Megnyitás

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XII. rész

Folytatásos regénysorozatunk tizenkettedik része.

Tess felkacagott a boldogságtól, és a férfi nyakába ugrott, aztán csókolta, csókolta és csókolta. És Ramon visszacsókolt. Aztán lágyan elfordította a lányt és az ágyra dőltek. A férfi keze – mézédes bizsergésű lágy érintéssel – elindult Tess Bőrén. Amikor a lány már úgy érezte, egész testében borzong a férfi érintésétől és csókjaitól, lekerült a póló, és minden egyéb akadályozó ruhadarab. Tess boldogan ölelte magához az izmos férfitestet. Ölelte és csókolta élete férfiját, és a vágy egyre csak hatalmasodott benne, egészen addig, amíg vágyának engedve, átvette az irányítást. Minden szerelmét át akarta adni a férfinak. Eggyé olvadni vele és boldog beteljesüléssel elveszni a szerelem semmihez sem fogható gyönyörében. Ramon pedig érezte a lány minden rezdülését. Boldogan hagyta, hogy Tess felülre kerüljön, ajkával lágyan kényeztette a málnaszemmé keményedett bimbókat, miközben testük összeforrt a szerelem ritmusában. És megtörtént az, amit a párok csak a legfelemelőbb pillanatokban élnek meg, és a gyönyör könnyűszárnyú madara egyszerre emelte őket az ég végtelen, mindent megszépítő magasába.

A szeretkezés után összeölelkezve feküdtek Ramon ágyán. Tess boldog elégedettséggel nyugtatta fejét a férfi mellkasán. Érezte, ahogy Ramon időnként beszívja hajának illatát, és még szorosabbra vonja ölelését. És ő még inkább befészkelte magát a férfi oldala mellé. Aztán eszébe jutott, honnan indulva érkeztek el idáig.

- Arra gondoltam, hogy megírhatnánk nálunk a szakdolgozatot.

Ramon beleegyezően bólintott.

- Igazad van. Mégiscsak jobb a medence partján, mint itt a szűk szobában. Az egyetlen gond családod.

Tess fektében felemelte a fejét és szembenézett Ramonnal.

- A ház 25 százaléka az enyém – utalt Tess anyai örökségére -, és te hozzám tartozol! Úgyhogy nincs választásuk!

4.

A nap sárgás-vörösen fürdött az ég végtelen kékjében. A medence partján azonban semmi sem mozdult. Tess és Ramon egymás mellett kattogtatták laptopjaik billentyűzetét. Időnként kortyoltak egyet alkoholmentes koktéljaikból – a lány a mentásat, Ramon a maracujásat kedvelte leginkább – aztán a poharak jégkockákat csilingeltetve landoltak a kisasztalon lévő tálcán. Ilyenkor egy-egy futó mosoly, egy rövid csók, és folytatták a munkát. A napernyő jóleső árnyékában szinte eseménytelenül teltek az órák. Az ujjak percegését a billentyűzeten sokszor szakította félbe a szakirodalom emeletnyi magas tornyaiból kiválasztott könyvek lapozgatása. Már jócskán benne jártak a délutánban, amikor végre mindketten abbahagyták. A forró levegő hullámok azonban továbbra is körülöletek mindent. Ami ebben évszakban egyáltalán nem volt meglepő, mivel Houston egyik jellegzetessége a nyári hőség. Nyáron ritkán produkál a természet 32 Celsius fok alatti hűsítő napokat. Persze télen már egyáltalán nem érzi senki problémának, hogy szinte sohasem süllyed a hőmérséklet 5 Celsius fok alá, és havat csak akkor látnak pár perc erejéig, ha valamely tornádó „hoz” magával a légkör magasabb részeiből a földre.

A házból pohárral a kezében Susan sétált elő. Poharát a medence szélére tette, ledobta a derekára tekert strandkendőt és bevetette magát a vízbe. Tess nézte, ahogy tempózik, és lopva Ramonra sandított. Ramon nevető szemmel pillantott rá, és amikor Susan kidugta a fejét a pohara mellett, hangosan ráköszönt.

- Hello Susan!

Susan felé fordult, unottan végigmérte, aztán visszafordult a pohara felé és odabökte.

- Hello.

- Hello Su, Josh nem jön? – kérdezte Tess.

Susan belekortyolt a poharába, és csak úgy maga elé morogta.

- Minek jöjjön? Majmot láthat az állatkertben is! Az állatkert Houston egyik nevezetessége és büszkesége volt. A játékos majmok és a nemrég született kismajmok nagyon népszerűek voltak ezen a nyáron. Aztán hangosan hozzátette: Jobb, ha én megyek inkább hozzá. Tudod, kis húgom, ott mi válogatjuk meg a társaságunkat.

Tess harciasan felpattant, de Ramon megfogta a kezét visszahúzta, és a fejét ingatta.

- Nem éri meg – súgta Tessnek, aztán Susanhoz fordult. Nagyszerű lehet csupa fehér ember között a világ sorsát megváltani.

Susan kiugrott a medencéből, és lábát a vízbe lógatva feléjük fordult.

- A világ sorsát mindig a fehér emberek határozzák meg! És attól, hogy Tess az ágyába engedett, ez még nem fog megváltozni!

Ramon somolyogva bólintott.

- Talán így van. Nyilván a reneszánsz festők is hasonlóan vélekedtek.

Susan meglepve kapta fel a fejét.

- Mi köze ehhez a reneszánsz festészetnek?

- Ó, sokkal több, mint gondolnád! Tudod, az összes reneszánsz festő kizárólag hófehér Máriát festett, hófehér kisdeddel a karján. És ugyanilyen fehér Jézusok kerültek a vásznakra és a falakra is. Aztán ez az évszázadok során beleívódott az európaiakba, így azokba is, akik kiáramlottak a többi földrészre Európából.

Susan kortyolt egyet, és megvetően végigmérte Ramont.

- És mi ezzel a baj?

- Baj? Semmi, ezek egytől-egyik kiváló alkotások. Csakhogy a valósághoz a világon semmi közük sincs!

Tess némán hallgatta a vitát, és már sejtette, hová akar szerelme kilyukadni.

- Már miért ne lenne? Csak nem azt akarod állítani, hogy Jézus Krisztus néger volt?! – csattant fel Susan.

A férfi mosolyogva megrázta a fejét.

- Nem, ilyen elvetemültségre még én sem vagyok képes. Tudod, az én őseim között Inkák és fehér emberek egyaránt megtalálhatók. Ahogy ti mondjátok, latinos vagyok. De nem szégyellem. És nagy elégtétellel szoktam segíteni a hozzád hasonló eltévedt gondolkodású embereknek a felismerésben.

Susan megrázta a fejét. Még mindig nem sejtette, hová akar a férfi eljutni.

- Minek a felismerésében?

- Annak a felismerésében Susan, hogy Jézus zsidó volt. Gondolom, hallottál erről az imaházban.

Tess hívő baptista – az USA déli államainak legnépesebb protestáns keresztény vallása, amely sok amerikai elnököt adott, Clintontól Carteren át, egészen a régi időkig Amerikának - családból származott, és a mai napig minden vasárnap délelőtt elmentek a churcbe (templom). Susan hát bólintott a hallottakra.

- És ha zsidó volt, az min változtat?

- Azon semmit, amit Jézus tanított. A ti világképeteket azonban kicsit felborítja, ha szembenéztek ezzel a ténnyel.

- Nekem semmi bajom a zsidókkal! Josh is az!

Ramon vállat vont.

- Nekem se. Tisztelem őket a szorgalmukért és az üzleti éleslátásukért. Azonban ha végiggondolod Jézus zsidóságát, akkor azt is tudni fogod, hogy egy semita nép egyik tagjáról van szó. Tehát semmiképpen sem egy tejfehér bőrű, szőke férfiról. Ha a valóságot nézzük, a festményeken sokkal inkább egy fekete hajú és szakállú, barna bőrű férfinak kellene lennie, legalábbis dél olaszos kinézettel.


Susan meredten bámulta Ramont. A férfi ártatlanul pillantott vissza rá. Tess nézte őket, és akaratlanul kibuggyant belőle a kacagás. Nővére olyan ártatlanul és tudatlanul sétált be Ramon utcájába, akár egy őzike az erdei csapdába.

- Baszódjatok meg! – vágta oda Susan hirtelen felpattantva és beviharzott a házba.

Tess kacagva borult Ramon vállára.

- Gratulálok, mestere vagy a családi feszültségek feloldásának.

- Én? Én nem csináltam semmit! Mindössze felvilágosítottam a nővéredet arról a tényről, hogy a reneszánsz festészet hazudik Jézussal kapcsolatba. Ez csak nem olyan nagy bűn!

Tess még mindig nevetve a vállába bokszolt.

- Te bolond, te! Éppen csak annyira csináltál hülyét belőle, hogy tudatosuljon benne ezen állapota.

Ramon elkomolyodott.

- Az én őseim között Inka hercegek és spanyol főnemesek vannak Tess. Nem dicsekszem vele, és nem hangoztatom. Talán éppen ezért, nem örülök túlzottan, ha a medence partján majmoznak le!

A toronyházak árnyékában megbújó olasz kávézó a valódi kávé ínyencek birodalma volt. Ramon kicsit feszülten üldögélt a terasz kihajtható ernyőjének árnyékában. Az előtte lévő koktél oldaláról gyöngyözve futottak lefelé a hideg és meleg nászából született páracseppek. De Ramont ez most a legkevésbé sem érdekelte. Apjával volt találkája, és ez ebben a pillanatban minden figyelmét lekötötte. Apja az ő levelét követően határozta el, hogy meglátogatja. És ez nagyon éberré tette a férfit. Apja nem szeretett az Egyesült Államokba utazni. Nem mintha bármilyen félnivalója lett volna, egyszerűen csak ódzkódott a biztonsági előírások miatti procedúrától. Most mégis jön – sóhajtott magában Ramon. Tudta, hogy anyja keze is benne van a dologban, hiszen a levélében megírta, hogy idén nyáron ne várják a haciendán. Arra számított, hogy kap egy telefont, vagy egy e-mailt apjától, és arra válaszolva elmagyarázza a helyzetet. Ehelyett azonban az apja személyes látogat el hozzá. Ettől a szokatlan lépéstől legalábbis súlyosnak érezte a helyzetet. De nem rágódhatott tovább. A perui konzulátus limuzinja halkan surranva megállt a járda mellett. A sofőr kipattant, és fejet hajtva kinyitotta az ajtót. Ramon nézte, ahogy az apja kiszállt, és elmosolyodott. Felnézett az apjára. A lassan őszbe forduló fekete haj, a már őszes, mégis sármos bajusz, az ötven felé közeledő férfi büszke tartása, az okos szempár, ez mind így együtt az apja. Ramon felemelkedett a székből és intett az apjának. Luis de Olivera rámosolygott és visszaintett, amitől Ramon kissé megnyugodott. A sofőr meghallgatta apja utasításait, aztán a sapkájához emelte a kezét, a limuzinba ült és elhajtott. Luis de Olivera átlábolt a kávézó zsúfolt teraszán és megállt a fia előtt.

- Szervusz apa! Igazán remekül nézel ki!

- Anyádnak köszönhető! – mondta, és összeölelkeztek.

A teraszon ülő amerikaiak kissé csodálkozva nézték a jelenséget. Amerikában ritka köszönéskor az érzelem ilyen nyílt kifejezése. Aztán a két férfi lezökkent a székekbe és a köröttük ülők figyelme más irányba fordult.

- Örülök, hogy láthatlak – mondta Ramon most már egészen nyugodtan.

- Én is fiam.

Ramon intett a pincérnek, és egy jeges kávét rendelt az apjának. Amikor a pincér elment, a férfi az apjára nézett.

- Igazság szerint nem vártam, hogy meglátogatsz.

Vissza a főoldalra

További Romantika

Különös Otthonok: Laknál-e parkolóházban?

Különös Otthonok: Laknál-e parkolóházban?

A címben említett “parkolóház” persze csak egy szóvicc, hiszen nem egy konkrét, létező parkolóházban kialakított lakást szeretnék most bemutatni, hanem egy parkoló közepére felépített házat. Azért így sem hétköznapi a dolog, ugye?

Különös Otthonok: Laknál-e parkolóházban?

DIY karácsonyfadísz papírból

DIY karácsonyfadísz papírból

Az interneten böngészve szinte el sem kerülheti a figyelmünket a sok karácsonyi dekorációs ötlet, pillanatok alatt találhatunk inspirációt, hogyan öltöztessük ünnepi díszbe az otthonunkat. Most én is szeretnék ötletet adni azoknak, akik valami különleges és érdekes dekorációt szeretnének saját kezűleg készíteni az ünnepekre.

DIY karácsonyfadísz papírból

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XI. rész

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XI. rész

Folytatásos regénysorozatunk tizenegyedik része.

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XI. rész

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XIII. rész

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XIII. rész

Most mégis jön – sóhajtott magában Ramon. Tudta, hogy anyja keze is benne van a dologban, hiszen a levélében megírta, hogy idén nyáron ne várják a haciendán. Arra számított, hogy kap egy telefont, vagy egy e-mailt apjától, és arra válaszolva elmagyarázza a helyzetet.

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XIII. rész

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XV. rész

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XV. rész

Tess unottan vállat vont, és egy narancslevet töltött magának a bárkocsiról. - Ismered Mirjamot nem? Apja vigyorogva bólintott. - Naná! Húsz éve a legjobb munkaerőm! Éppen azért tettelek hozzá. - Kösz apa, remek ötlet volt! – fanyalgott a lány. - Na, jó, Mirjam nem vigyorog folyton, mert a főnök lánya vagy, de minden a kisujjában van, amit a biztosítási szakma pénzügyeiről és könyveléséről tudni kell. Ha jól tudom, azért vagy ott, hogy ezt megtanuld. A bájcsevelyt meg gondolom, elintézed kávézás közben a többi lánnyal! - Te mondtad - mosolygott Tess apjára.

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XV. rész

Vasárnapi körkép: konténerház Írországban

Vasárnapi körkép: konténerház Írországban

Tegnap bukkantam rá az észak-írországi Grillagh Water nevű konténerházra az Architizer oldalán. Egyből lenyűgözött. Azon gondolkodtam, vajon mi határozza meg azt, hogy nekem személy szerint mi tetszik?

Vasárnapi körkép: konténerház Írországban

Szerelem tapéták

Szerelem tapéták

Már egy ideje gondolkodom azon, hogy le kellene cserélnem itthon a tapétákat. Persze nem a Cole&Son Woods tapétát a hálóban, mert azt még mindig imádom, semmire nem cserélném. Ez egy időtálló választás volt.

Szerelem tapéták

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon IX. rész

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon IX. rész

Tess nagy levegőt vett, elkapta Susan karját és szembefordította magával. Nővére felszisszent az erős szorításra, és kirántotta a karját Tess ujjai közül. De Tess már elöntötte a hideg düh, és nem finomkodott tovább.

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon IX. rész

Húsvéti inspirációk

Húsvéti inspirációk

A nyulak tiszteletének kultusza jelen volt már a kereszténység előtti idők tavaszünnepein is, lévén a nyúl rendkívül termékeny állat. A legenda, hogy még tojásokat is raknak, alighanem azért szövődött köréjük, mert akkora hűhót csapnak párzási időszakban, hogy elűzik vele az épp tojásaikat melengető madarakat. A gazdátlanul maradt tojásokat az emberek a nyulaknak tulajdonították. Mivel a bíbicek és a fürjek tojásai tarkák, valószínűleg innen ered a hímes húsvéti tojásokat hozó nyúl mítosza… A rövid “húsvéti tojás gyorstalpaló” után nézzünk pár példát a tojások és az enteriőrök díszítésére.

Húsvéti inspirációk

A zenével fejezem ki az érzéseimet

A zenével fejezem ki az érzéseimet

Wolf Kati az Eurovízióval lett sztár itthon és ismert külföldön. Bár a hangja – a VUK főcímdalával – már gyerek korában ismert volt, mégis csak sokkal később, már családanyaként vált sztárrá. Nem használta ki Erkel Ferenc díjas zeneszerző édesapja nevét és ismertségét, hanem a nehezebb utat választva maga vívta ki a sikert önmagának. Hogy aztán sztárként és édesanyaként a lehető legtöbbet nyújtsa nekünk és a családjának. Talán ezért is áll közel oly sokak szívéhez.

A zenével fejezem ki az érzéseimet