BlogÚj! Megnyitás

Egyszer eljöhet az a pont……

A demensellátás lehetőségei

A demencia- a szellemi képességek, funkciók hanyatlását magában foglaló tünet együttes-kapcsán először megismerkedtünk magával a fogalommal, a jellemző tünetekkel és a folyamat különféle stádiumaival. A múlt hónapban igyekeztem praktikus, a mindennapokat érintő megoldási lehetőségeket kínálni, az érintettek közelében élő hozzátartozók, ismerősök számára. Nem rejthetjük azonban véka alá, hogy száz százalékig hatékony megoldások nem léteznek, és eljöhet az a pont, amikor egy demenciával élő gondozásában, felügyeletében, külső erőforrásokra is szükség lehet.

Változó világ

„-…nem, nem fogom beadni egy olyan helyre

- Drágám, gondolj bele….

- Hagyjuk..

- Drágám, tegnap egy műanyag éthordóban tette fel a sparheltre melegedni az ebédet..ezt így nem csinálhatjuk tovább…”

A fenti beszélgetés talán így, szó szerint nem hangzott el, sok hasonló azonban igen. A párbeszédben kiemelt veszélyhelyzet azonban valóban megtörtént egy általam ismert esetben…

Meglehet, hogy sokkoló a példa, de igaz. Tökéletesen mutatja be, hogy a legsúlyosabb stádiumban a demencia már nem csak a demenciával élő személyre, de annak szűkebb környezetére is veszélyt jelenthet…

Hazánkban-ahogy a fejlettnek mondható világ nagy részén- kiszorul, kiszorult a többgenerációs családmodell. Ezzel párhuzamosan –a második világháborút követő évektől-általánossá vált a nők munkavállalása. Mindezek közrejátszanak abban, hogy míg a gyermekekről való gondoskodás, nevelés hagyományos és értékes funkciója megmaradt a család keretein belül, addig az idős szülőkről, nagyszülőkről való gondoskodás fokozatosan kiszorul onnan.

És miközben ezt a funkciót részben az állami szociális és egészségügyi háló, részben egyházi és magánintézmények, szervezetek veszik át, valahogy mindig felütik fejüket az előítéletek…

Mind a mai napig él az a fajta megközelítés, hogy nem szép dolog egy idős, beteg embert intézményben elhelyezni. Másrészt maguk az érintett hozzátartozók is időnként fenntartással viseltetnek az intézmények iránt.

Egyszer eljöhet az a pont……

Előítéletek, kétségek, kérdések…

Korábbi cikkeimben már szóba került, hogy a demenciával élők esetében mind a mai napig fennáll egyfajta stigmatizáció, megbélyegzés veszélye, környezetük részéről. A családtagokban gyakran szégyenérzet is felüti fejét, tehetetlenséggel párosulva.

És persze ott van a cikk elején idézett párbeszéd, és a korábban említet előítélet a bentlakásos intézményekkel kapcsolatban.

„Szoci”.Régebben, de még akár ma is elhangzott/elhangzik ez a kifejezés a szociális intézményekkel kapcsolatban. Valójában a régi, államosított kastélyokból kialakított romos épületek, a teljességgel szakképzetlen személyzet képe már a múlté. Bár az ágazat, jelenleg is küzd komoly problémákkal, számos intézmény került felújításra, fejlődött az eszközpark, bár a legkomolyabb probléma, a humánerőforrás kérdés mind a mai napig komoly kihívást jelent…

Azonban az intézményben való elhelyezés csak egy a számos megoldás közül, tekintsük hát át – a teljesség igénye nélkül-az egyéb lehetőségeket.

A szociális szolgáltatásokról röviden

A különféle méretű, lakosságszámú települések szociális ellátáshoz kapcsolódó kötelezettségeit törvény szabályozza, érdemes a lehetőségeket mindig az adott településen számba venni.

A demenciával élő személy ellátásához az állapot enyhébb fázisában, házi segítségnyújtás keretében kérhetünk támogatást, a háziorvos bevonásával. Amennyiben az állapot indokolja, az ellátás házi ápolás keretei közé kerülhet. Ezekben az esetben a rászoruló saját környezetében marad, a családot ugyanakkor tehermentesíti az őt segítő, felügyelő gondozószemélyzet.

Szintén segítséget jelenthet az idősek nappali ellátása /idősek klubja.

Ez az ellátási forma nem csak tehermentesíti a rokonokat, családtagokat, de tevékenységgel, ingerekkel színesíti a demenciával élők mindennapjait. Ez különösen fontos, hiszen igazolt tény, hogy az ingerhiány, a passzivitás gyorsíthatja a demensek állapotromlását!

A szolgáltatások igénylése kapcsán bizalommal fordulhatunk a háziorvoshoz, illetve az adott településen működő szociális szolgáltatóhoz.

Egyszer eljöhet az a pont……

Ha tényleg csak egy út marad…

Nehéz döntés, ha a minket nevelő szülő, támogató nagyszülő fizikai vagy szellemi állapota miatt felmerül, hogy otthoni környezetéből kimozdítva, intézményi keretek között töltse hátralévő napjait.

Azonban abban az esetben –mint említett példánkban is olvashatták:

- ha állapota miatt már ön vagy akár közveszélyessé válik a demenciával élő

- vagy az őt körülvevő családi/rokoni közösség működését veszélyeztetik az állapottal járó terhek,

akkor egyszerűen nincs más lehetőség, csak az intézményi elhelyezés.

A döntés nehézségén túl az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy jelenleg kevés az idősellátással fogalakozó bentlakásos intézmény. 2017-es adatok alapján 95 ezer idős ember él intézményekben, közel 30 ezer a várakozók száma. A bekerülés mikéntjével a laikusok, de sajnos a szakmabeliek egy része sincs tisztában, a miközben a várakozási idő átlagosan 18 és 20 hónap között mozog! Fontosak lehetnek tehát az intézményeket felsoroló, interneten is hozzáférhető katalógusok, például az idosekotthonakereso.hu, vagy nyomtatott kiadványok, mint az Idősgondozási kézikönyv.

Hogy azért ne csak nehézségeket, de pozitívumokat is megemlítsünk, egyre több intézményben alakítanak ki speciális, demenciával élők igényeihez alkalmazkodó részlegeket. (magam is ilyen egységet irányítok) Másrészt több településen is jelennek meg „szociális iránytű”jellegű kiadványok.

Ezek a lehetőségek pedig mind-mind segíthetnek, ha eljön a döntés ideje…

A témakörrel kapcsolatos további hasznos információk elérhetőek a www.demencia.hu , illetve a www . indainfo .hu weboldalakon.

Németh Zoltán

vezető ápoló

szociális minőségmenedzser

Vissza a főoldalra

Egyszer eljöhet az a pont……

A demencia- a szellemi képességek, funkciók hanyatlását magában foglaló tünet együttes-kapcsán először megismerkedtünk magával a fogalommal, a jellemző tünetekkel és a folyamat különféle stádiumaival. A múlt hónapban igyekeztem praktikus, a mindennapokat érintő megoldási lehetőségeket kínálni, az érintettek közelében élő hozzátartozók, ismerősök számára. Nem rejthetjük azonban véka alá, hogy száz százalékig hatékony megoldások nem léteznek.

Az orvos válaszol … az utazásra való felkészülés

Nemzetközi felmérések szerint az utazás során az utazók több mint fele valamilyen egészségi problémával találja magát szembe. Az utazási betegségek túlnyomó többsége utazás előtti orvosi tanácsadással megelőzhető, de a tanácsadás tematikájának és tartalmának meg kell felelnie az adott társadalom utazási szokásainak és utazási kultúrájának.

Mire jó az akupunktúra?

Bár az akupunktúra ma már közismert módszer, a lényegét a legtöbben mégsem ismerjük. Gondolati síkon pedig még mindig ott tartunk, hogy az ember elmegy egy akupunktúrás orvoshoz, aki teliszurkálja tűkkel és heti háromszor fél órára „sündisznót” csinál belőle. Ezzel szemben az igazság az, hogy vannak olyan módszerek, amikor nem válunk tűpárnává, mi több a lézerakupunktúra teljesen fájdalommentes. Hogy mégis mire jó – a fájdalomcsillapítástól, a sebgyógyításon át a stroke utáni kezelésig – azt Dr. Karácsonyi Gyöngyvér orvos – akupunktőr mesélte el nekünk. Már az alap szituáció is érdekes, mármint az, hogy miért választja az orvos a gyógyító tevékenysége mellé az akupunktúrát. Dr. Karácsonyi Gyöngyvér esetében az ok a kíváncsiság volt. Korábban a műtétek során aneszteziológusként nagyon sok gyógyszert használt, és érdekelte, hogyan lehet kis tűk segítségével például hatékonyan fájdalmat csillapítani, olyan esetben, amikor néha emelt dózisú gyógyszerrel sem sikerül. Aztán az is nagyon érdekes volt számára, hogy az akupunktúra tudhat-e annyit, amennyit a nyugati orvoslással elérhet egy orvos? Akkoriban – 18 évvel ezelőtt - ezek tényleges kérdések voltak. Ma már sokkal többet tudnak az emberek – és az orvosok - az akupunktúráról Magyarországon is, ezáltal az érdeklődés iránta sokkal jelentősebb.

Az orvos válaszol … az allergiákról

Az európai lakosság közel 20 százaléka valamilyen allergiában szenved. Ennek a betegségnek a lényege a szervezet kóros immunreakciója: testünk védelmi rendszere tévesen elpusztítandó kórokozóként azonosít ártalmatlan anyagokat, vagyis az allergéneket, és túlzott reakcióval válaszol rájuk.

Az utolsó szalmaszál

Ma már egyike a világ négy profi férfi szopránjának, és számos sikert tudhat maga mögött az Egyesült Államoktól Kínáig. Azt gondoljuk, a pályája maga a sikertörténet. Fel sem merül bennünk, hogy dolgozott bolti eladóként, éjszakai pultosként és légi utaskísérőként is. Azt pedig már tényleg csak kevesen tudják, hogy kétszer is kénytelen volt a zenei pályáját félbe szakítani, szó szerint azért, hogy az éhezéstől megmentse magát. A Csillag születik pedig valóban az a bizonyos utolsó szalmaszál volt az életében.

A betegtájékoztatás fontossága az orvos-beteg találkozások során

Az egészségügyi intézmények szigorú bürökratikus szabályai – noha retorikai szinten mindenütt a betegek érdekeit szolgálják – a valóságban sokszor az egészségügyi személyzet érdekeit védik. Sokszorosan igazolt tény, hogy az egészségügyi rendszer legkiszolgáltatottabb szerplője a beteg, ezért az ő jogai sérülnek legkönnyebben.

Az orvos válaszol

Kiemelkedően fontos a szerepe a szénhidrát anyagcserében, raktározza a szervezetben a glikogént, majd amikor a szervezetnek szüksége van rá, ezt leadva szabályozza a vércukorszintet. A fehérje, ezen belül az aminosavak anyagcseréjében is részt vesz, leginkább azok lebontásában. Ez a folyamat számos esetben órákig is eltarthat, de ha a májunkat egészségesen tartjuk, úgy a lebontás folyamatai a maguk tempójában haladnak, és semmiféle panaszt nem okoz az emberi szervezetnek. Nagyon fontos a méregtelenítő funkció is (a toxinokat a máj takarítja ki az emberi szervezetből), amely során a máj hatástalanítja és kiválasztja mindazokat a mérgeket a szervezetből, amelyre nincs szüksége. Hormonokat szintetizál, azokat lebontja, ezzel segítve az emberi szervezet ideális hormonháztartásának működését.