BlogÚj! Megnyitás

Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból

Mi persze ma már röviden csak úgy ismerjük, hogy Himnusz.

Az már más kérdés, hogy mit ismerünk Himnuszunk születésének történetéből. Aztán ott van az a – szomorú – tény, hogy az ezredéves Magyarországnak a Himnusz megszületéséig egyáltalán nem volt hivatalos himnusza.

A Himnusz megszületése előtt a katolikus Magyarország nem hivatalos himnusza a „Boldog asszony anyánk” és az „Ah hol vagy, magyarok tündöklő csillaga” című énekek voltak. A Boldog asszony anyánk talán azért, mert a kereszténnyé vált Magyarország védőszentje maga Jézus Krisztus anyja, Szűz Mária volt.

A második még ennél is egyértelműbb, hiszen Szent István királyunkról szóló, templomban is énekelt himnusz volt. Igazából azonban ez az ének a Szent Jobb Raguzából való hazatérését - ez 1771-ben volt, és mily érdekes, hogy Mária Terézia császárnő rendelte el - követően vált a magyar nép egyik himnuszává.

Hivatalos állami himnuszunk azonban nem volt egészen 1844-ig, amikor is Kölcsey költeményét Erkel Ferenc megzenésítette, és még az akkori időben is villámgyorsan nemzeti fohásszá és nem hivatalos Himnusszá vált Magyarországon. De ne szaladjunk ennyire előre, mert a költemény megszületésekor, ez még messze volt.

A Himnusz születése

Nem kétséges, hogy Kölcsey összes verse közül a Himnusz - Hymnus - Kölcsey leginkább mindenkit „megfogó” műve. Lehet azon vitatkozni, hogy pesszimista, vagy realista, hogy ilyen, vagy olyan, de azt senki sem tagadhatja, hogy nincs magyar ezen a világon, akinek a Himnusz akkordjaira nem dobban meg a szíve.

A kezdet azonban – mint Magyarországon a legtöbb esetben – a Himnusz számára sem volt könnyű. Kölcsey versét 1823-ban (21 évvel a hivatalos Himnusszá válás előtt) írta meg Szatmárcsekén. Trianon évfordulója kapcsán nem lehet elmenni mellette, hogy akkoriban a község Magyarország belterületei közé tartozott, ma pedig a község határa egyben Magyarország határa is Ukrajna felé…

De vissza a Himnuszhoz. Bár a vers már 1823-ban megszületett, széleskörű megismerésére egészen 1829-ig – hat évig! – kellett várnia Kölcseynek, amikor a Hymnust megjelentette Kisfaludy Károly folyóirata az Aurora. Végül kötetként való megjelenésig még további három év telt el (1832).

A Himnusz megzenésítése

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben pályázatot írtak ki ( „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” ), amelyet Erkel Ferenc zeneszerző nyert meg Himnuszunk jelenlegi zenéjével. A megzenésített Himnuszt 1844. július 2-án és 9-én a Nemzeti Színház mutatta be Pesten. A műnek még ebben az évben augusztus 10-én megvolt az első szabadtéri bemutatása is (a Széchenyi gőzhajó avatási ünnepségén).

Ettől kezdve a vers és a zene elválaszthatatlanná vált és – bár még nem hivatalosan – a magyarság Himnuszává vált.

Hivatalosan is Magyarország Himnusza, vagy mégsem?

A Himnusz megszületését követően már nem volt kérdés, hogy az összmagyarságnak egy mindenki által elfogadott Himnusza van, amit a magyarok helytől és kortól függetlenül egyaránt elfogadnak. Azonban a hivatalossá tételig a mű megszületésének dátumától (1823) nyolcvan évet kellett várni.

A magyar kormány 1903-ban terjesztette az Országgyűlés elé azt a két törvényjavaslatot, amely kimondta, hogy a „Kölcsey Himnusza az egységes magyar nemzet Himnuszává nyilváníttatik” és a második paragrafusban már az időpontot is meghatározták (1903. augusztus 20.).

És akkor közbeszólt a politika, méghozzá I. Ferenc József ő császári és királyi fensége képében. Történt ugyanis, hogy a császár és király nem szentesítette az országgyűlés által megszavazott törvényt, és így az hatályba sem léphetett.

A Himnusz és a szocializmus

A kommunistáknak nem volt a kedvencük a Himnusz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy Rákosi elvtárs még kísérletet is tett a nemzeti Himnusz megváltoztatására. És erre úgy gondolta, hogy a legalkalmasabbakat kell felkérnie. Az egyik általa felkért személy Kodály Zoltán, a másik pedig Illyés Gyula volt. Rákosi kísérlete azonban csak Kodályig jutott el. A világhírű zeneszerző és zenepedagógus az anekdoták szerint, amikor meghallotta Rákosi kérését, felvonta a szemöldökét és csak ennyit mondott: „Minek új? Jó nekünk a régi!”

Vissza a főoldalra

Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból

Az már más kérdés, hogy mit ismerünk Himnuszunk születésének történetéből. Aztán ott van az a – szomorú – tény, hogy az ezredéves Magyarországnak a Himnusz megszületéséig egyáltalán nem volt hivatalos himnusza.

Az eltűnt óra és az emberség – egy pozitív és megható történet a magyar egészségügyből

A történet, amit most közreadunk, valóban megtörtént! Egy olvasónk telefonált meghatottan, mert olyan tapasztalata volt, amely a magyar egészségügyben dolgozók emberségét bizonyítja. Tavasszal, a COVID őrület közepén közel kilencven éves édesapja kórházba került. Szerencsére nem korona vírussal, de a baj így is jelentős volt. Aztán az állapotának a romlása miatt egy másik kórházba vitték át. Mindez maximális odafigyelés és az előírások betartása mellett.

Goldie Hawn: egy félig magyar világsztár

Goldie vagyis Aranka, mert édesanyja azért adta születésekor ezt a nevet a lányának, mert a Goldie az Aranka tükörfordítása. Édesanyja magyar volt, aki egy tánciskola és egy ékszerüzlet tulajdonosa is volt egyszerre. Sokan ez utóbbira asszociáltak a lánya neve kapcsán, de a valóság más volt. Goldie édesapja is érdekes ember volt. A zenészként dolgozó Edward Hawn egyenesági rokonságban áll a függetlenségi nyilatkozat legfiatalabb aláírójával. Hogy pontosan ki volt ő, azt nem sikerült kiderítenem.

Ambrózi Zoltán és Vér János chef | az Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend és a Szabadtűzi Lovagrend lovagjai

Áprilisi választásunk fő étele a Kókai lencsegulyás annak a napnak állít emléket, amikor az isaszegi csata napján, 1849. április 6-án a szabadságharc tábornokai Kókán találkoztak Kossuth Lajossal. Hogy ettek-e Kókai lencsegulyást, arról nem szól a fáma, az viszont bizonyos, hogy a Kókai lencsegulyás egy igazi magyaros étel. Amihez remek kísérő lehet egy kiváló Kapros túrós lepény.

Magyar hangja...

Megszoktuk, hogy a filmek „magyarul” beszélnek. Bár elindult a tendencia, miszerint egyre többen eredeti nyelven élvezik a filmalkotásokat, felirattal segítve a szöveg tartalom megértését. Mégis, a tapasztalat azt mutatja, hogy szeretünk hátradőlni a székünkben, gondtalanul, minden erőfeszítés nélkül követve a történet szálait. A szinkronizálásnak ezért komoly, évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak Magyarországon.

A magyar Golgota

Tizenhárman voltak Aradon. Tizenkét tábornok és egy honvéd ezredes. Egy miniszterelnök pedig Budapesten. És még sok ezren országszerte. Mert mi magyarok mindig harcoltunk. És harcolni is fogunk, amíg csak élünk, mert ez a vérünkben van. Ez volt az, amit nem értett sem a tatár, sem a török, sem a labanc. Lehet, hogy területileg nem vagyunk nagyok, lehet, hogy a világpolitikában nem számítunk, de egy valamiben bárki biztos lehet. Ha hiszünk valamiben, akkor harcolni fogunk érte, és – tudom, nagy szavak ezek – akár meg is halunk. Őseink százezrei megtették, és hiszem, hogy mi sem vagyunk rosszabbak náluk.

Szépség és a szörnyeteg magyar módra

Történt egyszer, hogy egy fogadáson az ifjú Ördöglovas, egy mesébe illően csodálatos hercegnőt látott. Barátai csak nevettek hevületén, de a fiatal gróf a kor illeme szerint felkérte táncolni a kinézett lányt. A sokadik tánc után aztán a grófot finoman figyelmeztették, hogy a hercegkisasszony apja Metternich herceg, aki a Monarchia legbefolyásosabb embere volt a császár után, nem nézi jó szemmel eme udvarlást. Az Ördöglovas azonban csak nevetett és az egész estét végigtáncolta a hercegkisasszonnyal.