Megnyitás

Mire jó az akupunktúra? II. rész

Már nem kell „sünné” válnunk.

Bár az akupunktúra ma már közismert módszer, a lényegét a legtöbben mégsem ismerjük. Gondolati síkon pedig még mindig ott tartunk, hogy az ember elmegy egy akupunktúrás orvoshoz, aki teliszurkálja tűkkel és heti háromszor fél órára „sündisznót” csinál belőle. Ezzel szemben az igazság az, hogy vannak olyan módszerek, amikor nem válunk tűpárnává, mi több a lézerakupunktúra teljesen fájdalommentes. Hogy mégis mire jó – a fájdalomcsillapítástól, a sebgyógyításon át a stroke utáni kezelésig – azt Dr. Karácsonyi Gyöngyvér orvos – akupunktőr mesélte el nekünk.

Már az alap szituáció is érdekes, mármint az, hogy miért választja az orvos a gyógyító tevékenysége mellé az akupunktúrát. Dr. Karácsonyi Gyöngyvér esetében az ok a kíváncsiság volt. Korábban a műtétek során aneszteziológusként nagyon sok gyógyszert használt, és érdekelte, hogyan lehet kis tűk segítségével például hatékonyan fájdalmat csillapítani, olyan esetben, amikor néha emelt dózisú gyógyszerrel sem sikerül. Aztán az is nagyon érdekes volt számára, hogy az akupunktúra tudhat-e annyit, amennyit a nyugati orvoslással elérhet egy orvos? Akkoriban – 18 évvel ezelőtt - ezek tényleges kérdések voltak. Ma már sokkal többet tudnak az emberek – és az orvosok - az akupunktúráról Magyarországon is, ezáltal az érdeklődés iránta sokkal jelentősebb. 

Tűpárna vagy fonalbeültetés?

Amint azt Dr. Karácsony Gyöngyvér elmondta, a hagyományos akupunktúra vékony, kihegyezett tűket helyez a test különböző pontjaiba. Népiesen szólva „tűpárnát csinál” a betegből, és a beteg ilyen telitűzdelt állapotban fél órát fekszik a rendelőben, hogy megvárják a tűk által az akupunktúrás pontokra kifejtett hatást.

Ezzel szemben a fonal beültetéses akupunktúra annyiban más, hogy egy erre speciálisan kialakított vékony tűvel sebészi felszívódó fonaldarabkát szúrnak be a bőr alá az akupunktúrás pontokba. Ezek a sebészi fonaldarabkák körülbelül 3 hét alatt szívódnak fel, és ez alatt az idő alatt folyamatosan stimulálják az akupunktúrás pontokat. Ennek több előnye is van. Egyrészt a betegnek csak 3 hetente kell kezelésre járnia, ami jelentős időbeli és anyagi megtakarítást jelent. Másrészt sokkal hatékonyabb, intenzívebb, erőteljesebb ez a kezelési forma, mint a hagyományos akupunktúra. Azonban, ha valakinek tűfóbiája van, annak sem kell lemondani az akupunktúráról, számára ott a teljesen fájdalommentes lézerakupunktúrás kezelés lehetősége. 

Nyugat – Kelet szemléleti különbségek

A nyugati orvoslás a tünetek meghallgatásán és az azt követő laboratóriumi vizsgálaton keresztül egy diagnosztikai szemléletű orvoslás. Ezt jól ismerjük a saját orvos látogatásainkból. De mi az, amit egy kínai orvos másként csinál? A keleti orvos például soha nem méri meg a vérnyomást. Másként vizsgálja a pulzust is, mert számára nem a pulzusszám adja az érdemi információt. A keleti orvos ugyanis energetikai rendszerekben gondolkozik. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy amikor a beteg bemegy, ránéz, és rögtön látja, hogy egy pirospozsgás duci beteg, vagy egy nagyon sápadt sovány beteg lépett-e be. Aztán nézi, hogy a bőre fehér, vagy kicsattanóan vörös, aztán megkérdezi, hogy milyen panaszai vannak. A hanghordozásából levonja a következtetést, hogy ez egy energikus, vagy magabiztos beteg, esetleg egy elhaló hangú, komolyan szenvedő beteg. 

Aztán megnézi a pulzusát, de nem úgy, mint azt a nyugati orvoslás teszi, hanem beteg kezének a tapintásból, a pulzusából tapintással– csúszós, ragadós, selyem pulzus, több tucatnyi ilyen meghatározásuk van – következtet a beteg állapotára. Aztán ezekből vonja le a következtetést, hogy valamilyen többlet tünete, vagy valamilyen energiahiánya van a betegnek. Aztán megkérdezi például, hogy front érzékeny-e? Hogy a szelet hogyan bírja, szereti-e ha meleg van, vagy inkább a hűvösben tartózkodik? Milyen ételeket fogyaszt? Hogy a hidegen tápláló ételeket, vagy a meleg ételeket szereti-e jobban? Ilyenkor arra kíváncsiak, hogy a külső hatások mit okozhatnak a szervezetben, az étel mit okozhat a szervezetben, akár mint betegség tünet, akár mint betegséget javító elem. Aztán ezekből eldönti az orvos, hol lehet a probléma és milyen szervrendszereket kell erősíteni és hol kell esetleg csökkenteni az energiát. A két felfogás közötti különbség jól érzékelhető, mivel a nyugati orvoslás az úgynevezett kauzális, oksági orvoslás, amely szervrendszerekhez, anatómiai okokhoz köti a gyógyítást. A keleti orvoslásnál ezzel szemben minden energetikai alapon nyugszik és eszerint is gyógyítanak. Ezt alkalmazza az akupunktúra is. 

De mi is az lézerakupunktúra?

Amint azt a doktornő kifejtette, a lézerfény sokrétű jótékony hatása régóta ismert. A kezdetekben a gyógyászati lézerkészülékek akkorák voltak, mint két nagy mosógép egymásra rakva. A lézer azért használható kiválóan, mint akupunktúrás eszköz, mert egy jól összeszedett, jól irányítható, koherens, monokromatikus fény-nyaláb, amely biológiai hatások változását eredményezi az emberi szervezetben. Serkenti a sebgyógyulást, fokozza az adott terület vérellátását, és beindítja a szervezet öngyógyító mechanizmusait. Kimutatottan és igazoltan kiváltja a T- és a B-limfociták termelődését, amelyeknek a szervezet immunválaszában van szerepük. 

Például egy beállt nyaki kezelés közben egyrészt azonnali izomlazítás is történik, másrészt a fokozott vérkeringés miatt az endogén – a szervezetünkben lévő gyulladáscsökkentő, izomlazító anyagok – is mintha „spriccelnének” a kezelt területre. Ezáltal a lézerakupunktúrát lehet gyulladáscsökkentésre, fájdalomcsillapításra használni, vagy gipszelés utáni állapotban egy adott testrészben a vérkeringés fokozására alkalmazni. A lézer biológiai folyamatok sorozatán keresztül váltja ki az akupunktúrás pont ingerlését. És ami nagyon fontos, gyerekek kezelésére is használható.

Vissza a főoldalra

További Egészség

Az utolsó szalmaszál

Az utolsó szalmaszál

Ma már egyike a világ négy profi férfi szopránjának, és számos sikert tudhat maga mögött az Egyesült Államoktól Kínáig. Azt gondoljuk, a pályája maga a sikertörténet. Fel sem merül bennünk, hogy dolgozott bolti eladóként, éjszakai pultosként és légi utaskísérőként is. Azt pedig már tényleg csak kevesen tudják, hogy kétszer is kénytelen volt a zenei pályáját félbe szakítani, szó szerint azért, hogy az éhezéstől megmentse magát. A Csillag születik pedig valóban az a bizonyos utolsó szalmaszál volt az életében.

Az utolsó szalmaszál

Sugallatok

Sugallatok

Eredetileg a pályájáról szóló interjúra készültem Für Anikó Jászai Mari díjas érdemes színésznővel, de végül sokkal több lett ennél. Egy tartalmas beszélgetés, amiben a pályafutása mellett érintettük az élet fontos kérdéseit, az életét befolyásoló sugallatokat és a családi kapcsolatait. Mert az nem igazán szokványos, hogy valaki fél a nyilvános szerepléstől, és az Iparművészeti Főiskolára készül, aztán végül a Színművészetin köt ki. Mint ahogyan az sem, hogy valaki húsz évesen nevet vált, egykeként születik, most mégis két testvére van. Ez éppoly csoda, mint az, hogy valaki ugyanabban az öltözőben készül, ugyanazon a színpadon lép fel, mégis más színházban játszik.

Sugallatok

Radnótitól az olimpiáig

Radnótitól az olimpiáig

Csisztu Zsuzsa sokak számára egy televíziós személyiség. Hol van már a köztudatból az Európa kupa győztes, olimpikon tornászlány képe? Aki azonban ismeri, jól tudja, hogy az soha nem tűnt el, mindig is jelen volt és van, csak közben fejlődött, épült és kiteljesedett. Televíziós riporterré, műsorvezetővé, műsorkészítővé és íróvá. Feleséggé és anyává, nemzetközi és hazai sportvezetővé. És mindezt egyszerre, minden területen helytállva, mégsem elszállva.

Radnótitól az olimpiáig

A Madártej miatt nem lettem orvos

A Madártej miatt nem lettem orvos

Kevesen vannak az országban, akik nem látták még a képernyőn a mentők kommunikációs igazgatóját és szóvivőjét, Győrfi Pált. Elmaradhatatlan egyenruhájában szinte minden nap megjelenik a híradóban, és több szórakoztató műsorban is feltűnt már. Amikor megszólal, arra az ember óhatatlanul odafigyel, és hajlamos azt hinni, hogy a kamera, a show neki természetes életeleme. Ki gondolná, hogy volt olyan helyzet, amikor egy rendezői instrukciót követően egy pillanatra leblokkolt és nehéz volt megmozdulnia. És talán az sem köztudott, hogy egyszer majd üzletet szeretne nyitni.

A Madártej miatt nem lettem orvos

Mire jó az akupunktúra? II. rész

Mire jó az akupunktúra? II. rész

Bár az akupunktúra ma már közismert módszer, a lényegét a legtöbben mégsem ismerjük. Gondolati síkon pedig még mindig ott tartunk, hogy az ember elmegy egy akupunktúrás orvoshoz, aki teliszurkálja tűkkel és heti háromszor fél órára „sündisznót” csinál belőle. Ezzel szemben az igazság az, hogy vannak olyan módszerek, amikor nem válunk tűpárnává, mi több a lézerakupunktúra teljesen fájdalommentes. Hogy mégis mire jó – a fájdalomcsillapítástól, a sebgyógyításon át a stroke utáni kezelésig – azt Dr. Karácsonyi Gyöngyvér orvos – akupunktőr mesélte el nekünk.

Mire jó az akupunktúra? II. rész

A betegtájékoztatás fontossága az orvos-beteg találkozások során

A betegtájékoztatás fontossága az orvos-beteg találkozások során

Az egészségügyi intézmények szigorú bürökratikus szabályai – noha retorikai szinten mindenütt a betegek érdekeit szolgálják – a valóságban sokszor az egészségügyi személyzet érdekeit védik. Sokszorosan igazolt tény, hogy az egészségügyi rendszer legkiszolgáltatottabb szerplője a beteg, ezért az ő jogai sérülnek legkönnyebben.

A betegtájékoztatás fontossága az orvos-beteg találkozások során

Mire jó az akupunktúra?

Mire jó az akupunktúra?

Bár az akupunktúra ma már közismert módszer, a lényegét a legtöbben mégsem ismerjük. Gondolati síkon pedig még mindig ott tartunk, hogy az ember elmegy egy akupunktúrás orvoshoz, aki teliszurkálja tűkkel és heti háromszor fél órára „sündisznót” csinál belőle. Ezzel szemben az igazság az, hogy vannak olyan módszerek, amikor nem válunk tűpárnává, mi több a lézerakupunktúra teljesen fájdalommentes. Hogy mégis mire jó – a fájdalomcsillapítástól, a sebgyógyításon át a stroke utáni kezelésig – azt Dr. Karácsonyi Gyöngyvér orvos – akupunktőr mesélte el nekünk. Már az alap szituáció is érdekes, mármint az, hogy miért választja az orvos a gyógyító tevékenysége mellé az akupunktúrát. Dr. Karácsonyi Gyöngyvér esetében az ok a kíváncsiság volt. Korábban a műtétek során aneszteziológusként nagyon sok gyógyszert használt, és érdekelte, hogyan lehet kis tűk segítségével például hatékonyan fájdalmat csillapítani, olyan esetben, amikor néha emelt dózisú gyógyszerrel sem sikerül. Aztán az is nagyon érdekes volt számára, hogy az akupunktúra tudhat-e annyit, amennyit a nyugati orvoslással elérhet egy orvos? Akkoriban – 18 évvel ezelőtt - ezek tényleges kérdések voltak. Ma már sokkal többet tudnak az emberek – és az orvosok - az akupunktúráról Magyarországon is, ezáltal az érdeklődés iránta sokkal jelentősebb.

Mire jó az akupunktúra?

Nem vagyok híve a tiltásnak!

Nem vagyok híve a tiltásnak!

Katus Attila hatszoros aerobik világbajnok, mégis egy tv műsor kellett ahhoz, hogy igazán ismertté váljon. A Szombat esti láz volt az, ami igazán sztárrá tette. Olyan sztárrá, aki ennek ellenére megmaradt embernek. A legfőbb hivatásának azt tartja, ha segíthet az embereknek. Sporttal, előadásokkal, étkezési tanácsokkal és minden egyébbel, ami az életmód változtatáshoz – és nem váltáshoz - kell. És nem csak felnőtteknek. Évente 50 - 100 iskolába látogat el, hogy gyerekeket - köztük nagyon sok hátrányos helyzetű gyereket - a sport és az egészséges életmód felé tereljen.

Nem vagyok híve a tiltásnak!

Álmodtam egy világot magamnak

Álmodtam egy világot magamnak

Ez volt az EDDA első nagylemezének az egyik legnépszerűbb dala, de ez sokkal több, mint egy dal. Pataky Attila nem csak megálmodta azt a világot, hanem meg is éli. Nem bántani, szeretni akar, ugyanakkor harcol is, ha a szükség úgy hozza. Tiszteli a nőket, és ez a tisztelet még az édesanyjától ered, mint ahogyan az éneklés is. Nem tud és nem is akar semmit félgőzzel csinálni. Amikor felmegy a színpadra, mindig százhúsz százalékot akar adni a rajongóknak. Az interjú azonban mégsem csak az EDDA-ról, sokkal inkább Pataky Attiláról, az emberről szól.

Álmodtam egy világot magamnak

Számomra a zene egy nyelv

Számomra a zene egy nyelv

Szulák Andrea egyike azoknak a magyar állócsillagoknak, akiket a fiatalok és az idősek is egyformán kedvelnek. Ismerik a dalait, a színházi szerepeit és televíziós megjelenéseit. Hallottak már a lányáról, a magánéletéről és talán még az alkalmakat is idézik, mikor és hol látták őt akár élőben is fellépni. Azt azonban már sokkal kevesebben tudják, hogyan vált ismertté, hogyan viszonyul ahhoz, amit ma sztárságnak hívnak, hogyan próbálja megőrizni az emberségét és mit ad át ebből a lányának. És ami talán a legmeglepőbb, mi az, ami igazán kikapcsolja?

Számomra a zene egy nyelv