BlogÚj! Megnyitás

Kutyával könnyebb…

A helyzetet a véletlen szülte, amikor egy hagyományosnak indult konzultáció kutyás coachinggá változott. A középvezető beleegyezett, hogy a találkozón egy négylábú is ott legyen. Nem, nem kísérletként. Nem volt szándékos. Csupán így alakult...

A helyzetet a véletlen szülte, amikor egy hagyományosnak indult konzultáció kutyás coachinggá változott. A középvezető beleegyezett, hogy a találkozón egy négylábú is ott legyen. Nem, nem kísérletként. Nem volt szándékos. Csupán így alakult a kontextus. Az előre nem tervezett, de a téma aktualitása miatt időben nem halasztható megbeszélés csak úgy jöhetett létre, ha a kliens vállalta, hogy a kutya is jelen van. Azonban ennek a véletlennek számos további hatása lett.

A címben szereplő mondat ugyanis az ő megállapítása volt, amit ennek a találkozónak a kapcsán fogalmazott meg. Azóta közel egy év telt el, ami során a vezető élete bizonyos szempontból gyökeresen megváltozott. Megkértem, hogy ossza meg a nagy nyilvánossággal a cím mögötti tapasztalatot. 

- Miért volt könnyebb a coaching helyzet, amikor a kutya is ott volt?

- Hozott egyfajta lazaságot. Oldottabbá vált a szituáció, mert a kutya kicsit engedékenyebbé, nyitottabbá tett. Mert bármennyire az ember maga akarja, hogy tanácsadóval konzultáljon egy helyzet megoldási lehetőségeiről, mégis van ezekben a találkozókban egyfajta feszültség. Hiszen egy idegennel, egy kívülállóval kell meglehetősen őszintén beszélni a dolgokról, munkával kapcsolatos kérdésről, vagy éppen munkán kívüli élethelyzetről. Jó volt, hogy nehezebb pillanatokban megérinthettem, megsimogathattam a kutyát. Kicsit talán időt is nyertem ezzel, hogy átgondoljam az új szempontokat, amik felmerültek. Vagy mielőtt kimondtam volna olyan tényezőket, amelyeket még magamnak sem akartam korábban megfogalmazni. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a találkozó végén spontán megfogalmazzam, hogy kutyával könnyebb.

Kutyával könnyebb…

 forrás: Pixabay

- Volt korábban hasonló élménye?

- Az előző munkahelyemen egyszer előfordult, hogy az igazgató az otthonában volt kénytelen vezetői megbeszélést tartani egy sérülés miatt. Mivel volt kutyája, senkit nem zavart, hogy végig jelen volt. Ott is éreztem, hogy oldottabb volt a hangulat a megbeszélés során. Jól esett, hogy a kutya ott is többször odajött hozzám, odahozta a labdát, szívesen vette, ha megsimogattam. Ez a megbeszélés egyébként jól érezhetően oldottabb és meglepően eredményesebb volt, mint az irodában megszokott, kicsit feszélyezettebb munkaértekezletek. A többiekre is jó hatást gyakorolt az oldottabb forma. Nem csak a környezetváltozás, hanem a négylábú jelenléte, kedvessége, reakciói is hatottak. De ez csupán egy egyszeri eset volt. Tulajdonképpen ugyanígy egy élethelyzet eredménye.

- Ez a korábbi tapasztalat belejátszott abba, hogy vállalta a kutya jelenlétében a konzultációt?

- Nem volt tudatos. Amikor kiderült, hogy az időpont csak akkor jó, ha vállalom a kutya jelenlétét, nem merült fel bennem, hogy összekössem ezzel a korábbi esettel. Mivel az akkori eset egy -fogalmazzunk úgy - kihelyezett munkaértekezlet volt, amely a vezető saját körülményeinek következtében alakult így. Ráadásul ott többen voltunk, tehát az eb jelenléte minden értelemben más kontextusban értelmezhető. Jelen esetben azonban én voltam a fókuszban. Tehát fokozottan hatott rám amikor odajött, vagy a lábam elé feküdt. Az is, amikor hozzám ért, a lábamnak dőlt. Furcsa, komfort zónán kívüli, ugyanakkor határozottan pozitív élmény volt. Merem mondani, hogy a kutya érezte mikor van szükség arra, hogy a kontaktussal változtassak a testhelyzetemen, vagy simogatásra ösztönözzön, kifejezzünk egymás felé egyfajta szimpátiát.

Kutyával könnyebb…

forrás: Pixabay

- Volt további hozadéka ennek a találkozásnak?

- Bár az első alkalmat a véletlen hozta számomra, azóta tudatosan van jelen a megbeszélések, konzultációk során a kutyus. Az első ilyen alkalom végén belőlem spontán kibuggyanó megjegyzés, hogy kutyával könnyebb, arra sarkalt, hogy többször át akarjam élni ezt a plusz élményt. mert nem vonta el a figyelmemet a témákról, viszont az én feszültségmentesebb állapotom a megoldás orientált fókuszt is közelebb hozta. További pozitívum az is, bizonyos tekintetben másként látok helyzeteket. Alapvetően távolságtartó, bizonyos szituációkban talán kissé merev is voltam. Nem ritkán sarkosabb megfogalmazásokkal, nézetekkel, amelyeken nagyon nehezen változtattam. A kutya jelenléte persze önmagában kevés lett volna. A konzultációk sora, a coaching hatása, a tanácsadói felvetések, új nézőpontok sokat változtattak, lazítottak, formáltak a nézőpontokon. Változtam a döntéshozatali attitűdömben is. A kutyás megbeszélések számomra megkönnyítették ezt a folyamatot. Könnyebben mentem át egy-egy nézőpont váltáson. Képessé váltam más nézőpontokkal azonosulni, amelyek több oldalról vettek figyelembe tényezőket, és ez jót tett.

- A konzultációs helyzeten túl más változás is történt az életében.

- Valóban. Nekem nem lett családom, gyerekem. Korábban sem éreztem a kutyatartás szükségét bár mindig kedvesek voltak számomra. Nemrég egy ismerősöm arra kért, hogy segítsek megmenteni egy kutyát, akit a gazdája nem tud tovább eltartani. Az új gazda keresése kapcsán nagyon megkedveltem az állatot, és végül is felajánlottam, hogy szívesen gondoskodom róla. Örökbe fogadom őt.

Kutyával könnyebb…

forrás: Pixabay

- Miben hozott ez változást azon kívül, hogy a kutya tartás a költségek mellett, egy óhatatlan életmód váltást is jelent?

- Egyrészt átalakult a napirendem. Kicsit több, mint 1 órával korábban kelek, hogy munka előtt kivigyem sétálni. Korábban, amikor idős édesapámmal, majd a halála után évekig egyedül éltem, az esték jobbára a számítógép előtt teltek. Most egyértelmű, hogy a munka után az otthoni kötelező és rutin feladatok mellett, a kutya a fókusz. Nagyokat csavargunk esténként. Néha 1,5 – 2 órát is sétálunk. Újra felfedeztem vele a környéket. Hétvégén is sokszor kimozdulunk. Kimegyünk a Duna partra, vagy lemegyünk a Balatonhoz egy, néha több napra is. A számos kutyabarát szállásnak és étteremnek köszönhetően, ma már nagyon könnyű kutyával útra kelni. Pihenni, üdülni menni. A kutya, amit örökbe fogadtam, imád úszni. Sok nevetés, sok közös élmény forrása. Az is elmondhatatlan élmény, amikor hazaérek a munka után, és az eb fogad. Ugyanakkor nem csak a közös programok jelentenek öröm forrást. Olyan elképesztő mértékű és abszolút önzetlen szeretet hullám áramlik tőle felém, amire kevés a szó. Ezt az élményt érdemes átélni. A magánéletem úgy alakult, hogy nem nősültem meg, nem született gyerekem. Egy viszonylag konzervatív, zárt világban éltem. Nyilván a fiatalabb éveimben engem ért élmények, csalódások nem ösztönöztek arra, hogy kialakítsak mélyebb kötődéseket. Biztos, hogy ennek az is oka, hogy egy kapcsolatban nagyon sokszintű az elvárási rendszer, aminek megfelelni nem olyan egyszerű. Nekem ez a rész nem alakult túl jól. A munkában, vezetőként szintén karakteresek a helyzetek. Mindig felkészültnek, naprakésznek kell lenni, és mindig mindent át kell látni a helyes döntések meghozatalához. Ezért nem véletlen, hogy a coaching, a tanácsadás számomra is fontossá vált, hogy olyan témákban tudjak konzultálni, amelyeket a munkahelyen, kollégákkal nem lehet megvitatni. Azonban a humánerőforrás fejlesztésben és szervezeti kérdésekben is jó külső szakember nagy segítség abban, hogy a mindennapi terhelés hosszú távon vihető és feldolgozható legyen. Ugyanakkor rendkívül inspiratív is egy-egy találkozó. Nem ritka, hogy már ott helyben, vagy az utána következő napokban megoldások születnek az adott kérdésben.

- A kutyás konzultáció élménye segített abban, hogy az örökbefogadás megtörténjen? 

- Arra nem sarkalt, hogy saját kutyára vágyjak. Nem mentem el sem kereskedőhöz, sem állat menhelyre, hogy naponta átéljem a kutyás lét élményét, és ilyen gyökeresen átalakítsam az életritmusomat. A találkozók során örültem, hogy ott van. De ezek az alkalmak kielégítettek. Nem vágytam több kontaktusra. Azonban amikor az élet elém sodorta a helyzetet, hogy segítsek egy kutya sorsának alakulásában, akkor létrejött az az együtt állás, ami kiváltotta bennem a kutyás lét elfogadásának lehetőségét. Néhány találkozó alatt ugyanis elkezdtem megszeretni, és úgy éreztem, hogy nálam biztos helye van. Én jó gazdája tudok lenni. Bevallom, ehhez kellettek ezek a találkozások. Az élmény, amikor a kutya új helyét kerestük, és láttam, hogy az eredeti gazdája mennyire kötődik az állathoz. Nem volt hely, ahonnan nem könnyes szemmel jött el, amikor megnézte a jelentkezőket. Mert látni akarta a potenciális gazda-jelölteket, a helyet, ahová a kutya kerülhet, ha már ez a rettenetesen nehéz helyzet előállt. Néhány ilyen helykereső út megvalósulásában segítettem. Néztem az egész folyamatot, és ezek az utak egyre közelebb vittek az elhatározáshoz. Örülök, hogy végül is én lettem az örökbe fogadó.

Kutyával könnyebb…

forrás: Pixabay

- A kutya kiváló személyiségfejlesztő „tréner”. Milyen személyiség jegyekben történő változást hozott a kutyás lét?

- Sokat finomodtam mellette. Jobban ki tudom fejezni az érzéseimet, a szeretetemet. Nem csak iránta, hanem az emberekkel kapcsolatban is empátiásabb lettem. Több szempontból rugalmasabb és spontánabb vagyok. Javult a stressz tűrő képességem. Ha kényelmetlen helyzetek érnek, vagy feszülten megyek haza, a kutya öröme által azonnal elillan ez a kellemetlen állapot. Jobban össze tudom hangolni a munkám és a magán szektorom egyensúlyát. Létre tudom hozni ezt az egyensúlyt azáltal, hogy a feszültségek gyorsabban kioldódnak. Másként mérlegelek emberi helyzeteket is. Talán megengedőbb vagyok az emberekkel szemben is. Megtanultam, hogy a kutyát ki kell zökkenteni az állapotából, ha pozitív változást akarunk elérni egy konfliktusos helyzetben. Ezt a képességet mára sikerült a humán területre is átvinni. Ez a vezetői működésemben is segít egy-egy munkahelyi szituációban.

- Mik azok a pozitív tapasztalatok, amik a kutyás léttel megváltoztatták az életet?

- Meg kellett állapítanom, hogy a kutya nagy mértékben szeretetforrás. Méghozzá önzetlen. Nem kér, nem követel, nincsenek kritériumok és feltételek. Hűség van, ragaszkodás van, lojalitás van. Azt mondják, a kutya az ember legjobb barátja. 100%-ban így van. Annyira hálás a gondoskodásért. Amikor megjövök, szinte a nyakamba ugrik. Percekig tart a boldogságának kifejezése, ahogy az érkezésem láttán örül. Amikor sétálni, vagy kirándulni megyünk, lázas örömében köröket fut az előszobában. Boldog, amikor ráteszem a pórázt. Imádja az együttléteket. Nyugodtan fekszik mellettem, amikor valamit csinálok. Nem tágít mellőlem. Figyelemre sarkall úgy, hogy az nem teher. Reggel, amikor érzékeli, hogy felébredtem, játékosan mellém hemperedik szinte kitúr az ágyamból. Olyan hangokat ad ki, ami nem ugatás, hanem a szeretetteli elégedettség hangja. Azt is jó nézni, amikor alszik. Csendben figyelni őt. A játékát, a mozdulatait, a reakcióit szemlélni. Gond nélkül a magamé elé helyezem a róla való gondoskodást, és ez egyáltalán nem okoz feszültséget, terhet. Egyébként vicces, amikor valamit közölni akar, és ezt ugatással fejezi ki. Simán „kiugat” az ágyból, ha úgy véli, nagyon elhúzódik a felkelés ideje, tolódik a reggeli sétaidő. Hidegben, hőségben, esőben is ki kell menni vele, így talán környezettűrőbb lettem. Kevéssé bosszantanak a külső körülmények. Szempont, hogy ő otthon vár, ezért az időbeosztásban ez fontos fókusz. Egyébként a napi 2-3 óra sétával a kondíciót is karban tarja. Nem enged ellustulni. Ez azért is jó, mert az irodai munka során gyakorlatilag napi 8 órát ülök. A kutya örökbe fogadása előtt azonban eszembe sem jutott, hogy hazaérve minden este órákig kószáljak. Nagyon fontos, hogy az ő léte teljesen tőlem függ. A gondoskodás pedig nem csak azt jelenti nekem, hogy enni adjak neki, és egészségügyi sétaként lerendezzem amilyen gyorsan csak lehet a kimeneteleket. Fontos lett. Szemponttá vált, hogy sokat játszunk, sétáljunk, a lehető legtöbb időt töltsem vele az alap gondoskodáson túl. A legjobb életet szeretném biztosítani számára, ami egy kutyaélet során lehetséges. A felelősségvállalás egy másik szintjét ismeretem meg általa.

Kutyával könnyebb…

forrás: Pixabay

- Most, hogy már van a kutyás létről saját tapasztalata, megint így döntene?

- Örülök, hogy így alakult. Nem csinálnám vissza annak ellenére sem, hogy az összeszokás idején, az új helyre való beszokás alatt azért óhatatlanul okozott nehézséget a szeparációs szorongásként ismert tünet együttes. A hajnali felkelések barátságtalan idő esetén nem feltétlenül szuper élmény. Kétségtelenül rendszeres költséggel és törődéssel jár. Nem lehet kikapcsolni, mint egy számítógépet, vagy félretenni a sarokba, mint egy megunt játékot. Ő van, létezik, szuszog az ember mellett, és nagyon, de nagyon hálás mindazért a törődésért, amit az embertől kap. Meggyőződésem az alapján, hogy egy éve az életem része lett, hogy egy családban jó, ha van háziállat. Jó, ha egy gyerek úgy nő fel, hogy megtanulja a gondoskodást, és közben érzelmileg is sokkal fejlettebbé és elfogadóbbá válik. Ha a kutyus csinál valamit, akkor a hirtelen rossz érzés emiatt pillanatok alatt elillan. Legyen az valaminek a feldöntése, a fal kikaparása, vagy egy takaró megrágása, egyszerűen nem lehet rá igazán haragudni. Mert megtanultam mellette, hogy ha ő valamit nem jól csinál, akkor annak csak én vagyok az eredője. Ha elviszi a papucsot, akkor én hagytam elérhetően. Amikor zsákmányként elviszi a párnát a konyhaszékről, akkor én nem voltam körültekintő. Ha feldönt valamit, én nem figyeltem oda megfelelőképpen. Sorolhatnám a példákat, de a lényeg az, hogy sokkal jobban jelen kell lennem az életben, és ebben ő nagyon nagy segítség. Ezt a jelenlétet neki köszönhetem, mert összpontosított figyelem kell a kutyás léthez. Séta közben éppen úgy figyelnem kell rá, mint arra, hogy az otthonában biztonságban legyen akkor is amikor ott vagyok, és akkor is, amikor elmegyek otthonról. A kutyás konzultáció és a kutyás lét is nagyon sokat formált rajtam. Nem cserélném el egyiket sem.

Csaba Beatrix

tanácsadó

kutya és gazdaképző tréner

Vissza a főoldalra

Kutyával könnyebb…

A helyzetet a véletlen szülte, amikor egy hagyományosnak indult konzultáció kutyás coachinggá változott. A középvezető beleegyezett, hogy a találkozón egy négylábú is ott legyen. Nem, nem kísérletként. Nem volt szándékos. Csupán így alakult a kontextus. Az előre nem tervezett, de a téma aktualitása miatt időben nem halasztható megbeszélés csak úgy jöhetett létre, ha a kliens vállalta, hogy a kutya is jelen van. Azonban ennek a véletlennek számos további hatása lett.

Szabad kutyával a szabadság?

Nem is olyan régen a kutyás családoknak még igencsak nagy fejtörést okozott, ha nyári szabadságuk alatt el akartak utazni. Találni kellett olyan személyt, aki vállalta a nyaralás idejére, hogy gondoskodik a négylábú családtagról. Ma már egészen más a helyzet. Számos kutyabarát panzió, hotel, apartman közül választhat a kutyatartó, ha nem szeretné otthon hagyni kedvencét. Csak be kell dobnia az internet óceánjának keresőjébe a kutyabarát szállás kifejezést és megjelölnie a kívánt célállomást...

Kutyával a nagyvilágban

Nyitott világban élünk, amihez hozzátartozik egy nagyfokú mobilitás a munkavállalás terén is. Ezért manapság egyáltalán nem meglepő, ha valaki Európa más országába, vagy netán a tengeren túlra költözik. Kezdődjön a nagy kaland egyedül, vagy hozzátartozókkal együtt, kisállat tartóknál felmerül a kérdés, mi legyen az állat további sorsa. Sajnos nem ritka, hogy a költözés mellet döntő lemond az addig családtagként nevelt kedvencéről. Jobb esetben az utazás előtt megoldják az állat felügyeletét.

Kutyával földön, vízen, levegőben

Vannak olyan elkötelezett emberek, akik a saját életük elé helyezik mások biztonságát. Ők olyan szolgálatot vállalnak, amivel bajbajutott embertársaik életét mentik. Ilyen önzetlen csapat a Pannon Mentőkutyás Alapítvány Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálata is. A feladatuk sokrétű. Részt vesznek eltűnt személyek keresésében mentő kutyákkal, katasztrófa sújtotta területen kutatnak túlélők után. Mentenek bajba jutott állatokat, akik csak speciális eszközök segítségével menekülhetnek meg.

Maradj aktív és fitt kutyával

A felnőtt éveink jelentős részét tölti ki a munka. Megszokjuk, hogy egy teljesítmény alapú rendszer részeként, a napi munkaköri elfoglaltság szerint rendezzük be az életünket. Az évtizedek alatt rutinná vált tevékenységi szokások ennek köszönhetően, a mindennapok részévé válnak. A több mint 40 évnyi aktív munka után, eljönnek a gyakran nagyon várt nyugdíjas évek. Közvetlenül a nyugdíjba vonulás után jól jön néhány hónap, amikor kipihenjük a munkahelyi stresszt.

Kutyásnak lenni életérzés

A kutya az ember legjobb barátja. A mondás ősrégi, ahogy a kutyával való együttélés is az. Bár a mai városi kutyalét nagyban eltér a vidéki, családi házban szolgálatot teljesítő házőrzőkétől, mégis nagyon sokan döntenek a nagyvárosokban is a kutyatartás mellett. A kutya ma már szó szerint családtagnak számít. Együtt él a lakásban az emberrel. Ez azonban azt is jelenti, hogy a civilizációs problémák kedvenceinket sem kímélik. Ezért egyre több olyan készítményről kell gondoskodniuk a gazdáknak, amelyek a kutyák egészségmegőrzését segítik.

Kulcsrakész weboldalt kínálunk, mely látogatókat hoz.