyert 2001 és 2009 között. 2011-ben újból nekiindult, hogy megszerezze tízedik győzelmét. Reggel 9-kor gyenge szélben összesen 589-en rajtoltak el. Azonban már az elején nehézsége támadt a győzelemre készülő Litkeynek, mivel a rajtnál beragadt, azonnal hátrányba került. A lemaradt hajósnak nagy szerencséjére felerősödött a szél, és sikerült behoznia lemaradását. A közben folyamatosan „harcot vívott” hajókkal szemben végül több kilométeres előnyre tett szert. Így saját rekordját megdöntve célba ért, és megszerezte tízedik győzelmét. A később megérkező vihar miatt több hajó zátonyra futott, 57-et a vízből mentettek ki. A versenyt 160 hajó fel is adta. Ezt a bámulatos teljesítményt Litkey Farkasnak 2013-ban tizenegyedszerre is sikerült megismételnie.

Ez a fajta elszántság, remélhetőleg több versenyzőnek ad kedvet. Kipróbálva magukat egy olyan versenyen, ami nagy figyelmet, hajós felkészültséget, vitorlázó tudást és egész embert kíván. Az 1970-es évek óta külföldi csapatok is részt vennének a versenyben. Először 1983-ban sikerült nyerniük, de azóta többször – például 1985, 1987, 1991, és idén – is elhódították a Kék szalagot. Hiszen ez még nagyobb figyelmet irányítana a Kékszalagra. Másrészt a hazai versenyzők is összemérhetnék tudásukat a nemzetközi élmezőnnyel. Így vagy úgy, egyvalami biztos, a nagy hagyománnyal és érdeklődéssel kísért verseny régen és most egyaránt a Balaton és az ország büszkesége.

Vissza a főoldalra

Egy „kapitánynő”, aki legyőzte a férfiakat

A kék szalaggal sok minden kapcsolatba hozható. A külföldiek számára talán a nevezetes francia Nemzeti Érdemrend kék szalagja jut az emberek eszébe. Magyarországon azonban a Kékszalag elnevezés egybeforrt a Balatonnal. Még azok is figyelnek rá, akik nem jártasak a vitorlázásban. És talán még inkább figyelnének, ha ismernék a mitikus történeteket is. A legenda szerint bombazáporban induló rajtot, és az elfeledett, férfiakat legyőző „kapitánynő” igaz és szép históriáját.

Egy halott lány második élete

A történet 1880 táján kezdődött Franciaországban, Párizsban. Egy szokásos szép nyári hétvégén, a Szajna parton sétálók egy vízben lebegő holttestre figyeltek fel. A halott egy fiatal nő, akit nemsokára a rendőrök kiemeltek a folyóból. Eddig a szokványos része a sztorinak. Csakhogy senki nem tudta, kis is a fiatal lány. Abban az időben a hatóságok az ismeretlen halottakat a halottak galériájában állították ki. Ma már nagyon bizarrnak tűnik ez a megoldás, de abban akkoriban ez volt az eljárás.

Hogyan tovább? - Úton egy új otthon felé.

A demencia- a szellemi képességek, funkciók hanyatlását magában foglaló tünet együttes-kapcsán először megismerkedtünk magával a fogalommal, és az állapot jellemzőivel. Írtunk arról milyen módszerek jelenthetnek megoldást, az érintettek és hozzátartozóik számára. Nem rejthetjük azonban véka alá, hogy eljöhet az a pont, amikor egy demenciával élő gondozásában, felügyeletében, külső erőforrásokra is szükség lehet. Ezen lehetőségeket taglalta legutóbbi cikkem, az otthoni környezetben való ellátáson

Az áruló, aki dísztemetést kapott

Görgey Artúr nevét sokan ismerik, de az igazi történetét lényegesen kevesebben. A legtöbbeknek esetleg beugrik a történelem órán tanultakból annyi, hogy Kossuth árulónak titulálta és ő volt az a tábornok, aki Világosnál letette a fegyvert. Az áruló bélyege pedig egész életében elkísérte.

Egy szabadlelkű ember mindig a szabadságot keresi

Holecz professzort a rendszerváltozáskor, 1989-ben ismertem meg. Bécsi barátomnál nyirokmirigyrákot állapítottak meg, mint a magyar miniszterelnöknél, Dr Antall Józsefnél is. Be kellett volna feküdnie az egyik kiváló osztrák klinikába egy műtétsorozatra, amikor este döntésre kényszerítettem -válasszon: reggel műtét, vagy hajnalban indulunk Luganoba. Nem volt könnyű döntés, hiszen minden elő volt készítve az operációkhoz.

A bárány, aki túl van a nyolcvanon

. És fogalma sem volt arról, mit akar az életben csinálni. Aztán az édesapja, aki jobban tudta nála, hogy mire van szüksége elküldte otthonról. Tizenhét éves volt akkor. És ennek köszönhetően megtalálta az útját. Aminek mi, nézők örülhetünk a legjobban.

Egy színész, akinek festménye van a Vatikánban

Egy színész, akinek festménye van a Vatikánban Már 14 éve, hogy elment Agárdy Gábor Kossuth- és Jászai Mari díjas színész, a Nemzet Színésze. Karaktere és alakításai azonban már mindörökre a magyar színművészet részévé váltak. Nehéz korban született. Igaz, már önmagában az is a történelem egyik csodájának számított, hogy világra jöhetett.