- Nem egy pillanat alatt létrejött döntés alapján pályáztam. Évek során alakult úgy az életem, hogy egyre inkább bevonódtam vezetői feladatokba. Mivel megtetszett ez a terület, folyamatosan képeztem magam a vezetői kompetenciák bővítését is beleértve. Ennek a feladatkörnek a szépségeit megismerve véltem úgy, hogy szívesen vállalom a teljes intézmény irányítását. Törekszem a személyes és szakmai fejlődésre, ezért amikor csak tehetem, részt veszek képzéseken, szakmai találkozókon, konferenciákon. Igyekszem minél több új módszert megismerni, amelyek segíthetik a minőségi oktatást. Azt nem állítom, hogy könnyű dolgom van. Elvárások és feladatok is bőven vannak. A problémákat meg kell oldani. Nem lehet mindig, mindenkinek megfelelni, ugyanakkor egyensúlyban kell tartani az egész intézményt. Az intézményvezetés nem csak egy tantestület irányítását jelenti. Meg kell találni a partnereket. Figyelni a gyerekek hátterére, a családokra is. Mindezt csak közösen tudjuk elvégezni. Ezért a legfontosabb alap egy olyan közösség létrehozása volt, amely akar és tud együtt dolgozni. Hiszen a legnemesebb cél sem valósul meg, ha nincs közös akarat, ha nincsenek olyan emberek, akik képesek kreatív alkotóként részt venni a megvalósításban. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy az itt dolgozók szakmai és emberi értelemben is jól érezzék magukat, megtalálják a helyüket a közösségben. Meg kell leljék a személyes ösztönzőiket, a saját életpályájukkal kapcsolatban megfogalmazott céljaikat. Úgy érzem, hogy megvan a kellő támogatottságom a munkához, és nagy örömet jelent számomra, hogy az iskola eredményei jó hírünket keltik. Az is jó érzéssel tölt el, hogy vannak olyan tanítók, akik arra várnak, hogy megüresedjen nálunk hely, mert nálunk szeretnének dolgozni. Ezek a munkánkat visszaigazoló eredmények, amelyek nagy erőt adnak a mindennapi munkához. A tanítást pedig nem szeretettem volna feladni a vezetői státusz miatt. Imádok tanítani, a gyerekekkel lenni. Ez az időkeret kiemelt minőségű számomra.