Megnyitás

Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból

Mi persze ma már röviden csak úgy ismerjük, hogy Himnusz.

Az már más kérdés, hogy mit ismerünk Himnuszunk születésének történetéből. Aztán ott van az a – szomorú – tény, hogy az ezredéves Magyarországnak a Himnusz megszületéséig egyáltalán nem volt hivatalos himnusza.

A Himnusz megszületése előtt a katolikus Magyarország nem hivatalos himnusza a „Boldog asszony anyánk” és az „Ah hol vagy, magyarok tündöklő csillaga” című énekek voltak. A Boldog asszony anyánk talán azért, mert a kereszténnyé vált Magyarország védőszentje maga Jézus Krisztus anyja, Szűz Mária volt.

A második még ennél is egyértelműbb, hiszen Szent István királyunkról szóló, templomban is énekelt himnusz volt. Igazából azonban ez az ének a Szent Jobb Raguzából való hazatérését - ez 1771-ben volt, és mily érdekes, hogy Mária Terézia császárnő rendelte el - követően vált a magyar nép egyik himnuszává.

Hivatalos állami himnuszunk azonban nem volt egészen 1844-ig, amikor is Kölcsey költeményét Erkel Ferenc megzenésítette, és még az akkori időben is villámgyorsan nemzeti fohásszá és nem hivatalos Himnusszá vált Magyarországon. De ne szaladjunk ennyire előre, mert a költemény megszületésekor, ez még messze volt.

A Himnusz születése

Nem kétséges, hogy Kölcsey összes verse közül a Himnusz - Hymnus - Kölcsey leginkább mindenkit „megfogó” műve. Lehet azon vitatkozni, hogy pesszimista, vagy realista, hogy ilyen, vagy olyan, de azt senki sem tagadhatja, hogy nincs magyar ezen a világon, akinek a Himnusz akkordjaira nem dobban meg a szíve.

A kezdet azonban – mint Magyarországon a legtöbb esetben – a Himnusz számára sem volt könnyű. Kölcsey versét 1823-ban (21 évvel a hivatalos Himnusszá válás előtt) írta meg Szatmárcsekén. Trianon évfordulója kapcsán nem lehet elmenni mellette, hogy akkoriban a község Magyarország belterületei közé tartozott, ma pedig a község határa egyben Magyarország határa is Ukrajna felé…

De vissza a Himnuszhoz. Bár a vers már 1823-ban megszületett, széleskörű megismerésére egészen 1829-ig – hat évig! – kellett várnia Kölcseynek, amikor a Hymnust megjelentette Kisfaludy Károly folyóirata az Aurora. Végül kötetként való megjelenésig még további három év telt el (1832).

A Himnusz megzenésítése

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben pályázatot írtak ki ( „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” ), amelyet Erkel Ferenc zeneszerző nyert meg Himnuszunk jelenlegi zenéjével. A megzenésített Himnuszt 1844. július 2-án és 9-én a Nemzeti Színház mutatta be Pesten. A műnek még ebben az évben augusztus 10-én megvolt az első szabadtéri bemutatása is (a Széchenyi gőzhajó avatási ünnepségén).

Ettől kezdve a vers és a zene elválaszthatatlanná vált és – bár még nem hivatalosan – a magyarság Himnuszává vált.

Hivatalosan is Magyarország Himnusza, vagy mégsem?

A Himnusz megszületését követően már nem volt kérdés, hogy az összmagyarságnak egy mindenki által elfogadott Himnusza van, amit a magyarok helytől és kortól függetlenül egyaránt elfogadnak. Azonban a hivatalossá tételig a mű megszületésének dátumától (1823) nyolcvan évet kellett várni.

A magyar kormány 1903-ban terjesztette az Országgyűlés elé azt a két törvényjavaslatot, amely kimondta, hogy a „Kölcsey Himnusza az egységes magyar nemzet Himnuszává nyilváníttatik” és a második paragrafusban már az időpontot is meghatározták (1903. augusztus 20.).

És akkor közbeszólt a politika, méghozzá I. Ferenc József ő császári és királyi fensége képében. Történt ugyanis, hogy a császár és király nem szentesítette az országgyűlés által megszavazott törvényt, és így az hatályba sem léphetett.

A Himnusz és a szocializmus

A kommunistáknak nem volt a kedvencük a Himnusz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy Rákosi elvtárs még kísérletet is tett a nemzeti Himnusz megváltoztatására. És erre úgy gondolta, hogy a legalkalmasabbakat kell felkérnie. Az egyik általa felkért személy Kodály Zoltán, a másik pedig Illyés Gyula volt. Rákosi kísérlete azonban csak Kodályig jutott el. A világhírű zeneszerző és zenepedagógus az anekdoták szerint, amikor meghallotta Rákosi kérését, felvonta a szemöldökét és csak ennyit mondott: „Minek új? Jó nekünk a régi!”

Vissza a főoldalra

Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból

Az már más kérdés, hogy mit ismerünk Himnuszunk születésének történetéből. Aztán ott van az a – szomorú – tény, hogy az ezredéves Magyarországnak a Himnusz megszületéséig egyáltalán nem volt hivatalos himnusza.

Szépség és a szörnyeteg magyar módra

Történt egyszer, hogy egy fogadáson az ifjú Ördöglovas, egy mesébe illően csodálatos hercegnőt látott. Barátai csak nevettek hevületén, de a fiatal gróf a kor illeme szerint felkérte táncolni a kinézett lányt. A sokadik tánc után aztán a grófot finoman figyelmeztették, hogy a hercegkisasszony apja Metternich herceg, aki a Monarchia legbefolyásosabb embere volt a császár után, nem nézi jó szemmel eme udvarlást. Az Ördöglovas azonban csak nevetett és az egész estét végigtáncolta a hercegkisasszonnyal.

A magyar Golgota

Tizenhárman voltak Aradon. Tizenkét tábornok és egy honvéd ezredes. Egy miniszterelnök pedig Budapesten. És még sok ezren országszerte. Mert mi magyarok mindig harcoltunk. És harcolni is fogunk, amíg csak élünk, mert ez a vérünkben van. Ez volt az, amit nem értett sem a tatár, sem a török, sem a labanc. Lehet, hogy területileg nem vagyunk nagyok, lehet, hogy a világpolitikában nem számítunk, de egy valamiben bárki biztos lehet. Ha hiszünk valamiben, akkor harcolni fogunk érte, és – tudom, nagy szavak ezek – akár meg is halunk. Őseink százezrei megtették, és hiszem, hogy mi sem vagyunk rosszabbak náluk.

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

Személy szerint nekem Bodrogi Gyula maga a magyar színjátszás. Mióta színházba járok, tévéjátékot, magyar filmet nézek, jelen volt. Egyszerűen megkerülhetetlen. És ami nem mellékes, neki köszönhetem – az osztálytársaim zömével együtt – a matek kettesemet, amivel érettségire mehettem. Mielőtt a Nemzeti Színházban találkoztunk, hirtelen beugrott egy párhuzam a híres francia rendezővel, Roger Vadimmal kapcsolatban. Mindketten koruk három elvitathatatlan szépségét hódították meg. Az idén volt 60 éve, hogy diplomázott a Színművészeti Főiskolán. És ha mindez még nem lett volna elég, ő volt Süsü a sárkány!

Számomra a zene egy nyelv

Szulák Andrea egyike azoknak a magyar állócsillagoknak, akiket a fiatalok és az idősek is egyformán kedvelnek. Ismerik a dalait, a színházi szerepeit és televíziós megjelenéseit. Hallottak már a lányáról, a magánéletéről és talán még az alkalmakat is idézik, mikor és hol látták őt akár élőben is fellépni. Azt azonban már sokkal kevesebben tudják, hogyan vált ismertté, hogyan viszonyul ahhoz, amit ma sztárságnak hívnak, hogyan próbálja megőrizni az emberségét és mit ad át ebből a lányának. És ami talán a legmeglepőbb, mi az, ami igazán kikapcsolja?

Csak aktívan

A magyar nyugdíjasok száma lassan, de biztosan nő, mint ahogy az is elmondható, hogy az aktivitásuk is egyre inkább érezhető. Ebben persze sok minden benne van, az aktívabb élettől a kormányzati szándékig, de a tény attól még tény marad: a szépkorúak az élet sok területén hozzá tudnak még tenni az ország teljesítményéhez. A kérdés csak az, hogy a társadalom mit ad hozzá az ő életükhöz?

Fürdőben az egészség

Az magyarországi fürdőkhöz köthető első írásos emlékek a Pannóniát Augusztus császár korában meghódító rómaiaktól származik. Ezt a sort folytatták a XII. században a Johannita lovagok, aztán később a törökök, de a fürdők igazi felvirágzása a Monarciához köthető. A modern korban aztán olyan hírességek is megfordultak a magyar fürdőkben, mint Julianna holland királynő, Richard Nixon amerikai elnök, Nehru indiai miniszterelnök, vagy Yehudi Menuhin.