Nyári betegségeink

Minden helyszínnek megvan a maga „veszélye”; a tengerben a medúzák, a hegyekben a kullancsok, azonban pl. a tipikus strandbetegségeket leginkább medencék partján kaphatjuk el. Általában a természetes vizekben kis esély van rá, hogy gombás vagy vírusos eredetű bőrfertőzést szedjünk össze. A kórokozók többségének inkább a strandok melegebb fürdővize biztosít életteret, éppen ezért rendszeresen fertőtlenítik a mesterséges vizeket. Igaz, sokaknak ezzel is meggyűlik a baja, mert a tisztításhoz használt vegyszerek is kiválthatnak allergizáló tüneteket. Utóbbi ellen nehéz védekezni, akinél bőrirritáció jelentkezik a fertőtlenítéshez használt szerek miatt, inkább a természetes vizeket részesítse előnyben.

A strandbetegségek és az egyéb vízzel összefüggésbe hozható betegségek többsége megelőzhető, ha betartunk néhány alapvető higiénés szabályt. Mindig viseljünk papucsot, ha a mellékhelyiségbe megyünk, akkor semmiképpen se feledkezzünk meg a lábbeli használatáról. Fürdés után töröljük szárazra a lábujjak közét, de a megelőzés érdekében használhatunk hintőport és gombaellenes hatású készítményeket is. A leggyakoribb nyári kórokozók a sarjadzó és a fonalas gomba, melyek ellen a legjobban úgy védekezhetünk, ha a fürdőzés előtt és után letusolunk, majd a parton alaposan megtörölközünk, különösen figyelve a hajlatokra.

A vírusos megbetegedések közül a leggyakrabban az uszodaszemölcs okoz problémát, amely a test bármely pontján megjelenhet. Könnyen felismerhető a bőrből kiemelkedő sárgás-fehér, középen behúzott „gömböcskékből”. Megjelenhet az arcon, a nyakon, a hajlatokban vagy a nemi szerveken és a végbél környékén. Mivel erősen viszkető érzést okoz, ezért vakarással tovább terjedhet és további több tucat újabb szemölcs jelenhet meg. Vírusos betegségek közül ne feledjük azokat a betegségeket sem, amelyek egy-egy átmulatott éjszakához, vagy valamilyen meggondolatlan eseményhez köthető.

A nyár, a nagy meleg egyik legsúlyosabb következménye a kiszáradás, amely elsősorban a gyerekeket, időseket és a krónikus betegeket érintheti, de a nagy melegben mindenkinek muszáj figyelni rá, hogy elegendő folyadékot vigyen be a szervezetébe. Vannak betegségek, amelyek könnyen előidézhetik a kiszáradást, mint a hasmenés vagy a cukorbetegség, ám a napszúrás és a leégés is okozhat jelentősebb vízvesztést. A nagy melegben a kiszáradás biztos jele a tudati állapot változása, amely megnyilvánulhat feszült idegállapotban, de akár abban is, hogy az érintett személyt nem lehet felébreszteni. Azonnali segítség lehet a szájon át történő folyadékbevitel, fokozatosan, kis mennyiségeket egyszerre.

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a nyári hőséget enyhítő klíma is beteggé tehet bennünket abban az esetben, ha nem megfelelően tartjuk karban. A légionárius betegség, a nem megfelelően tisztított klímaberendezések, szökőkutak vagy zuhanyzók környezetében terjedhet el. Általában 2-10 nap lappangás után influenzaszerű tüneteket okoz, később magas láz, hasmenés és köhögés is jelentkezhet. Mivel nagyon veszélyes betegségről van szó, ha felmerül a gyanú, azonnal forduljunk orvoshoz.

Ne feledkezzünk meg a hasmenés okozta kellemetlenségekről sem. Ez nemcsak az egzotikus országokban pihenők életét keserítheti meg, mert szinte bármelyik éghajlaton előfordulhat, hogy a szervezetünk nem birkózik meg a szennyezett ételekkel vagy vízzel bevitt kórokozókkal. A kellemetlen tüneteket (puffadás, görcs, hasi fájdalom) általában baktériumok okozzák, azonban enyhébb lefolyású megbetegedéseknél néhány nap után maguktól meggyógyulnak az érintettek. Ilyenkor elegendő, ha a megfelelő folyadékpótlásra figyelnek. Súlyosabb esetben azonban infúziós, esetleg antibiotikumos kezelésre is szükség lehet. A legtöbbet a megelőzéssel tehetünk, különösen a higiénés szabályok betartásával.

Szerencsére a hazánkban élő szúnyogfajták nem terjesztenek súlyos betegségeket, ám a szúnyogcsípéssel szemben allergia alakulhat ki, amely torok- vagy szemhéj duzzanatot okozhat, esetleg ezzel együtt csalánkiütést is. Csúnya látvány, azonban néhány napon belül magától elmúlik. A méh- és darázscsípés nem okoz különösebb tünetet, ha valaki allergiás a csípésükre, akkor súlyosabb esetben az illetőnél anafilaxiás sokk is felléphet. Ez nem más, mint az allergiás reakció legsúlyosabb formája, ha úgy látjuk, hogy az érintettnél nehézlégzés, verejtékezés, fulladás, kiütések, ödéma, esetleg hányás, hasmenés vagy ájulás jelentkezik, azonnal hívjunk orvost, mert életveszélyes lehet, ha nem ismerik fel időben a tüneteket és kezdik el a gyógyszeres kezelést. Nem véletlen, hogy egyre többen rettegnek a kullancscsípéstől is. Bár nem okoz fájdalmat, azonban a csípése vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást vagy Lyme-kórt is okozhat. Ezekben az esetekben is a legtöbbet a megelőzéssel tehetjük, zárt ruhában és rovarriasztóval közlekedjünk azokon a helyeken, ahol várhatóan előfordulhatnak.

Minden esetben, mielőtt nyaralni indulunk, valamennyi veszélyre, betegségre legyünk kellően felkészülve. Ehhez kérjük ki háziorvosunk, vagy a gyógyszerész véleményét is, hogy ne érjen bennünket meglepetés.