BlogÚj! Megnyitás

Magyar hangja...

Megszoktuk, hogy a filmek „magyarul” beszélnek. Bár elindult a tendencia, miszerint egyre többen eredeti nyelven élvezik a filmalkotásokat, felirattal segítve a szöveg tartalom megértését.

Mégis, a tapasztalat azt mutatja, hogy szeretünk hátradőlni a székünkben, gondtalanul, minden erőfeszítés nélkül követve a történet szálait. A szinkronizálásnak ezért komoly, évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak Magyarországon. El van kényeztetve a filmeket szerető közönség, hiszen a legnépszerűbb magyar színészek hangján szólalnak meg a neves külföldi színészek.

forrás: wmn.hu

forrás: wmn.hu

Sőt, számos sztárnak filmről-filmre, sorozatról-sorozatra, ugyan az a színész kölcsönzi a hangját. A magyar közönség ehhez annyira hozzászokott, hogy kifejezetten furcsa, amikor bármely okból, megváltozik a szinkron hang.

Ugyanakkor ma, amikor 24 órában sugároznak a csatornák filmeket és sorozatokat, már lehetetlen csupán vezető színészekkel megoldani minden feladatot. Az is kétségtelen, hogy számos szinkron szerepben megszokott hanghoz, a szinkronizáló művész nevéhez, koránt sem tud minden néző arcot is párosítani. A színész hangját azonban azonnal felismeri.

Az is időről-időre felbukkanó kérdés, mennyire megbecsült „szakma” a szinkron. Annak ellenére, hogy jócskán kell készségekkel és képességekkel rendelkezni a minőségi eredmény eléréséhez, és a mai napig népszerű művészeket kérnek fel a szerepek többségére. A felmerülő nehézségek ellenére, a magyar szinkron még jó ideig nem tűnhet el a palettáról, figyelembe véve a nézők igényeit.

A témával kapcsolatban az Újszínházban láthatta a közönség a Hangemberek című előadást, ami a szakma szépségei mellett, a mélységeit, feszültségeit is jócskán feszegette.

Hangemberek, forrás: ujszinhaz.hu

Hangemberek, forrás: ujszinhaz.hu

Erről a témáról beszélgetünk a kultúra rovatunkban Dr. Kosztola Tiborral, aki több évtizedes szinkronrendezői tapasztalattal rendelkezik. Szinte gyerekként került be a filmstúdiók világába, ami szerelem lett első látásra. Az út kezdete ugyan tartogatott fordulatokat, mégis elmondható, hogy egy életre szóló pályát tudhat magáénak.

Csaba Beatrix

Vissza a főoldalra

Magyar hangja...

Megszoktuk, hogy a filmek „magyarul” beszélnek. Bár elindult a tendencia, miszerint egyre többen eredeti nyelven élvezik a filmalkotásokat, felirattal segítve a szöveg tartalom megértését. Mégis, a tapasztalat azt mutatja, hogy szeretünk hátradőlni a székünkben, gondtalanul, minden erőfeszítés nélkül követve a történet szálait. A szinkronizálásnak ezért komoly, évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak Magyarországon.

Goldie Hawn: egy félig magyar világsztár

Goldie vagyis Aranka, mert édesanyja azért adta születésekor ezt a nevet a lányának, mert a Goldie az Aranka tükörfordítása. Édesanyja magyar volt, aki egy tánciskola és egy ékszerüzlet tulajdonosa is volt egyszerre. Sokan ez utóbbira asszociáltak a lánya neve kapcsán, de a valóság más volt. Goldie édesapja is érdekes ember volt. A zenészként dolgozó Edward Hawn egyenesági rokonságban áll a függetlenségi nyilatkozat legfiatalabb aláírójával. Hogy pontosan ki volt ő, azt nem sikerült kiderítenem.

Az eltűnt óra és az emberség – egy pozitív és megható történet a magyar egészségügyből

A történet, amit most közreadunk, valóban megtörtént! Egy olvasónk telefonált meghatottan, mert olyan tapasztalata volt, amely a magyar egészségügyben dolgozók emberségét bizonyítja. Tavasszal, a COVID őrület közepén közel kilencven éves édesapja kórházba került. Szerencsére nem korona vírussal, de a baj így is jelentős volt. Aztán az állapotának a romlása miatt egy másik kórházba vitték át. Mindez maximális odafigyelés és az előírások betartása mellett.

Ambrózi Zoltán és Vér János chef | az Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend és a Szabadtűzi Lovagrend lovagjai

Áprilisi választásunk fő étele a Kókai lencsegulyás annak a napnak állít emléket, amikor az isaszegi csata napján, 1849. április 6-án a szabadságharc tábornokai Kókán találkoztak Kossuth Lajossal. Hogy ettek-e Kókai lencsegulyást, arról nem szól a fáma, az viszont bizonyos, hogy a Kókai lencsegulyás egy igazi magyaros étel. Amihez remek kísérő lehet egy kiváló Kapros túrós lepény.

A magyar Golgota

Tizenhárman voltak Aradon. Tizenkét tábornok és egy honvéd ezredes. Egy miniszterelnök pedig Budapesten. És még sok ezren országszerte. Mert mi magyarok mindig harcoltunk. És harcolni is fogunk, amíg csak élünk, mert ez a vérünkben van. Ez volt az, amit nem értett sem a tatár, sem a török, sem a labanc. Lehet, hogy területileg nem vagyunk nagyok, lehet, hogy a világpolitikában nem számítunk, de egy valamiben bárki biztos lehet. Ha hiszünk valamiben, akkor harcolni fogunk érte, és – tudom, nagy szavak ezek – akár meg is halunk. Őseink százezrei megtették, és hiszem, hogy mi sem vagyunk rosszabbak náluk.

Szépség és a szörnyeteg magyar módra

Történt egyszer, hogy egy fogadáson az ifjú Ördöglovas, egy mesébe illően csodálatos hercegnőt látott. Barátai csak nevettek hevületén, de a fiatal gróf a kor illeme szerint felkérte táncolni a kinézett lányt. A sokadik tánc után aztán a grófot finoman figyelmeztették, hogy a hercegkisasszony apja Metternich herceg, aki a Monarchia legbefolyásosabb embere volt a császár után, nem nézi jó szemmel eme udvarlást. Az Ördöglovas azonban csak nevetett és az egész estét végigtáncolta a hercegkisasszonnyal.

Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból

Az már más kérdés, hogy mit ismerünk Himnuszunk születésének történetéből. Aztán ott van az a – szomorú – tény, hogy az ezredéves Magyarországnak a Himnusz megszületéséig egyáltalán nem volt hivatalos himnusza.