BlogÚj! Megnyitás

Egy szabadlelkű ember mindig a szabadságot keresi

Ha megkérdeznéd ki is Csaba Beatrix, nehéz lenne egyértelmű választ adni. Talán a legközelebb az áll az igazsághoz, hogy sok szempontú, komplex életet élő ember és coach.

. Sokáig kereste „önmagát” és a valódi helyét a világban. De a „ki is ő” kérdésnél valószínűleg érdekesebb, hogyan lett azzá, amiként ma ismerik? Hogyan jutott el a kérdésektől a válaszokig, és ami talán még fontosabb, a hogyanokig. Hogyan lett Csaba Beatrix az, akinek ma ismerik.

 Régi igazság, hogy az élet a legjobb forgatókönyv író. Előre kiszámíthatatlan, fordulatokkal teli, tele izgalommal, amiből sok esetben a romantika sem hiányzik. Az azonban korántsem mindegy, hogy az életregényt író, és az életfilmet rendező milyen elképzeléssel áll a leendő életűmhöz. Fellini, Taratinó, vagy Spielbergi „szemüvegen” át nézhetjük az életfilm pergő kockáit. Az sem mellékes, hogy az életregény írója Csehovi lassúságú, nagy ívű drámát, Thomas Mann-i megközelítést, vagy Gárdonyi által sokszálú, terjedelmes, cizellált élettörténetet szánt a főhősének. Van-e benne shakespeare-i irónia és míves szövegszerkezet. Dráma, vígjáték, tragikomédia törvényszerűségei szerint szövődik-e az életmese sokszínű szála. Lehet családregény, vagy magányos főhős hosszú, néha kimerítő menetelése. Az élet tehát egy különleges szövedék. Sorsszálakból szőtt, titokzatos mese együttes. De lássuk az egyszerű, tán hétköznapinak tetsző valóságot.

Egy szabadlelkű ember mindig a szabadságot keresi

Vágy és valóság néha messze jár egymástól

Csaba Beatrixot az élet messze sodorta eredeti vágyaitól. A sors alaposan megtépázta az élet-vitorláit. Azonban sosem adta fel. Ha valamerre nem volt út a számára, akkor irányt váltott. Mindig azt fürkészve, merre tud tovább haladni. Hol nyílik a neki való tér. Ha meg kellene mintáznom a komplex, integratív és rendszer szintű életszemléletet, őt biztosan megkérdezném. 

Az lehetsz, ami csak akarsz?

Beatrix igazából színésznő akart lenni, de a családi nyomás másfelé terelte. Egy véletlen folytán végül a médiában kötött ki. A főiskolai szünidőben létrejött egy nyári liezonból aztán 28 év munkaviszony lett, messze, messze az eredeti elképzelésétől.

Az a munkakör, amibe került, koránt sem elégítette ki természetes vágyait. Azonban nagyon sokat tanult belőle. Rendszert, tudatosságot, pontosságot, folyamatszervezést, irányítást és kommunikációt. Nagy előny számára, hogy az évek során nagyfokú emberismeretet sajátított el. Privát életében is e felé az irány felé sodorták az élethelyzetek. Számos önismereti képzést, személyiségfejlesztő tréninget követően a média mellett a tanácsadói szakma felé fordult a figyelme. A mindennapi feladatok és a gyermeknevelés mellett tanácsadói képzések töltötték ki minden szabadidejét. Néhány év múlva egy saját önismereti iskolát is indított, még mindig megtartva a főállású munkahelyét. 

A nagy váltás

Kevesen mernek bizonyos kor után nagyot váltani. Azt mondja, szíve szerint ő is korábban tette volna, de az élet nem hozta meg ehhez a feltételeket. 48 éves volt, amikor egy váratlan fordulatnak köszönhetően áthelyezéssel Budapestre kerülhetett. 16 éves kora óta vágyott Budapesten élni. Sok évtized után nyílt meg ez az ajtó. Az élet azonban néha nagyon kegyetlen. Az öröm nem volt felhőtlen. Súlyos döntés előzte meg ezt a lépést. Édesanyja betegsége miatt egyszer már elhalasztotta a felajánlott lehetőséget. Azonban eljött az a szorító pillanat, amikor muszáj volt döntenie. Most, vagy talán soha. Így végül is megegyezett a feltételekről beteg édesanyjával. A budapesti életkezdés tehát dupla nehézséggel indult. Öröm a legcsekélyebb sem volt benne, hiába váltódott be a nagy álom. És ez valójában még csak a kezdet volt.

Még abban az évben befejeződött a 28 éves munkaviszonya. Hosszú Canossa-járás vette kezdetét. A családfenntartó szerepkörből való kieséssel komoly vákuum keletkezett az egzisztenciában. Mint egy cunami, úgy söpört el mindent a változás. Ez a változás ugyanis a mindent elvesztés állapotáig vezetett. A médiában tapasztalható átalakulások pedig akkoriban nem nyitottak utat számára kereskedelmi csatornáknál. Tanácsadói, szakértői én fő irányként való kiteljesedése csak ez után következhetett be, hiszen addig a főállású munka mellett végezhetett elsősorban magánszemélyek, vállalkozások számára tanácsadói munkát. Tehát intézményi szintű referenciákkal akkor még nem tudott szolgálni. Sok forgott tehát kockán, de egy percre sem adta fel! Új életút megépítésébe kezdett, ami minden elképzelést felülmúló nehézségekkel járt.

Vallja, hogy mindezt nem tudta volna túlélni, ha nem tanácsadó, ha nincs azoknak a tudásoknak a birtokába, amivel a hozzá fordulókon segíteni tud. 

Egy szabadlelkű ember mindig a szabadságot keresi

Akit az élet meg akar menteni, azt meg is menti

Ma projekt tanácsadóként, humánerőforrás fejlesztőként, szakértőként dolgozik. Bár az elmúlt évek viharai nem múltak el nyomtalanul, a személyes és átélt tapasztalatai nagyon sokoldalúvá tették. Néha úgy érzi, hogy shakespeare-i iróniával, Fellini készíti az életfilmjét. A Shakespeare-hez méltó módon összekuszálódott szálak azonban idővel kisimulnak és happy and lesz a történet vége.

Predesztináció, vagy elhívás egy életfeladat

„Egy szabadlelkű ember mindig a szabadságot keresi. Nem lehet sokáig gúzsba kötni. A teljesség életszemlélete nehezen tűr korlátokat. Azonban egy életfeladat mindig sok rétegből áll. Ezért megfelelő egyensúlyt kell találni a kötelességvállalás és a saját egyéniség önbeteljesítése között. Az individuális énnek helyet kell találnia a közösségi létformában. Legyen szó párkapcsolatról, családalapításról, munka, közösségi, közéleti, vagy éppen társadalmi szerepvállalásról.” Ez a hitvallása.

Ezt tanítja azoknak, akik hozzá fordulnak tanácsért. Legyen az megvalósulásra váró projekt, munkahelyi kihívás, vezetői dilemma, vagy bármilyen jellegű, struktúrájú életkérdés, egy élet csak akkor lehet sikeres, ha az egyéni vágy és érdekeltség előbbre viszi, kiteljesíti a közösség igényeit, fejlődését, működtetését. A fejlődő fenntarthatóságot, avagy a „fenntartható fejlődést” szolgálja, ahogy ezt ma trend megfogalmazni.

Akkor ki is ő?

Ahogy Csaba Beatrix nevezi magát, elsősorban ember. Az épp most folyó humán evolúció egyik átélője. Nő és anya. Munkáját tekintve projekt tanácsadó, szakértő, szervezetfejlesztési tanácsadó, humánerőforrás fejlesztő. Ontológiai csoporttréner és önismereti terapeuta. Mesterképesített családállító és felsőfokú szervezetállító tanácsadó. Rendszerszemléletű coach és mediátor. Újságíró, szerkesztő, kommunikációs szakember. Multifunkcionális Jolly Joker, akinek a tudását számos helyen lehet alkalmazni. Akkor boldog, ha teheti a dolgát. Magánemberként két nagy vágya van. Boldognak látni a fiát és legalább az év egy részében tengerparton élni. Talán kétlaki módon. Bár bevallása szerint ott is dolgozna. Írna, tanácsadóként segítene, tréningeket tartana. Autonóm, nyughatatlan, szabad lelkű ember. A külvilág Csaba Beatrix néven ismeri. Még többet a mediaciospont.com oldalán lehet megtudni arról, hogy miben áll a világ szolgálatára.

Széleskörű képzettsége mellett olyan mély élettapasztalatokkal rendelkezik, ami nem mindenkinek adatik meg. A mondás szerint „aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni”. Talán mondhatjuk, ő dudás a javából.

Vissza a főoldalra

Egy szabadlelkű ember mindig a szabadságot keresi

Holecz professzort a rendszerváltozáskor, 1989-ben ismertem meg. Bécsi barátomnál nyirokmirigyrákot állapítottak meg, mint a magyar miniszterelnöknél, Dr Antall Józsefnél is. Be kellett volna feküdnie az egyik kiváló osztrák klinikába egy műtétsorozatra, amikor este döntésre kényszerítettem -válasszon: reggel műtét, vagy hajnalban indulunk Luganoba. Nem volt könnyű döntés, hiszen minden elő volt készítve az operációkhoz.

Egy halott lány második élete

A történet 1880 táján kezdődött Franciaországban, Párizsban. Egy szokásos szép nyári hétvégén, a Szajna parton sétálók egy vízben lebegő holttestre figyeltek fel. A halott egy fiatal nő, akit nemsokára a rendőrök kiemeltek a folyóból. Eddig a szokványos része a sztorinak. Csakhogy senki nem tudta, kis is a fiatal lány. Abban az időben a hatóságok az ismeretlen halottakat a halottak galériájában állították ki. Ma már nagyon bizarrnak tűnik ez a megoldás, de abban akkoriban ez volt az eljárás.

Álmodtam egy világot magamnak

Ez volt az EDDA első nagylemezének az egyik legnépszerűbb dala, de ez sokkal több, mint egy dal. Pataky Attila nem csak megálmodta azt a világot, hanem meg is éli. Nem bántani, szeretni akar, ugyanakkor harcol is, ha a szükség úgy hozza. Tiszteli a nőket, és ez a tisztelet még az édesanyjától ered, mint ahogyan az éneklés is. Nem tud és nem is akar semmit félgőzzel csinálni. Amikor felmegy a színpadra, mindig százhúsz százalékot akar adni a rajongóknak. Az interjú azonban mégsem csak az EDDA-ról, sokkal inkább Pataky Attiláról, az emberről szól.

Egy búzaszemtől az olimpiáig

Lenyűgöző látványt nyújtott, a híres varázslótanonc kalandjait bemutató filmsorozat. Ezen belül is az első részben, az emberi nagyságú (sőt még annál is nagyobb) elvarázsolt sakkfigurák mozgása és csatája. A főszereplők valós életveszélybe kerültek a játék folyamán azzal, hogy helyettesítettek egy-egy figurát. Szerencsére a sakkozás ezen szintje még nem megvalósítható, de mindenképpen elismerésre méltó, hogy még egy ilyen fantázia filmben is megjelenik a sakk, mint fontos tényező. Felmerül viszont a kérdés, hogy mikor és hogyan találták ki a játékot? Kik a híres személyiségei? És persze az örök kérdés: sport-e valójában a sakk?

Hogyan tovább? - Úton egy új otthon felé.

A demencia- a szellemi képességek, funkciók hanyatlását magában foglaló tünet együttes-kapcsán először megismerkedtünk magával a fogalommal, és az állapot jellemzőivel. Írtunk arról milyen módszerek jelenthetnek megoldást, az érintettek és hozzátartozóik számára. Nem rejthetjük azonban véka alá, hogy eljöhet az a pont, amikor egy demenciával élő gondozásában, felügyeletében, külső erőforrásokra is szükség lehet. Ezen lehetőségeket taglalta legutóbbi cikkem, az otthoni környezetben való ellátáson

Egy színész, akinek festménye van a Vatikánban

Egy színész, akinek festménye van a Vatikánban Már 14 éve, hogy elment Agárdy Gábor Kossuth- és Jászai Mari díjas színész, a Nemzet Színésze. Karaktere és alakításai azonban már mindörökre a magyar színművészet részévé váltak. Nehéz korban született. Igaz, már önmagában az is a történelem egyik csodájának számított, hogy világra jöhetett.

Számomra a zene egy nyelv

Szulák Andrea egyike azoknak a magyar állócsillagoknak, akiket a fiatalok és az idősek is egyformán kedvelnek. Ismerik a dalait, a színházi szerepeit és televíziós megjelenéseit. Hallottak már a lányáról, a magánéletéről és talán még az alkalmakat is idézik, mikor és hol látták őt akár élőben is fellépni. Azt azonban már sokkal kevesebben tudják, hogyan vált ismertté, hogyan viszonyul ahhoz, amit ma sztárságnak hívnak, hogyan próbálja megőrizni az emberségét és mit ad át ebből a lányának. És ami talán a legmeglepőbb, mi az, ami igazán kikapcsolja?