Amikor már látta, hogy nem utazhat tovább, úgy döntött, hogy színész lesz, és meg is kezdte a tanulmányait a Színművészeti Akadémián. Azonban mégsem ott lett színész, mert a színi tanulmányait már az Országos Színiegyesületnél fejezte be (1922-ben).
Ezt követően két évig Budapesten a Renaissance Színházban játszott, majd elszerződött Székesfehérvárra , aztán Szegedre. Végül 1928-ban visszatért Budapestre, a Magyar Színházhoz, de emellett vendégművészként játszott az Operett Színházban és a Belvárosi Színházban is.
Ez követően hosszabb periódusok következtek, hiszen öt évig (1930 – 1935) a Vígszínház, majd kilenc évig (1935 – 1944) a Nemzeti Színház színésze volt.
És persze ezekben az időkben – kora amorózója volt – sorra jöttek a filmszerepek is. Néhány cím a legsikeresebbek közül: Csak egy kislány, Hyppolit, A szerelem nem szégyen, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Egy tál lencse, Fűszer és Csemege (ezzel nézőszámot döntöttek), A tanítónő, Madách, Halálos tavasz, Igen vagy nem, Sok hűhó semmiért, Egy csók és más semmi.
Olyan dívák voltak a partnerei, mint Karády Katalin, Muráti Lili, Simon Erzsi, Szeleczky Zita, Tolnay Klári és Turay Ida.