BlogÚj! Megnyitás

Meddig ér a korona árnyéka?

A 21. században eddig nem tapasztalt helyzetet élhettünk át az elmúlt hónapokban. A Covid-19 névre keresztelt járvány mindannyiunk életében komoly változásokat hozott. A helyzetből egyének és a társadalom számára egyaránt számos tanulság vonható le.

Gondolatok az idősellátásról, a veszélyhelyzet után.

A 21. században eddig nem tapasztalt helyzetet élhettünk át az elmúlt hónapokban. A Covid-19 névre keresztelt járvány mindannyiunk életében komoly változásokat hozott. A helyzetből egyének és a társadalom számára egyaránt számos tanulság vonható le. Nem láthatjuk előre hogy vajon ismétlődik e a járvány, eljön-e a második hullám,ahogy azt sem , hogy valójában milyen mértékűek, mennyire tartósak az életünkben bekövetkezett változások.

Három hónap talán nem túl nagy idő az ember életében, ha azonban ez idő alatt nem találkozhatunk idős , beteg hozzátartozóinkkal, bizony merőben másképp jár életünk órája.

Újranyílnak a kapuk

A koronavírus elsősorban a krónikus betegségben szenvedőket és az idősebb korosztály tagjait veszélyeztette , veszélyezteti. Míg egészséges, fiatalabb szervezet viszonylag könnyen megküzd a kórokozóval, addig az előbb említett csoportok esetében a betegség lefolyása súlyos, akár végzetes is lehet. És bár hiteles források is alátámasztották egy 101 esztendős olasz bácsi gyors felgyógyulását,a bíztató példa ellenére is elengedhetetlen az óvatosság. Igen, az óvatosságról jelen időben is beszélnünk kell, bár a megbetegedések száma csökken, a vírus-mint megannyi más kórokozó-itt van köztünk.

Az országos tiszti főorvos június harmadikán életbe lépő rendelkezése alapján ismét látogathatóak a bentlakásos szociális intézmények, idősotthonok. A szigorú és időben meghozott szabályok, valamint a szociális területen dolgozók áldozatos munkája következtében, hazánkban mindössze az intézmények három százalékában ütötte fel fejét a megbetegedés.( bár a néhány gócpont hatalmas sajtófigyelmet kapott)Az eddig az ott élőkre vonatkozó kijárási tilalom is megszűnt. Fontos azonban tudni, hogy a látogatás szabályai –pontosan az említett óvatosság miatt- változtak.

Az intézménybe látogatók számára kötelező a maszkviselés. Egy ellátott jelenleg egyszerre csak egy látogatót fogadhat, az intézmények továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek a fertőtlenítés, kiemelten a kézfertőtlenítés jelentőségére. Több intézmény- a fokozatosság jegyében – változtatott korábbi látogatási rendjén. A félreértések elkerülése végett érdemes tehát az intézmények honlapján, tájékozódni, vagy telefonon érdeklődni a látogatás előtt. Fontos az intézményi ellátás után érdeklődők számára, hogy a felvételi zárlat is megszűnt, azonban beköltözés csak két negatív, négy napnál nem régebbi COVID-teszt esetén lehetséges!

covid maszk

Az idő múlása változást hoz...

Nem először szerepel a változás szó a cikkben… Idős , beteg emberek esetében gyakran rövid idő is jelentős állapotváltozást hozhat. Igaz ez a fizikai, lelki, szellemi állapotra egyaránt. Különösen gyorsan ketyeghet az óra demenciával élő személyek esetén. Az izoláció tehát kétélű kard, mely fizikailag védelmet nyújt, ugyanakkor más tekintetben az idő múlásán túl is felgyorsíthatja a negatív folyamatokat. Hisz a szakemberek minden igyekezete ellenére kevesebb inger éri az ellátottakat a zárlat idején, és pont az egyik legfontosabb „inger” a szerető hozzátartozói jelenlét kerül kizárásra.

A hozzátartozók, családtagok, tehát a várva várt találkozás örömén túl, újabb kihívással is szembesülnek… elfogadni a nem törvényszerűen előforduló, de gyakori változást, állapotromlást. Amit talán könnyebb, másabb megélni, ha napi szinten találkozhatunk az idős hozzátartozóval.

Tapasztalataim szerint megkönnyíti ezt a helyzetet, ha a hozzátartozók szoros kapcsolatban maradtak az intézménnyel a járvány idején. Így a megfelelően, szakember által kommunikált állapotváltozás kevésbé váratlan, befogadhatóbb, lekövethetőbb. A zárlat idején megtapasztalt egyik komoly tanulság, hogy a technika vívmányai az idősekkel való közvetlen kapcsolattartásra is komoly lehetőséget nyújtanak,okos telefonok, videó üzenetek segítségével, természetesen a szakemberek asszisztálása mellett.

Bárhogy is alakuljon a jövő, néhány tanulságot mindenképp érdemes levonni. Egy esetleges második hullám esetén már egyfajta rutinnal állhatnak az intézmények a feladat elé. Másrészt az intézmények és a szolgáltatást igénybe vevők hozzátartozóinak kapcsolatában is változás állhat be. A rendkívüli helyzetet követően sokkal inkább egyfajta partneri kapcsolat váltja fel, az eddig jellemezőbb „szolgáltató-ügyfél” viszonyrendszert. Ez pedig kulcsfontosságú változást jelenthet az egész hazai szociális ellátórendszer számára.


Németh Zoltán
vezető ápoló
szociális minőség menedzser

Vissza a főoldalra

Meghalt a kisbabám… még sem történt műhiba

Olvasónk nagyon szomorú történetet osztott meg velünk. Az eset nem mostanában történt, ám nagyon tanulságos és megrázó. Egy elhunyt magzat és az édesanyja története, aki máig – és talán soha – nem tudja túltenni magát azon, ami történt. Olvasónk az eset óta a második terhességet problémamentesen kihordta és ma már egy kisfiú boldog édesanyja. Az első kényszerszüléssel szült halott kisfiát azonban soha nem fogja elfelejteni.

Semmit sem kaptam ingyen az élettől – beszélgetés Keresztes Ildikóval

Talán egykor még Ő maga sem gondolta, hogy egy Marosvásárhelyi törékeny kislány, aki a balettszínpadán szerette volna elkezdeni szárnybontogatásait, Magyarország legismertebb és egyik legsikeresebb énekesnője lesz. Megannyi dal, tömérdek színházi szerep, szinte minden létező díjat megkapott a szakmától, de mégis a közönség szeretete számára a mérvadó.

A magyar Golgota

Tizenhárman voltak Aradon. Tizenkét tábornok és egy honvéd ezredes. Egy miniszterelnök pedig Budapesten. És még sok ezren országszerte. Mert mi magyarok mindig harcoltunk. És harcolni is fogunk, amíg csak élünk, mert ez a vérünkben van. Ez volt az, amit nem értett sem a tatár, sem a török, sem a labanc. Lehet, hogy területileg nem vagyunk nagyok, lehet, hogy a világpolitikában nem számítunk, de egy valamiben bárki biztos lehet. Ha hiszünk valamiben, akkor harcolni fogunk érte, és – tudom, nagy szavak ezek – akár meg is halunk. Őseink százezrei megtették, és hiszem, hogy mi sem vagyunk rosszabbak náluk.

Fabódéktól a palotáig

A városligeti műjégpálya története az 1830-as évekre nyúlik vissza. Igaz, akkor még csak a városligeti tavon csúszkáló, korcsolyázó gyerekek jártak oda, és szó sem volt műjégpályáról. Az igazi kezdet azonban még mindig a XIX. századhoz köthető, hogy aztán a II. világháború teljesen romba döntse, és a XXI. század eleji felújítást követően újra régi pompájában tündökölve várhassa a korcsolyázás szerelmeseit.

Thonet székek megmentése

A Thonet székek megmetése nem valami friss sztori, de még nem beszéltem róla soha, ezért most előjövök vele. Gondolom észrevettétek, hogy az utóbbi időben egyedi tartalmakkal próbállak Titeket inspirálni és szórakoztatni, ami jóval nehezebb feladat, mintha külföldi oldalakról átvett lakásokat posztolgatnék. A saját tartalom létrehozása fáradtságos és időigényes műfaj, meg kell alkotni a valamit, aztán be kell fotózni, rendbe kell szedni a képeket számítógépen és még meg is kell írni… szóval kell hozzá sok munka és még több idő. Ezért ritkultak meg mostanában a bejegyzések, de remélem a minőséget Ti is előbbre helyezitek a mennyiségnél! Na, vissza a székekhez: metálfekete Thonet székeim története következik.

Málnakrémes sajttorta

Január óta nem eszem cukrot, és most sem fogok, és még véletlenül sem csábulok el vendégségben, ha van egy ilyen is az asztalon. Olyan egyszerű, és finom, hogy jó, ha dupla adaggal számoltok Ti is :))

Egy búzaszemtől az olimpiáig

Lenyűgöző látványt nyújtott, a híres varázslótanonc kalandjait bemutató filmsorozat. Ezen belül is az első részben, az emberi nagyságú (sőt még annál is nagyobb) elvarázsolt sakkfigurák mozgása és csatája. A főszereplők valós életveszélybe kerültek a játék folyamán azzal, hogy helyettesítettek egy-egy figurát. Szerencsére a sakkozás ezen szintje még nem megvalósítható, de mindenképpen elismerésre méltó, hogy még egy ilyen fantázia filmben is megjelenik a sakk, mint fontos tényező. Felmerül viszont a kérdés, hogy mikor és hogyan találták ki a játékot? Kik a híres személyiségei? És persze az örök kérdés: sport-e valójában a sakk?