Életmód orvostan

Erről a lehetőségről beszélgetünk Dr.Babai Lászlóval, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnökével, a most készülő életmód orvostan tankönyv egyik szerzőjével.

dr. Babai László

- Mivel foglalkozik a humánkineziológia?

- Az életmódhoz kapcsolódó mozgással. Olyan szegmensben kellene a humánkineziológiával foglalkozó szakembernek megoldást hoznia, ami köztes területnek számít. Egy egészséges ember esetében a rendszeres testmozgásban edző segít. Ez lehet akár egy edzőteremben dolgozó személyi edző, vagy ha valaki a versenysportok közül választ, akkor a versenyre felkészítő edző. Ha baleset ér egy személyt, vagy olyan betegsége van, ami mozgásszervi problémát okoz, ott a rehabilitációs fázisban a gyógytornászhoz kerül el a páciens. A kettő között van egy „rés”, amire jelenleg Magyarországon még nem alakult ki szolgáltató rendszer. A humánkineziológus lenne a megfelelő abban az esetben, amikor egy akut problémát követően, a gyógyítási fázis és a rehabilitációs szakasz után, olyan életmódot kell kialakítani, aminek tartósan része egy betegség, amivel kell együtt élnie valakinek. Ilyen lehet például a cukorbetegség, vagy például a magasvérnyomás. Ezek az esetek már nem tartoznak klasszikus értelemben a terápiás körbe, tehát az állapotuk javításához, vagy fenntartásához nem tudnak például beutalóval gyógytornászt igénybe venni. Ugyanakkor az állóképességük megőrzése, vagy az állapotromlás elkerülése érdekében, számukra is nagyon fontos lenne a rendszeres testmozgás. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy mit és mennyit mozognak, valamint hogyan táplálkoznak, milyen életmódot alakítanak ki maguknak a mindennapokban. Ehhez lenne szükség a humánkineziológiára, ami jelenleg Magyarországon sajnos nem elérhető.

- Milyen képzésre van szükség ennek a hiányterületnek a pótlására?

- Ezek a szakemberek az anatómia, élettan, kórélettan képzés mellett orvosi klinikai gyakorlatot szereznek. Táplálkozási ismereteket is el kell sajátítaniuk, hiszen az életmód orvoslás nem képzelhető el a megfelelő táplálkozási szokások kialakítása nélkül. Abban tudnak segítséget nyújtani, hogy egy tartós betegség mellett, milyen testmozgással lehet a leginkább javítani, vagy legalább megőrizni az elérhető legjobb fizikai állapotot. A humánkineziológus a képzés során megszerzi mindazt a tudást, amivel meg tudja tervezni a szükséges mozgásterápiát. 

forrás: emot.hu

- Ha elérhető ilyen képzés, miért nem jelenik meg az egészségügyi szolgáltató rendszerben?

- Ennek az az oka, hogy az Egészségügyi Minisztérium nem fogadta be egészségügyi szakként ezt a területet, így nem dolgozhat egészségügyi intézményben a humánkineziológus képzést végzett szakember. Mivel minisztériumi döntésnek köszönhetően a szak nem tartozik az egészségügyi szakképzések sorába, így magán egészségügyi intézményekben sem lehet alkalmazni ezzel a végzettséggel. Ami azt jelenti, hogy pénzért, a magán egészségügyben sem érhető el ez a szolgáltatás. Ennek ellenére maga a humánkineziológia képzés létezik, nagy iránta az érdeklődés. Sokan MSC képzésként végzik el, ami azt jelenti, hogy az ott megszerzett tudást beépítik a munkájukba. A terület iránt érdeklődő gyógytornászok ráképzésként szerzik meg ezt a képzettséget, tehát ismeretbővítésként tekintenek a területre.

- Milyen területen helyezkedhet el ennek fényében egy humánkineziológus?

- A sport területén találunk ilyen szakembereket, akik a sportdiagnosztikában való jártasságuknak köszönhetően, sikeresen tudják segíteni az edzőt az élsportolók versenyekre való, hatékony felkészítésében. Mivel mindenki egyéni genetikával, testfelépítéssel és teljesítőképességgel rendelkezik, tudják, hogyan kell az egészség veszélyeztetése nélkül, teljesen személyre szabottan, a legjobb teljesítményt kihozni a sportolóból. Ebben nagyszerű partner egy humánkineziológus, aki a folyamatos állapotfelméréssel, diagnosztikával követni tudja a felkészítési folyamatot. Szakértelmének köszönhetően állandó visszajelzést tud adni az edzőnek abban, hogy mit, hogyan lehet és érdemes fejleszteni. Segíthet a megfelelő edzésterv kialakításában a legjobb eredmény elérése érdekében. 

- A humánkineziológusnak mikor kellene belépnie egy páciens életébe?

- Amikor egy orvosi értelemben véve gyógyultnak számító beteget az otthonába bocsájtják azzal, hogy táplálkozzon egészségesen, mozogjon eleget, alakítsa ki az állapotának megfelelő életmódot. Ekkor ideális a humánkineziológus szakember bevonása annak érdekében, hogy mindez szakszerűen valósuljon meg. Jelenleg egy ilyen státuszú páciens kizárólag magánúton, például gyógytornásszal és dietetikussal működhet együtt. Ez azonban akkor lenne valóban hatékony, ha mindkét szakterület képviselője birtokában lenne a humánkineziológia tudástartományának.

Az igazi megoldás azonban az lenne a problémára, ha a hivatalos egészségügyi intézményrendszer fogadná be a humánkineziológus szakembereket, akik az akut gyógyítási és rehabilitációs szakot követően segítenék a megfelelő életmód kialakítását. Ezek a szakemberek különösen egy tartóssá vált betegség esetén, az életminőség javítását tehetnék könnyebbé. Annál is inkább, mert intézményi keretben, a társadalombiztosítási rendszeren belül lehetne ezt az egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Mindez azt a célt is szolgálhatná, hogy minél előbb helyreállítható, és minél tovább fenntartható legyen a munkaképesség, ami nem csupán az egyén és a család elemi érdeke. Társadalmi, gazdasági szempontból is fontos tényező lehet.

Azonban még nem tudtuk elérni, hogy a humánkineziológia megjelenhessen a hivatalos egészségügyi rendszerben. Ennek talán az is oka, hogy ez a szakterület a döntéshozók értelmezése szerint sokkal inkább prevenciós célt szolgál, így egyelőre nem tekintik az egészségügyi ellátás integrált részének. Pedig külföldi példákat látva, nagyon eredményesen segíthetnék ezek a szakemberek az érintett személyek életvitelének javulását. 

- Az életmód orvostan, hogyan illeszkedik ebbe a komplex szemléletbe?

- Az életmód orvostannak számos országban több évtizedes múltja van. Az első tapasztalatok a témában 1989-90-ben jelentek meg. Amerikában 2004-ben alakult Társaság erre a szakterületre, az Európai Életmód Orvostani Társaság pedig 2014-ben jött létre. A tapasztalatok, képzési rendszerek megismerése inspirált bennünket arra, hogy Magyarországon is megkezdődjön az életmód orvostan kidolgozása. Az orvosképzésbe való beillesztését szolgálja az az életmód orvostan tankönyv is, ami hamarosan megjelenik. 

- Melyek azok a betegség típusok, amelyek a leginkább illeszkednek az életmód orvostan témakörébe?

- Angliai kutatások azt igazolták, hogy a cukorbetegség és annak szövődményei mindenképpen ide tartoznak. Említhetjük még a hipertóniát, közismert nevén magas vérnyomást, és a szív és érrendszeri megbetegedéseket is. Ezek olyan betegségek, amelyek „nem múlnak el”, viszont mindegyik kialakulása szorosan kapcsolódik az életmódhoz. Tehát kialakulásuk után, együtt kell élnie velük a páciensnek. Ez azt is jelenti, hogy el kell érni az életmód orvostan keretében az együttműködést. A motivációt, amely túlmutat a gyógyszerrel történő állapot fenntartáson. A megfelelő mozgás, táplálkozás, életmód kialakítását, amely a lehető leghosszabb ideig képes jó állapotban tartani az embereket. Az optimális állapot elérése mind a társadalombiztosítás, mind a nemzetgazdaság szempontjából kulcskérdéssé válhat. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy az 50 év felettiek mennyi ideig tudnak egészségesen és aktívan dolgozni, illetve mekkora az a létszám, amely a társadalombiztosítási finanszírozás költségkeretét terheli.

- Az orvosok mennyire fogékonyak az életmód orvostan, mint szakterület megismerésére, illetve mennyire érdeklődnek a humánkineziológia iránt?

- Örömmel tapasztaljuk, hogy van igény erre a tudásra. Egyre többen ismerik fel ennek a jelentőségét, hasznosságát az akut gyógyítást és a rehabilitációs időszakot követő periódusban. Több olyan orvoskolléga is van, akik korábban külföldön végezték el a képzést. Ugyanakkor arra is fókuszálnunk kell, hogy Magyarországon az orvosok minél szélesebb körben ismerjék meg ezeket a szakterületeket, és a bennük rejlő perspektívát a gyógyító munkában. A mostantól elérhető tankönyv, mint magyar nyelvű szakirodalom, fontos része az ismeretterjesztésnek. Ezért az, hogy az életmód orvostan, mint szakterület bekerül a magyar orvosképzésbe, hatalmas lépésnek számít. Még akkor is, ha ez egyelőre csak választható tantárgyként szerepel, tehát még nem része a kötelező alapképzésnek. Ahhoz, hogy az alapképzésbe kerüljön, több lépcsős, komoly előkészítő munka szükséges. Igyekszünk a lehető legtöbbet megtenni azért, hogy idővel a humánkineziológia is része legyen a hivatalos orvosképzésnek. Mindez együttesen sokkal hatékonyabbá teheti az egészségügyi ellátást, amely közép és hosszútávon, össztársadalmi szinten is mérhető eredményekkel járhat.

Csaba Beatrix