BlogÚj! Megnyitás

Egy színész, akinek festménye van a Vatikánban

Már 14 éve, hogy elment Agárdy Gábor Kossuth- és Jászai Mari díjas színész, a Nemzet Színésze. Karaktere és alakításai azonban már mindörökre a magyar színművészet részévé váltak.

Nehéz korban született. Igaz, már önmagában az is a történelem egyik csodájának számított, hogy világra jöhetett.

A mai Törökország területén élt örmény családból származik – az eredeti neve Arklián -, ami édesapja gyerekkorában nem számított biztonságosnak azon a területen. Amikor az Oszmán Birodalom felbomlott, az új török kormány passzivitása mellett a török nacionalisták véres terrorba kezdtek. A történészek ezt ma már Örmény holokausztként emlegetik, mivel 300.000 – 800.000 örmény embert öltek meg pogrom során. Az öldöklésnek áldozatul estek Agárdy Gábor nagyszülei is, ám az akkor még gyermek édesapját egy jó szándékú ember egy szekéren elrejtette, így megmenekülhetett a biztos haláltól. Ezt követően a sors úgy hozta, hogy az édesapja Magyarországon telepedett le és kötött házasságot az édesanyjával.

Agárdy Gábor

A színész

Agárdy Gábor már a II. Világháború előtt elkezdte színészi pályafutását. Először a Szegedi Városi Színházban játszott (1942-ig), aztán 1952-ig a Miskolci Nemzeti Színház művésze volt. És innentől kezdődött az igazi karrierje. Az első fővárosi „állomáshelye” – igaz, csak három évig – a Fővárosi Operettszínház volt, majd ezután kilenc évig a Petőfi Színház színésze volt. Ezt követően került a Nemzeti Színházba, ahol végül szinte haláláig játszott (1989-ben a társulat örökös tagjává választották). Az élete volt a színház, és ma már tudjuk, hogy a halála is egyben, hiszen 2005-ben egy színházi baleset után kialakult szövődmény okozta a halálát 2006. január 19-én. Pályafutása során száznál több szerepben láthattuk, és szerepelt több, mint 50 játék- és televíziós filmben is.

Agárdy Gábor
Agárdy Gábor

Agárdy, az ikonfestő

A festés éppoly fontos volt számára, mint a színjátszás. Talán a gyökerei miatt választotta éppen az ikonfestést. Munkáit ugyanaz a precizitás és művészi érték jellemezte, mint amit színészként a színpadon láthattunk tőle. Élete során négy kiállításon mutatta be a festményeit a közönségnek. Festményei művészi színvonalát jól mutatja, hogy Agárdy Gábor egy – egy ikonja megtalálható a Pannonhalmi Apátságban és a Vatikánban is.

Agárdy Gábor ikonfestménye

A család

Élete során kétszer állt az anyakönyvvezető elé. Az első házasságából – Tóth Ila színésznő volt a felesége – egy lánya, Ilona született, aki színészi pályát választotta. Második felesége az ismert balerina, Rácz Bori volt.

(fotók: wikipedia, mafab, pinterest)

Vissza a főoldalra

Egy színész, akinek festménye van a Vatikánban

Egy színész, akinek festménye van a Vatikánban Már 14 éve, hogy elment Agárdy Gábor Kossuth- és Jászai Mari díjas színész, a Nemzet Színésze. Karaktere és alakításai azonban már mindörökre a magyar színművészet részévé váltak. Nehéz korban született. Igaz, már önmagában az is a történelem egyik csodájának számított, hogy világra jöhetett.

Itt van az ősz, itt van újra…

Azt persze, hogy valóban szép lesz-e, semmilyen szempontból sem tudhatjuk. Mert ha részletesebben nézzük, sok kérdés felmerülhet bennünk. Például mit tartogat számunkra az iskolakezdet? Ez, bár sokan azt gondolják, őket nem érinti, bizony tévednek. Több ok miatt is érintett mindenki. Egyrészt minden családban vannak iskoláskorú gyerekek. Másrészt ne feledjük el, hogy akik most iskolások, 20 – 30 év múlva az ország létét jelentik majd, minden értelemben. Az ő munkájuk kell ahhoz, hogy a gazdaság rendben legyen, a szociális juttatásokra és az állam intézményekre jusson forrás. Fontos kérdés tehát, hogy ők milyen képzést kapnak?

Egy halott lány második élete

A történet 1880 táján kezdődött Franciaországban, Párizsban. Egy szokásos szép nyári hétvégén, a Szajna parton sétálók egy vízben lebegő holttestre figyeltek fel. A halott egy fiatal nő, akit nemsokára a rendőrök kiemeltek a folyóból. Eddig a szokványos része a sztorinak. Csakhogy senki nem tudta, kis is a fiatal lány. Abban az időben a hatóságok az ismeretlen halottakat a halottak galériájában állították ki. Ma már nagyon bizarrnak tűnik ez a megoldás, de abban akkoriban ez volt az eljárás.

Egy búzaszemtől az olimpiáig

Lenyűgöző látványt nyújtott, a híres varázslótanonc kalandjait bemutató filmsorozat. Ezen belül is az első részben, az emberi nagyságú (sőt még annál is nagyobb) elvarázsolt sakkfigurák mozgása és csatája. A főszereplők valós életveszélybe kerültek a játék folyamán azzal, hogy helyettesítettek egy-egy figurát. Szerencsére a sakkozás ezen szintje még nem megvalósítható, de mindenképpen elismerésre méltó, hogy még egy ilyen fantázia filmben is megjelenik a sakk, mint fontos tényező. Felmerül viszont a kérdés, hogy mikor és hogyan találták ki a játékot? Kik a híres személyiségei? És persze az örök kérdés: sport-e valójában a sakk?

Egy szabadlelkű ember mindig a szabadságot keresi

Holecz professzort a rendszerváltozáskor, 1989-ben ismertem meg. Bécsi barátomnál nyirokmirigyrákot állapítottak meg, mint a magyar miniszterelnöknél, Dr Antall Józsefnél is. Be kellett volna feküdnie az egyik kiváló osztrák klinikába egy műtétsorozatra, amikor este döntésre kényszerítettem -válasszon: reggel műtét, vagy hajnalban indulunk Luganoba. Nem volt könnyű döntés, hiszen minden elő volt készítve az operációkhoz.

A bárány, aki túl van a nyolcvanon

. És fogalma sem volt arról, mit akar az életben csinálni. Aztán az édesapja, aki jobban tudta nála, hogy mire van szüksége elküldte otthonról. Tizenhét éves volt akkor. És ennek köszönhetően megtalálta az útját. Aminek mi, nézők örülhetünk a legjobban.

Álmodtam egy világot magamnak

Ez volt az EDDA első nagylemezének az egyik legnépszerűbb dala, de ez sokkal több, mint egy dal. Pataky Attila nem csak megálmodta azt a világot, hanem meg is éli. Nem bántani, szeretni akar, ugyanakkor harcol is, ha a szükség úgy hozza. Tiszteli a nőket, és ez a tisztelet még az édesanyjától ered, mint ahogyan az éneklés is. Nem tud és nem is akar semmit félgőzzel csinálni. Amikor felmegy a színpadra, mindig százhúsz százalékot akar adni a rajongóknak. Az interjú azonban mégsem csak az EDDA-ról, sokkal inkább Pataky Attiláról, az emberről szól.