Nos, hogy mennyire nem egyszerű ez a kérdés, azt az is bizonyítja, hogy egy neves amerikai egyetem kutatói egy komoly kutatást csináltak végig azért, hogy megválaszolják. Hogy mire jutottak? Nos, ez már egy egészen érdekes kérdés. Vannak olyan megállapításaik, amelyekkel a macskatartók nem értenek egyet. És bizonnyal akad számos olyan, amellyel igen. Hogy miért van ez így, az elég nyilvánvaló: ahogy az emberek, a macskák sem egyformák.
De térjünk vissza a kutatáshoz. A kutatásban vizsgált macskákat menhelyekről és családnál, embereknél élő cicák közül gyűjtötték össze. A vizsgálatok során a négylábúaknak különböző helyzeteket – táplálkozás, játék, emberekkel töltött idő – modelleztek. Kicsit meglepő volt, hogy nem volt releváns különbség a menhelyről és az emberek mellől „begyűjtött” cicák reakciói között. Mindez talán azt jelentheti, hogy a kapott eredmények az egész fajra jellemzőek. A konkrét példa szerint számok azt mutatták, hogy a gyakorlatok során a cicák fele az embereket választotta és csak 37 százalékuk döntött az emberrel szemben az étel mellett.