Megnyitás

Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból

Mi persze ma már röviden csak úgy ismerjük, hogy Himnusz.

Az már más kérdés, hogy mit ismerünk Himnuszunk születésének történetéből. Aztán ott van az a – szomorú – tény, hogy az ezredéves Magyarországnak a Himnusz megszületéséig egyáltalán nem volt hivatalos himnusza.

A Himnusz megszületése előtt a katolikus Magyarország nem hivatalos himnusza a „Boldog asszony anyánk” és az „Ah hol vagy, magyarok tündöklő csillaga” című énekek voltak. A Boldog asszony anyánk talán azért, mert a kereszténnyé vált Magyarország védőszentje maga Jézus Krisztus anyja, Szűz Mária volt.

A második még ennél is egyértelműbb, hiszen Szent István királyunkról szóló, templomban is énekelt himnusz volt. Igazából azonban ez az ének a Szent Jobb Raguzából való hazatérését - ez 1771-ben volt, és mily érdekes, hogy Mária Terézia császárnő rendelte el - követően vált a magyar nép egyik himnuszává.

Hivatalos állami himnuszunk azonban nem volt egészen 1844-ig, amikor is Kölcsey költeményét Erkel Ferenc megzenésítette, és még az akkori időben is villámgyorsan nemzeti fohásszá és nem hivatalos Himnusszá vált Magyarországon. De ne szaladjunk ennyire előre, mert a költemény megszületésekor, ez még messze volt.

A Himnusz születése

Nem kétséges, hogy Kölcsey összes verse közül a Himnusz - Hymnus - Kölcsey leginkább mindenkit „megfogó” műve. Lehet azon vitatkozni, hogy pesszimista, vagy realista, hogy ilyen, vagy olyan, de azt senki sem tagadhatja, hogy nincs magyar ezen a világon, akinek a Himnusz akkordjaira nem dobban meg a szíve.

A kezdet azonban – mint Magyarországon a legtöbb esetben – a Himnusz számára sem volt könnyű. Kölcsey versét 1823-ban (21 évvel a hivatalos Himnusszá válás előtt) írta meg Szatmárcsekén. Trianon évfordulója kapcsán nem lehet elmenni mellette, hogy akkoriban a község Magyarország belterületei közé tartozott, ma pedig a község határa egyben Magyarország határa is Ukrajna felé…

De vissza a Himnuszhoz. Bár a vers már 1823-ban megszületett, széleskörű megismerésére egészen 1829-ig – hat évig! – kellett várnia Kölcseynek, amikor a Hymnust megjelentette Kisfaludy Károly folyóirata az Aurora. Végül kötetként való megjelenésig még további három év telt el (1832).

A Himnusz megzenésítése

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben pályázatot írtak ki ( „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” ), amelyet Erkel Ferenc zeneszerző nyert meg Himnuszunk jelenlegi zenéjével. A megzenésített Himnuszt 1844. július 2-án és 9-én a Nemzeti Színház mutatta be Pesten. A műnek még ebben az évben augusztus 10-én megvolt az első szabadtéri bemutatása is (a Széchenyi gőzhajó avatási ünnepségén).

Ettől kezdve a vers és a zene elválaszthatatlanná vált és – bár még nem hivatalosan – a magyarság Himnuszává vált.

Hivatalosan is Magyarország Himnusza, vagy mégsem?

A Himnusz megszületését követően már nem volt kérdés, hogy az összmagyarságnak egy mindenki által elfogadott Himnusza van, amit a magyarok helytől és kortól függetlenül egyaránt elfogadnak. Azonban a hivatalossá tételig a mű megszületésének dátumától (1823) nyolcvan évet kellett várni.

A magyar kormány 1903-ban terjesztette az Országgyűlés elé azt a két törvényjavaslatot, amely kimondta, hogy a „Kölcsey Himnusza az egységes magyar nemzet Himnuszává nyilváníttatik” és a második paragrafusban már az időpontot is meghatározták (1903. augusztus 20.).

És akkor közbeszólt a politika, méghozzá I. Ferenc József ő császári és királyi fensége képében. Történt ugyanis, hogy a császár és király nem szentesítette az országgyűlés által megszavazott törvényt, és így az hatályba sem léphetett.

A Himnusz és a szocializmus

A kommunistáknak nem volt a kedvencük a Himnusz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy Rákosi elvtárs még kísérletet is tett a nemzeti Himnusz megváltoztatására. És erre úgy gondolta, hogy a legalkalmasabbakat kell felkérnie. Az egyik általa felkért személy Kodály Zoltán, a másik pedig Illyés Gyula volt. Rákosi kísérlete azonban csak Kodályig jutott el. A világhírű zeneszerző és zenepedagógus az anekdoták szerint, amikor meghallotta Rákosi kérését, felvonta a szemöldökét és csak ennyit mondott: „Minek új? Jó nekünk a régi!”

Vissza a főoldalra

További Kultúra

A zenével fejezem ki az érzéseimet

A zenével fejezem ki az érzéseimet

Wolf Kati az Eurovízióval lett sztár itthon és ismert külföldön. Bár a hangja – a VUK főcímdalával – már gyerek korában ismert volt, mégis csak sokkal később, már családanyaként vált sztárrá. Nem használta ki Erkel Ferenc díjas zeneszerző édesapja nevét és ismertségét, hanem a nehezebb utat választva maga vívta ki a sikert önmagának. Hogy aztán sztárként és édesanyaként a lehető legtöbbet nyújtsa nekünk és a családjának. Talán ezért is áll közel oly sokak szívéhez.

A zenével fejezem ki az érzéseimet

Az utolsó szalmaszál

Az utolsó szalmaszál

Ma már egyike a világ négy profi férfi szopránjának, és számos sikert tudhat maga mögött az Egyesült Államoktól Kínáig. Azt gondoljuk, a pályája maga a sikertörténet. Fel sem merül bennünk, hogy dolgozott bolti eladóként, éjszakai pultosként és légi utaskísérőként is. Azt pedig már tényleg csak kevesen tudják, hogy kétszer is kénytelen volt a zenei pályáját félbe szakítani, szó szerint azért, hogy az éhezéstől megmentse magát. A Csillag születik pedig valóban az a bizonyos utolsó szalmaszál volt az életében.

Az utolsó szalmaszál

Enderfalvától Meseországig

Enderfalvától Meseországig

Radics Gigi az utolsó Megasztár megnyerésével robbant be a köztudatba. Ennek ismeretében arra már talán nem is emlékszünk, hogy bizony kétszer is a kiesők között volt. Mégsem adta fel, hiszen hat éves kora óta az volt az álma, hogy énekesnő legyen. Már nyolc évesen saját zenekarával járta az országot, tíz évesen pedig videoklipje volt. Az áttörést mégiscsak nehezen, sok munkával, lemondással sikerült elérnie. Az ismeretlenségből, egy kis Nógrád megyei faluból indulva Magyarországot már meghódította. Most pedig gyerekkori álmának beteljesítésére, Hollywood meghódítására készül. Quincy Jones mentorálásával, aki egykor Michael Jackson menedzsere volt. Vajon sikerül neki?

Enderfalvától Meseországig

Különös Otthonok: Laknál-e parkolóházban?

Különös Otthonok: Laknál-e parkolóházban?

A címben említett “parkolóház” persze csak egy szóvicc, hiszen nem egy konkrét, létező parkolóházban kialakított lakást szeretnék most bemutatni, hanem egy parkoló közepére felépített házat. Azért így sem hétköznapi a dolog, ugye?

Különös Otthonok: Laknál-e parkolóházban?

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

Személy szerint nekem Bodrogi Gyula maga a magyar színjátszás. Mióta színházba járok, tévéjátékot, magyar filmet nézek, jelen volt. Egyszerűen megkerülhetetlen. És ami nem mellékes, neki köszönhetem – az osztálytársaim zömével együtt – a matek kettesemet, amivel érettségire mehettem. Mielőtt a Nemzeti Színházban találkoztunk, hirtelen beugrott egy párhuzam a híres francia rendezővel, Roger Vadimmal kapcsolatban. Mindketten koruk három elvitathatatlan szépségét hódították meg. Az idén volt 60 éve, hogy diplomázott a Színművészeti Főiskolán. És ha mindez még nem lett volna elég, ő volt Süsü a sárkány!

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

A Madártej miatt nem lettem orvos

A Madártej miatt nem lettem orvos

Kevesen vannak az országban, akik nem látták még a képernyőn a mentők kommunikációs igazgatóját és szóvivőjét, Győrfi Pált. Elmaradhatatlan egyenruhájában szinte minden nap megjelenik a híradóban, és több szórakoztató műsorban is feltűnt már. Amikor megszólal, arra az ember óhatatlanul odafigyel, és hajlamos azt hinni, hogy a kamera, a show neki természetes életeleme. Ki gondolná, hogy volt olyan helyzet, amikor egy rendezői instrukciót követően egy pillanatra leblokkolt és nehéz volt megmozdulnia. És talán az sem köztudott, hogy egyszer majd üzletet szeretne nyitni.

A Madártej miatt nem lettem orvos

Sugallatok

Sugallatok

Eredetileg a pályájáról szóló interjúra készültem Für Anikó Jászai Mari díjas érdemes színésznővel, de végül sokkal több lett ennél. Egy tartalmas beszélgetés, amiben a pályafutása mellett érintettük az élet fontos kérdéseit, az életét befolyásoló sugallatokat és a családi kapcsolatait. Mert az nem igazán szokványos, hogy valaki fél a nyilvános szerepléstől, és az Iparművészeti Főiskolára készül, aztán végül a Színművészetin köt ki. Mint ahogyan az sem, hogy valaki húsz évesen nevet vált, egykeként születik, most mégis két testvére van. Ez éppoly csoda, mint az, hogy valaki ugyanabban az öltözőben készül, ugyanazon a színpadon lép fel, mégis más színházban játszik.

Sugallatok

Radnótitól az olimpiáig

Radnótitól az olimpiáig

Csisztu Zsuzsa sokak számára egy televíziós személyiség. Hol van már a köztudatból az Európa kupa győztes, olimpikon tornászlány képe? Aki azonban ismeri, jól tudja, hogy az soha nem tűnt el, mindig is jelen volt és van, csak közben fejlődött, épült és kiteljesedett. Televíziós riporterré, műsorvezetővé, műsorkészítővé és íróvá. Feleséggé és anyává, nemzetközi és hazai sportvezetővé. És mindezt egyszerre, minden területen helytállva, mégsem elszállva.

Radnótitól az olimpiáig

DIY karácsonyfadísz papírból

DIY karácsonyfadísz papírból

Az interneten böngészve szinte el sem kerülheti a figyelmünket a sok karácsonyi dekorációs ötlet, pillanatok alatt találhatunk inspirációt, hogyan öltöztessük ünnepi díszbe az otthonunkat. Most én is szeretnék ötletet adni azoknak, akik valami különleges és érdekes dekorációt szeretnének saját kezűleg készíteni az ünnepekre.

DIY karácsonyfadísz papírból

Álmodtam egy világot magamnak

Álmodtam egy világot magamnak

Ez volt az EDDA első nagylemezének az egyik legnépszerűbb dala, de ez sokkal több, mint egy dal. Pataky Attila nem csak megálmodta azt a világot, hanem meg is éli. Nem bántani, szeretni akar, ugyanakkor harcol is, ha a szükség úgy hozza. Tiszteli a nőket, és ez a tisztelet még az édesanyjától ered, mint ahogyan az éneklés is. Nem tud és nem is akar semmit félgőzzel csinálni. Amikor felmegy a színpadra, mindig százhúsz százalékot akar adni a rajongóknak. Az interjú azonban mégsem csak az EDDA-ról, sokkal inkább Pataky Attiláról, az emberről szól.

Álmodtam egy világot magamnak