Megnyitás

Emlékszel, amikor…

A május az egyik legszebb tavaszi hónapunk. A napsütés bearanyozza a világot és mi boldogan szemlélhetjük a természet kivirulást.

És ez így van jól. Ám a május nem csak a tavasz kiteljesedése miatt fontos. Két dolog - az anyák napja és a gyereknap - éppoly fontosak a számunkra. Az egyiknek az életünket, a másik a továbbélésünket köszönhetjük. 

Édesanyánk nélkül nem élnénk ezen a világon. Gondoljunk csak bele, hogy amíg felnőttünk ő hány napot, hónapot, évet áldozott azért, hogy élhessük a gondtalanul boldog gyermekéveket? Nekem személy szerint csodás gyerekkorom volt. Azt csinálhattam, amit szerettem. Olvastam, fociztam és együtt voltam a barátaimmal. És mindezt a szüleimnek, az édesanyámnak és a nagyszüleimnek köszönhetem. Mert egy édesanya mindent megtesz a gyermekéért. Emlékszem – igaz csak ritkán – de édesanyám még azt is megtette, hogy igazolt nekem egy – két napot, ha végképp nem fűlött a fogom az iskolához. Pedig jó tanuló voltam és fontos volt a tanulás. Mégis akkor és ott az én javamra döntött. Mert egy édesanya mindig tudja, mi a legjobb a gyermekének. Eszembe jut az a jó néhány eset, amikor bizony olyan dolgokat tettem, aminek orvos volt a vége. Most mégis itt vagyok, apaként és nagyapaként. Ezer köszönet és hála érte az édesanyámnak.

A másik fontos nap májusban a gyermekeké, amit nekünk felnőtteknek is ünnepelnünk kell. Hogy miért, annak több oka is van. A legelemibb, hogy szeretjük a gyerekeinket és unokáinkat. Aztán ott van az a tény, hogy ők a mi – és Magyarország – jövője. Mert egyszer ők is fel fognak nőni, és ha mi a lehetőségeinkhez mérten jól tettük a dolgunkat, derék, becsületes emberek lesznek, akiknek az unokáinkat köszönhetjük. Végül ott van az a tény, hogy egyszer, ha eltávozunk ebből a világból, ők lesznek azok, akikben mi továbbélünk majd. Bár fizikailag már nem lehetünk velük, ám mégis velük leszünk. Velük leszünk azokban a dolgokban, amit tőlünk tanultak, és amelyek ránk emlékeztetik őket. És ha jól csináltuk, bizonyosan el fog hangzani az a mondat: emlékszel, amikor anya… amikor apa…, és itt jön egy – egy olyan emlék, amelyek csak hozzánk köthetők.

Becsüljük hát azt az időt, amit az édesanyánkkal, a szüleinkkel és a nagyszüleinkkel tölthetünk. És igyekezzünk, hogy minél több időt tölthessünk a gyermekeinkkel és az unokáinkkal. Mert ez az alapja azoknak a mondatoknak, amelyek így kezdődnek: emlékszel, amikor…?

Vissza a főoldalra

További Közérdekű

Emlékszel, amikor…

Emlékszel, amikor…

A május az egyik legszebb tavaszi hónapunk. A napsütés bearanyozza a világot és mi boldogan szemlélhetjük a természet kivirulást. És ez így van jól. Ám a május nem csak a tavasz kiteljesedése miatt fontos. Két dolog - az anyák napja és a gyereknap - éppoly fontosak a számunkra. Az egyiknek az életünket, a másik a továbbélésünket köszönhetjük.

Emlékszel, amikor…

A magyar Golgota

A magyar Golgota

Tizenhárman voltak Aradon. Tizenkét tábornok és egy honvéd ezredes. Egy miniszterelnök pedig Budapesten. És még sok ezren országszerte. Mert mi magyarok mindig harcoltunk. És harcolni is fogunk, amíg csak élünk, mert ez a vérünkben van. Ez volt az, amit nem értett sem a tatár, sem a török, sem a labanc. Lehet, hogy területileg nem vagyunk nagyok, lehet, hogy a világpolitikában nem számítunk, de egy valamiben bárki biztos lehet. Ha hiszünk valamiben, akkor harcolni fogunk érte, és – tudom, nagy szavak ezek – akár meg is halunk. Őseink százezrei megtették, és hiszem, hogy mi sem vagyunk rosszabbak náluk.

A magyar Golgota

Gyertyaláng

Gyertyaláng

Csend van. Állunk némán, egy pontra nézve. Csak a rögök kopognak egyhangúan. Néhol sírás hallatszik. A koporsó lassan eltűnik a föld alatt. A hant elkészült, a kis fakeresztet a helyére nyomják. A koszorúk következnek. Rátelepszenek a sírra, mint fajdalmunk fekete madarai. Az emberek elindulnak, ki-ki megy élete dolga után. Nem mozdulunk, fejünkben az együtt átélt események peregnek. Aztán menni kell, nincs tovább. November van. A levegőben már látszik a lehelet párája. Amerre nézünk, mindenütt apró lángok fénylenek, mint megannyi piciny lélek. Őt utoljára hagytuk, mint halála óta mindig. Körülötte gyertyák sokasága. Néma a fájdalom. Kétszemnyi ködön át nézem a képet a kereszten. Az emlékezés fényei bolyonganak a sötétben, hogy hajnalra összezsugorodjanak, majd utolsót lobbanva elenyésszenek, m int az élet.

Gyertyaláng

Itt van az ősz, itt van újra…

Itt van az ősz, itt van újra…

Azt persze, hogy valóban szép lesz-e, semmilyen szempontból sem tudhatjuk. Mert ha részletesebben nézzük, sok kérdés felmerülhet bennünk. Például mit tartogat számunkra az iskolakezdet? Ez, bár sokan azt gondolják, őket nem érinti, bizony tévednek. Több ok miatt is érintett mindenki. Egyrészt minden családban vannak iskoláskorú gyerekek. Másrészt ne feledjük el, hogy akik most iskolások, 20 – 30 év múlva az ország létét jelentik majd, minden értelemben. Az ő munkájuk kell ahhoz, hogy a gazdaság rendben legyen, a szociális juttatásokra és az állam intézményekre jusson forrás. Fontos kérdés tehát, hogy ők milyen képzést kapnak?

Itt van az ősz, itt van újra…

Jégből vagyok…

Jégből vagyok…

Igazából persze nem, csak kölcsönvettem a népszerű sláger címét. De komolyra fordítva a szót, a lényeg az, hogy sokan és sok helyen panaszkodnak a téli időjárásra.

Jégből vagyok…

A király él…

A király él…

Vagy legalábbis úgy látszik, hogy talán… illetve mégsem, illetve nem tudom… Elvis Presley 1954 júliusában írta alá élete első lemezszerződését a Sun Records kiadóval, hogy aztán a világ addigi legnagyobb karrierjét fussa be.

A király él…

Feltámadás

Feltámadás

Így Húsvét után már viszonylag keveseket érdekel – a hívőkön kívül – hogy mit is ünnepeltünk valójában. Ami leginkább megmaradt, az az evés – ivás és a locsolkodás. Pedig a valóságban ezeknek vajmi kevés közük van a Húsvéthoz.

Feltámadás

A megbékélés napja

A megbékélés napja

Az elektronikus kalendárium szerint június 16.-a Nagy Imre kivégzésének emlékére a megbékélés napja Magyarországon. Kétségtelenül kell egy ilyen nap. Mert ennek az országnak végre béke kell. A magyar történelem számtalan példával szolgálhat arra, hogy milyen értékes számunkra a béke. Mi mégsem nyughatunk. A választásoknak vége, az eredmény egyértelmű, az ellenzék harcol. Miért?

A megbékélés napja

Az áruló, aki dísztemetést kapott

Az áruló, aki dísztemetést kapott

Görgey Artúr nevét sokan ismerik, de az igazi történetét lényegesen kevesebben. A legtöbbeknek esetleg beugrik a történelem órán tanultakból annyi, hogy Kossuth árulónak titulálta és ő volt az a tábornok, aki Világosnál letette a fegyvert. Az áruló bélyege pedig egész életében elkísérte.

Az áruló, aki dísztemetést kapott