Megnyitás

Fabódéktól a palotáig

A városligeti műjégpálya története az 1830-as évekre nyúlik vissza.

Igaz, akkor még csak a városligeti tavon csúszkáló, korcsolyázó gyerekek jártak oda, és szó sem volt műjégpályáról. Az igazi kezdet azonban még mindig a XIX. századhoz köthető, hogy aztán a II. világháború teljesen romba döntse, és a XXI. század eleji felújítást követően újra régi pompájában tündökölve várhassa a korcsolyázás szerelmeseit. 

A városligeti műjégpálya a korcsolyázóknak köszönheti a létét. Ebben persze nincs semmi meglepő, de abban talán már igen, hogy amikor a léte felmerült, Magyarországon még nemigen ismerték az emberek a korcsolyát. Illetve annak elődjét, amelyet a cipőre kellett ráerősíteni. Így aztán amikor Kresz Géza vezetésével 1869. december 02-án megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet, rögtön felmerült az igény is egy helyre, ahol hódolhatnak újdonsült kedvtelésüknek. Erre pedig a legalkalmasabbnak a Városliget tavát tartották. A korabeli hatalmasságok nem lelkesedtek igazán az ötletért, de aztán néhány haladó politikus és városatya (például báró Eötvös József) pártfogásába vették az ötletet. Így történhetett, hogy 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg – a trónörökös – személyesen nyitotta meg a jégpályát.

Fabódétól a „kastélyig”

A korcsolyázók első épülete egy kéthelyiséges kis fabódé volt. Ez volt az öltöző és a korcsolyatár és minden. és a boldog békeidőkben a Városligetbe látogató hölgyek és urak ingyen hódolhattak szenvedélyüknek. Úgy tűnt, az egyszerűen romantikus környezet még hosszú ideig szolgálja majd a korcsolyázókat. Azonban a sors máshogy számított és a kis fabódé 1874-ben leégett. És ha már így történt, a városvezetés úgy határozott, hogy megépítteti a Lechner Ödön által tervezett és ma is látható csodálatos épületet. Talán ennek is köszönhetően a korcsolyázás nagy népszerűségnek örvendett és a korcsolyázók száma is évről évre növekedett. Ennek köszönhetően aztán a meglévő mellé 1895-ben a más meglévő mellé, Francsek Imre tervei alapján egy neobarokk stílusú új épület is fölépült.

A Városligeti Műjégpálya nem sokkal a Nemzetközi Korcsolya Szövetség 1892-es megalakulását követően 1893-ban már versenyt is rendezett Budapesten. És ez töretlenül folytatódott még évtizedekig. A versenynaptár különösen a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 1908-as megalakulását követően vált igazán sűrűvé. Talán ennek is köszönhető, hogy 1908-ban Kronberger Lili, 1912-ben pedig Méray Horváth Opika nyert műkorcsolyázó világbajnoki címet.

Műjégpálya: lerombolva

Az I. Világháború sajnos jócskán lelassította a Műjégpálya befejezését is. Így aztán csak 1926-ban került átadásra az 5600 négyzetméteres gépi hűtésű műjégpálya. Külön érdekesség, hogy Európában a bécsi után ez volt a második gépi hűtésű pálya. A II. Világháború nem kímélte Budapestet (és persze az egész országot) sem. Így aztán a műjégpálya is romokban állt. Az újjáépítést a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség és a Pesti Korcsolyázó Egylet kezdte el, és állította helyre (legalábbis nagy részben). Hogy aztán a Fővárosi Önkormányzat (akkor Fővárosi Tanács) 1968-ban a modernizálás mellett döntött és a felújítás keretében a jégpálya méretét is megnövelték.

Az évtizedek közben teltek, így 1986 és 2001 között a Városligeti Műjégpálya többször is gépészeti és egyéb felújításon esett át. Azonban a teljes felújítás egyre égetőbbé vált. Ezért a főváros vezetése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség segítségével már 2008-ban elhatározta a teljes felújítást. Az építkezés végül 2011-ben kezdődött el, és csak 2015-ben fejeződött be véglegesen. Az idő talán hosszúnak tűnhet, de az eredmény lenyűgöző. Az pedig külön öröm, hogy a vizes világbajnokságnak köszönhetően 100 milliók láthatták a Városligeti Műjégpálya csodálatos épületegyüttesét, amely nagyszerűen harmonizál a mellette lévő Vajdahunyad várával.

Vissza a főoldalra

További Kultúra

Az utolsó szalmaszál

Az utolsó szalmaszál

Ma már egyike a világ négy profi férfi szopránjának, és számos sikert tudhat maga mögött az Egyesült Államoktól Kínáig. Azt gondoljuk, a pályája maga a sikertörténet. Fel sem merül bennünk, hogy dolgozott bolti eladóként, éjszakai pultosként és légi utaskísérőként is. Azt pedig már tényleg csak kevesen tudják, hogy kétszer is kénytelen volt a zenei pályáját félbe szakítani, szó szerint azért, hogy az éhezéstől megmentse magát. A Csillag születik pedig valóban az a bizonyos utolsó szalmaszál volt az életében.

Az utolsó szalmaszál

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

Személy szerint nekem Bodrogi Gyula maga a magyar színjátszás. Mióta színházba járok, tévéjátékot, magyar filmet nézek, jelen volt. Egyszerűen megkerülhetetlen. És ami nem mellékes, neki köszönhetem – az osztálytársaim zömével együtt – a matek kettesemet, amivel érettségire mehettem. Mielőtt a Nemzeti Színházban találkoztunk, hirtelen beugrott egy párhuzam a híres francia rendezővel, Roger Vadimmal kapcsolatban. Mindketten koruk három elvitathatatlan szépségét hódították meg. Az idén volt 60 éve, hogy diplomázott a Színművészeti Főiskolán. És ha mindez még nem lett volna elég, ő volt Süsü a sárkány!

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

A Madártej miatt nem lettem orvos

A Madártej miatt nem lettem orvos

Kevesen vannak az országban, akik nem látták még a képernyőn a mentők kommunikációs igazgatóját és szóvivőjét, Győrfi Pált. Elmaradhatatlan egyenruhájában szinte minden nap megjelenik a híradóban, és több szórakoztató műsorban is feltűnt már. Amikor megszólal, arra az ember óhatatlanul odafigyel, és hajlamos azt hinni, hogy a kamera, a show neki természetes életeleme. Ki gondolná, hogy volt olyan helyzet, amikor egy rendezői instrukciót követően egy pillanatra leblokkolt és nehéz volt megmozdulnia. És talán az sem köztudott, hogy egyszer majd üzletet szeretne nyitni.

A Madártej miatt nem lettem orvos

Sugallatok

Sugallatok

Eredetileg a pályájáról szóló interjúra készültem Für Anikó Jászai Mari díjas érdemes színésznővel, de végül sokkal több lett ennél. Egy tartalmas beszélgetés, amiben a pályafutása mellett érintettük az élet fontos kérdéseit, az életét befolyásoló sugallatokat és a családi kapcsolatait. Mert az nem igazán szokványos, hogy valaki fél a nyilvános szerepléstől, és az Iparművészeti Főiskolára készül, aztán végül a Színművészetin köt ki. Mint ahogyan az sem, hogy valaki húsz évesen nevet vált, egykeként születik, most mégis két testvére van. Ez éppoly csoda, mint az, hogy valaki ugyanabban az öltözőben készül, ugyanazon a színpadon lép fel, mégis más színházban játszik.

Sugallatok

Radnótitól az olimpiáig

Radnótitól az olimpiáig

Csisztu Zsuzsa sokak számára egy televíziós személyiség. Hol van már a köztudatból az Európa kupa győztes, olimpikon tornászlány képe? Aki azonban ismeri, jól tudja, hogy az soha nem tűnt el, mindig is jelen volt és van, csak közben fejlődött, épült és kiteljesedett. Televíziós riporterré, műsorvezetővé, műsorkészítővé és íróvá. Feleséggé és anyává, nemzetközi és hazai sportvezetővé. És mindezt egyszerre, minden területen helytállva, mégsem elszállva.

Radnótitól az olimpiáig

DIY karácsonyfadísz papírból

DIY karácsonyfadísz papírból

Az interneten böngészve szinte el sem kerülheti a figyelmünket a sok karácsonyi dekorációs ötlet, pillanatok alatt találhatunk inspirációt, hogyan öltöztessük ünnepi díszbe az otthonunkat. Most én is szeretnék ötletet adni azoknak, akik valami különleges és érdekes dekorációt szeretnének saját kezűleg készíteni az ünnepekre.

DIY karácsonyfadísz papírból

Álmodtam egy világot magamnak

Álmodtam egy világot magamnak

Ez volt az EDDA első nagylemezének az egyik legnépszerűbb dala, de ez sokkal több, mint egy dal. Pataky Attila nem csak megálmodta azt a világot, hanem meg is éli. Nem bántani, szeretni akar, ugyanakkor harcol is, ha a szükség úgy hozza. Tiszteli a nőket, és ez a tisztelet még az édesanyjától ered, mint ahogyan az éneklés is. Nem tud és nem is akar semmit félgőzzel csinálni. Amikor felmegy a színpadra, mindig százhúsz százalékot akar adni a rajongóknak. Az interjú azonban mégsem csak az EDDA-ról, sokkal inkább Pataky Attiláról, az emberről szól.

Álmodtam egy világot magamnak

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XI. rész

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XI. rész

Folytatásos regénysorozatunk tizenegyedik része.

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XI. rész

Nem vagyok híve a tiltásnak!

Nem vagyok híve a tiltásnak!

Katus Attila hatszoros aerobik világbajnok, mégis egy tv műsor kellett ahhoz, hogy igazán ismertté váljon. A Szombat esti láz volt az, ami igazán sztárrá tette. Olyan sztárrá, aki ennek ellenére megmaradt embernek. A legfőbb hivatásának azt tartja, ha segíthet az embereknek. Sporttal, előadásokkal, étkezési tanácsokkal és minden egyébbel, ami az életmód változtatáshoz – és nem váltáshoz - kell. És nem csak felnőtteknek. Évente 50 - 100 iskolába látogat el, hogy gyerekeket - köztük nagyon sok hátrányos helyzetű gyereket - a sport és az egészséges életmód felé tereljen.

Nem vagyok híve a tiltásnak!

A Monarchia mestercukrásza

A Monarchia mestercukrásza

A cím talán azt sugallja, hogy egy XIX. századi interjút elevenítünk fel, ám nem így van. Ellenben van Magyarországon egy nemzetközileg is elismert Arany kézmű díjas mestercukrász, Lajos Mary, aki családi indíttatásból Kossuth kedvenc édességétől indulva mára a Monarchia cukrászatának szakértőjévé vált. De nem csak elméletben, hanem Cegléden a Békebeli cukrászdát létrehozva, a korabeli süteményeket gondolja újra a legmodernebb természetes alapanyagok használatával. Pályafutásában sok érdekesség van, többek között kiderül az is, hogyan kapcsolódik a magyar csoda ló Kincsem és a cukrászat.

A Monarchia mestercukrásza