Kutya – macska nyelvtanfolyam gazdiknak

És ez nem véletlen. Mi ugyanis a „kommunikációt” az emberi nyelvre és testbeszédre értjük. De bizony ez kutyául – macskául egészen máshogy fest. Nagyjából olyan a helyzet, mint amikor a külföldi nyaraláson kevéssé pallérozott hazánkfia igyekszik megmagyarázni a dolgot a piaci árusnak: hangosan mondom, hogy megértsd! És nem érti. Ahogy, mi gazdik se értjük mindig négylábú barátainkat.

Kezdjük az elején rögtön azzal, hogy egy doromboló macska „dorombja” sem biztos, hogy azt jelenti, amit mi gondolunk. Akkor meg szinte biztosan nem tudjuk, mit is akar, amikor mélyen a szemünkbe néz. Mert bizony azt, hogy a dorombolás mit jelent macska nyelven, még a kutatók sem tudták megfejteni pontosan. Ahogy a kutya egyes reakcióit is simán félreértjük. Nagyon jó példa erre, amikor a kutya hanyatt veti magát mellettünk, mi meg azt mondjuk, de jó fej, azt szeretné, ha megvakarnánk a hasát. Miközben a kutya pajtásunknak eszébe sem jutott ez az opció…

Kezdjük, az elején a nem szeretem dolgokkal. Amikor egy kutya lakásban él, elkezdi a bútorok lábának faragását és a papucsod széttépését, aztán a lakásban végzi el a kisdolgát a szekrény sarkánál, mintha bizony a téren lenne. A legtöbben ilyen esetben megfeddjük a kutyánkat és igyekszünk megtanítani neki, hogy ezt bizony többször nem kéne. És akkor nézzük, hogy a kutatások szerint mit szeretne ilyenkor kutyusunk jelezni nekünk: nem többet és nem kevesebbet, mint azt, hogy baj van a kapcsolatunkkal, és ő nem érzi azt a kötődést és szeretet tőlünk, amit mi megkapunk tőle. Ez pedig abban nyilvánul meg, hogy elhanyagoljuk őt. Szóval ő azt mondja ilyenkor, hogy amikor a lakásban vagytok, rá se nézel, legfeljebb megelégszel annyival, hogy kicsit megsimítod a szőrét, amikor ezt már kiköveteli. Tehát ez nem más, mint egy kapcsolati zavar jelzése feléd.

Aztán nézzünk egy durvább esetet, amit azért nem szoktunk félre érteni, de mégis jobb tisztázni, mi is várható ilyenkor. Mármint akkor, amikor a kutyánk hátracsapja a füleit, felborzolja a szőrét és a bőrt felhúzva a száján látni engedi a fogait. Ezt a legtöbben szinte támadásként értékelik, de nem, ez még nem az. Négylábú barátunk csak azt jelzi felénk, hogy valami nagyon nem tetszik neki, és jobb, ha ilyenkor nem megyünk hozzá közel, vagy, ha az lehetséges, megszüntetjük az idegességét kiváltó okot.

Aztán ott van az, amikor elesett, bátortalan és száraz az orra. Közel fekszik hozzánk, ha teheti, úgy, hogy hozzánk is érjen. Nos, ez az az eset, amikor feltétlenül állatorvosi segítség szükséges, mert négylábú játszótársunk beteg. Lehet, hogy csak egy kis megfázás van a dologban, de lehet akár vírus, vagy még komolyabb baj is, így mindenképpen jobb utánajárni a jelzésének.

Folytatásként vegyük azt az esetet, amikor kutya pajtásunk behúzott farokkal, szinte ránk sem nézve somfordál el mellettünk. Nos, ez nem félelmet jelent, inkább egyfajta beismerést. Bár te még nem tudod, de igen, valami olyat tettem, amit nem lett volna szabad!

Egy ennél jobb, de azért még ez sem egy jó üzenet, amikor a kutyánk az oldalára fekszik, tappancsai oldalt kinyújtja, és néz minket. Mi meg azt gondoljuk, na, milyen aranyos. És ez még a családnak is tetszik. Csak éppenséggel az a baj, hogy barátunk azt szeretné ezzel jelezni nekünk, hogy hé! Figyelj már rám! Simogass meg!

Az viszont már egészen jó, ha ugrabugrál, csóválja a farkát, lógatja a füleit és a nyelvét. Kutya nyelven ezzel azt jelzi, hogy hahó, formában vagyok! Hozd a játékainkat és menjünk a kutyajátszótérre! Szeretnék veled lenni, bulizzunk egy jót együtt!

A számunkra legjobb jelzés azonban az, amikor a hátára fekszik, hempereg, dörzsöli a fejét és a füleit a fűbe, a szőnyegbe, vagy bármibe, ami a közelében van. Ezzel ugyanis nem mást „mond” nekünk, mint azt, hogy köszönöm a biztonságot, a szeretet, a barátságot, az ételt és a meleg otthont. 

A fentiek analógiája szerint azt kell, hogy mondjam, a macskák nyelve sem nehezebb, mint a kutyáké, csak a viselkedésük lényegesen tartózkodóbb. A „kommunikációjuk” viszont éppolyan egyértelmű, mint ősi ellenségüké.

Talán kezdjük itt is a rosszabb esetekkel. Amikor először találkoztam ezzel, bevallom, kicsit tanácstalan voltam. Nekem a kutya játszotta a főszerepet az életemben, aztán jött a feleségem macskája. Mit mondjak, öntörvényűsége meglehetősen meglepett. Amikor először láttam kefére borzolt farokkal és a gerincén álló szőrrel, tudtam, hogy nem jó jel, csak azt nem értettem, mi a teendő. Nos, a mi „kedves” macskánk azt üzente nekem, hogy hátrébb! Ne közelíts, mert megjárod. Jó esetben csak megkarmollak, rosszabban pedig meg is haraplak (mert bizony, a macska is harap)!

A másik szintén nem túl baráti üzenet részéről, amit sok gazdi úgy hív, zsongás. Macskánk ilyenkor fel és alá rohangál, a konyhát háborús sebességgel elhagyva rohan a nappaliba, ott fel a lehető legmagasabb helyre – fotel háttámla, szekrény polc – aztán le, roham vissza a konyhába, aztán kezdjük az egészet elölről. Ennek a viselkedésnek az ő nyelvén egyetlen jelentése van: Figyelj, kicsi a területem! Tegyél valamit!

A következő a macskákhoz viszonyítva elég látványos jelenség. A farok kvázi behúzva, a fülek lelapítva, a szokásosnál is nagyobb passzivitás. Ez bizony nem jelent mást, mint azt, hogy beteg vagyok, légy szíves vigyél orvoshoz!

Amikor viszont jövök és „lábsimit” kapsz tőlem – tehát dörgölőzöm -, azzal azt mondom neked, hogy hiányoztál, jó hogy itt vagy, simogass meg kérlek.

Ennél még egy fokkal erősebb közlés, amikor macskánk lassan sétálgat köröttünk, és közben minket néz. A nézés amúgy is egyfajta metakommunikáció részéről, amikor azt üzeni, hogy kedvel minket. De amikor mindeközben lassan körbesétál, ehhez még azt is hozzáteszi, hogy jó lenne, hogy ha melléd ülhetnék, és simogatnál, sőt talán most azt sem bánnám, ha felvennél és egy kicsit magadhoz ölelnél.

A legbeszédesebb a macskanyelvben – és itt nem a csokoládéra gondolok -, amikor büszkén és felemelt farokkal vonul végig kedvencünk a lakáson. Nézzük, és csodáljuk a büszke tartását, az arisztokratikus lépteit, és azt mondjuk, ez igen, tényleg szép darab őkelme. Azonban ilyenkor kicsit büszkék is lehetünk, mert cica nyelven ezzel azt mondja nekünk, hogy köszönöm, remekül érzem itt magam, és tudom, hogy ezt neked köszönhetem!

Borítókép: Cassius Marcellus Coolidge - Poker Game (1894)