BlogÚj! Megnyitás

Fürdőben az egészség

Az magyarországi fürdőkhöz köthető első írásos emlékek a Pannóniát Augusztus császár korában meghódító rómaiaktól származik.

Ezt a sort folytatták a XII. században a Johannita lovagok, aztán később a törökök, de a fürdők igazi felvirágzása a Monarciához köthető. A modern korban aztán olyan hírességek is megfordultak a magyar fürdőkben, mint Julianna holland királynő, Richard Nixon amerikai elnök, Nehru indiai miniszterelnök, vagy Yehudi Menuhin.

Kezdjük talán egy kis tudománnyal. Ha úgy tetszik, Magyarország a világ egyik vezető gyógyvíznagyhatalma, hiszen termál vízkészlet tekintetében a világon az ötödik helyen állunk. Hazánk összességében 147 minősített gyógyvízzel és 1300 hévíz kúttal rendelkezik. Nem csoda hát, ha az ország területén 47 gyógyszálló, 39 gyógyfürdő, 40 wellness szálloda, 39 gyógyfürdő és 13 gyógyhely van. És hogy a miértre is fény derüljön, mindennek geológiai oka van. A Kárpát-medencében ugyanis a föld többi részétől eltérően a földkéreg 10 kilométerrel vékonyabb. Így a magma közelebb van a felszínhez, és mi ennek köszönhetjük a termálvizeinket. Az ok igen egyszerű, a föld középpontja felé haladva a hőmérséklet méterenként egy fokkal emelkedik. Mi a köpeny „vékonyságának” köszönhetjük azt, hogy a többi európai országnál kisebb mélységből lehet hévizet nyerni. De ez csak az egyik „bónuszunk.” A másik a mennyiség, hiszen Magyarországon több mint 300.000 köbméter termálvíz kerül felszínre minden nap. Az ország lakossága pedig él is vele. És nem csak a lakosság. A Fővárosi Állat- és Növénykert nílusi vízilovai például a Széchenyi Fürdőből kapják a vizet, mert annak összetétele hasonlít őshazájukhoz, a Nílushoz.

Egy kis történelem

Amikor Pannónia – azaz a Dunántúl – a Római Birodalom része volt, a II. Római légió felelt a területek biztonságáért, a kereskedelem virágzásáért és a polgárok nyugalmáért. Talán ma már egy kicsit furának tűnik, de a légióknak köszönhetjük az első fürdőinket. Az előkelők és tisztek a római kor kultúrájának megfelelően egyre több fürdőt építettek a provinciában. A régészeink eddigi Pannónia területén 18 római kori fürdőt azonosítottak. Külön érdekesség, hogy ezek között egyaránt voltak katonai, köz-, és magán fürdők is. Az már csak a hab volt a tortán, hogy az ezekhez szükséges vízvezetéket is kiépítették. A legjelentősebb feltárt fürdőhelyek Budapesten (itt 11 fürdő volt), Balfon és Tatán voltak. 

A középkorban

A honfoglaláskor a magyar törzsek, ha tehették a meleg vizű források mellett vertek szállást. Aztán kicsit később, már a keresztény Magyarországon a XII. századi Johannita lovagok olyan kórházat építettek Budán, amely a mai Császár, Gellért és Lukács fürdők vízét alkalmazta gyógyító terápiaként. A világhírt a magyar fürdők Luxemburgi Zsigmond Német – Római császárnak és Magyar királynak köszönhetik. A császár és király a császárság székhelyét Budán rendezte be. Ebből adódóan az összes ország követsége is Budán volt, így váltak közismertté a magyar gyógyfürdők áldásai. 

Ezt fejlesztette tovább Mátyás király. A korabeli krónikák hatalmas fürdőpalotákról és kisebb fürdőházakról egyaránt hírt adtak. Ezt követően a 150 éves török hódoltság alatt a török urak és katonánk szintén szívesen élvezték a magyar fürdők nyújtotta gyógyulás lehetőségét. 

Az Osztrák – Magyar Monarchia idején aztán a fürdőkultúra igazi virágzásnak indult hazánkban. Megépültek a balfi - ez utóbbi inkább csak megújult a római kort követő feledés után -, a tihanyi és balatonfüredi fürdők és Festetics György is létrehozta az első tutajokra épített fürdőt Hévízen.

A kiegyezés után pedig még inkább virágzásnak indult a fürdőkultúra Magyarországon. Olyan – sajnos ma már nagyrészt határon túl lévő – fürdők nyitották meg kapuikat, mint Bártafürdő, Csíz, Félixfürdő, Harkány, Herkulesfürdő, Parádfürdő és Pöstyén.

Olaj és víz

A XX. század kétség kívül legmeghatározóbb nyersanyaga az olaj. Sokszor a környezet legnagyobb károsítójaként tekintünk rá, de a fürdők tekintetében sokat köszönhetünk az olajkutatásnak. Nem igazán közismert tény, de az olajkutatásnak köszönhetjük a legismertebb gyógyvizeink közül Bükkfürdőt, Hajdúszoboszlót és Zalakarost is.

Fürdők és hírességek

A Gellért fürdő például a második világháború előtt vált igazán népszerűvé. Talán ennek köszönhetően, a Hotelben és a Fürdőben töltötte nászútját Julianna holland királynő. De szintén a Gellért vendégei voltak Richard Nixon későbbi amerikai elnök és a híres művész Yehudi Menuhin is.

A fürdők közkedvelt mindennapi kikapcsolódást és felfrissülést jelentettek olyan ismert magyar művészeknek is, mint Illyés Gyula, Kállai Ferenc vagy Kolozsvári Grandpierre Emil. 

És persze magyar és külföldi filmek garmadájának is otthont adtak egy kis időre a fürdők. Többek között a Rudasban forgatták a közkedvelt Borgiák sorozat nápolyi fürdős jeleneteit, a Széchenyiben a Csak szex és más semmi című film egyes részeit, a Gellértben pedig Kozyra lengyel rendezőnő Férfifürdő című filmjét is. 

Milyen betegségekre?

A kérdés persze csak az, hogy az egyes betegségekre mely gyógyfürdők javallottak. Szerencsére Magyarországon talán nincs is olyan gyógyvízzel orvosolható probléma, amire ne lehetne fürdőt találni. E tekintetben vegyük sorba a népbetegségeket és láthatjuk, hogy a megállapítás helytálló volt. 

Anyagcserezavarok: Széchenyi fürdő (Budapest), Miskolctapolca – Barlangfürdő, Harkány. Baleseti – ortopédiai rehabilitáció: Király Fürdő, Lukács Fürdő (mindkettő Budapest), Egerszalók, Hévíz, Zalakaros. Bőrgyógyászati betegségek: Harkány, Kehidakuskány, Miskolctapolca – Barlangfürdő. Légzőszervi problémák: Bükkszék, Gellért Fürdő (Budapest), Miskolctapolca – Barlangfürdő. Mozgásszervi és reumatikus panaszok: a budapesti gyógyfürdők többsége, Balf, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz. Nőgyógyászati problémák: Pesterzsébeti fürdő (Budapest), Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Zalakaros. Neurológiai problémák: Balf, Kehidakuskány, Zalakaros. Szív és érrendszeri megbetegedések: Gellért Fürdő (Budapest), Egerszalók és Hévíz. 

Természetesen ezek csak az ismertebb fürdők, mert szerencsére Magyarországon sok olyan gyógyfürdő van, amely vízminőségét és színvonalát tekintve megállja a helyét minden összehasonlításban. A természet tehát mellettünk áll. Nézzük meg a listát, böngésszük az internetet és válasszuk ki melyik az, amely a leginkább hozzásegíthet minket a gyógyuláshoz. Az egészség a legfontosabb kincsünk. Gyógyvizeinket már a rómaiak is használták. A saját érdekünkben tegyük ezt mi is!              

Vissza a főoldalra

Fürdőben az egészség

Az magyarországi fürdőkhöz köthető első írásos emlékek a Pannóniát Augusztus császár korában meghódító rómaiaktól származik. Ezt a sort folytatták a XII. században a Johannita lovagok, aztán később a törökök, de a fürdők igazi felvirágzása a Monarciához köthető. A modern korban aztán olyan hírességek is megfordultak a magyar fürdőkben, mint Julianna holland királynő, Richard Nixon amerikai elnök, Nehru indiai miniszterelnök, vagy Yehudi Menuhin.

Rakd rendbe az embert, a világa is rendben lesz… és az az ember, TE vagy!

Olvastam egy csodálatos történetet egy lelkipásztorról, aki szombat reggel meglehetősen nehéz körülmények között próbált felkészülni a vasárnapi prédikációra! A felesége elment vásárolni. Esett az eső, a kisfia unatkozott, nyugtalan volt, mert nem tudott mihez kezdeni magával. Végül a lelkész kétségbeesésében elővett egy régi magazint, hogy átlapozza. Talált egy szép színes oldalt, amely a világ térképét ábrázolta.

Élet pillér az egészség

A boldogság elképzelhetetlen egészség nélkül. Nem véletlenül mondják, hogy „csak egészség legyen, a többit megvesszük”. Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, és élvezni tudjuk az életet, elengedhetetlen az egészség. Testben és lélekben egyaránt. Mindkettőért tennünk kell. Ez persze koránt sem jelent versenyfutást az idővel. Azt azonban igen, hogy tudatosan kell formálnunk a mindennapjainkat.

Az orvos válaszol … az utazásra való felkészülés

Nemzetközi felmérések szerint az utazás során az utazók több mint fele valamilyen egészségi problémával találja magát szembe. Az utazási betegségek túlnyomó többsége utazás előtti orvosi tanácsadással megelőzhető, de a tanácsadás tematikájának és tartalmának meg kell felelnie az adott társadalom utazási szokásainak és utazási kultúrájának.

Mire jó az akupunktúra?

Bár az akupunktúra ma már közismert módszer, a lényegét a legtöbben mégsem ismerjük. Gondolati síkon pedig még mindig ott tartunk, hogy az ember elmegy egy akupunktúrás orvoshoz, aki teliszurkálja tűkkel és heti háromszor fél órára „sündisznót” csinál belőle. Ezzel szemben az igazság az, hogy vannak olyan módszerek, amikor nem válunk tűpárnává, mi több a lézerakupunktúra teljesen fájdalommentes. Hogy mégis mire jó – a fájdalomcsillapítástól, a sebgyógyításon át a stroke utáni kezelésig – azt Dr. Karácsonyi Gyöngyvér orvos – akupunktőr mesélte el nekünk. Már az alap szituáció is érdekes, mármint az, hogy miért választja az orvos a gyógyító tevékenysége mellé az akupunktúrát. Dr. Karácsonyi Gyöngyvér esetében az ok a kíváncsiság volt. Korábban a műtétek során aneszteziológusként nagyon sok gyógyszert használt, és érdekelte, hogyan lehet kis tűk segítségével például hatékonyan fájdalmat csillapítani, olyan esetben, amikor néha emelt dózisú gyógyszerrel sem sikerül. Aztán az is nagyon érdekes volt számára, hogy az akupunktúra tudhat-e annyit, amennyit a nyugati orvoslással elérhet egy orvos? Akkoriban – 18 évvel ezelőtt - ezek tényleges kérdések voltak. Ma már sokkal többet tudnak az emberek – és az orvosok - az akupunktúráról Magyarországon is, ezáltal az érdeklődés iránta sokkal jelentősebb.

Az eltűnt óra és az emberség – egy pozitív és megható történet a magyar egészségügyből

A történet, amit most közreadunk, valóban megtörtént! Egy olvasónk telefonált meghatottan, mert olyan tapasztalata volt, amely a magyar egészségügyben dolgozók emberségét bizonyítja. Tavasszal, a COVID őrület közepén közel kilencven éves édesapja kórházba került. Szerencsére nem korona vírussal, de a baj így is jelentős volt. Aztán az állapotának a romlása miatt egy másik kórházba vitték át. Mindez maximális odafigyelés és az előírások betartása mellett.

Az orvos válaszol … az allergiákról

Az európai lakosság közel 20 százaléka valamilyen allergiában szenved. Ennek a betegségnek a lényege a szervezet kóros immunreakciója: testünk védelmi rendszere tévesen elpusztítandó kórokozóként azonosít ártalmatlan anyagokat, vagyis az allergéneket, és túlzott reakcióval válaszol rájuk.

Kulcsrakész weboldalt kínálunk, mely látogatókat hoz.