BlogÚj! Megnyitás

Sopron, a történelemformáló város

Sopron a Kisalföld, a Fertő tó és az Alpok nyúlványainak találkozásánál található, mind éghajlatában, mind élővilágában eltérő tájegységek alkotják.

Ezáltal sajátos mikroklíma jellemzi a vidéket. Ezek az adottságok biztosítják a megfelelő környezetet a szőlőtermesztéshez és a bortermeléshez. Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal rendelkező borvidéke, története a keltákig nyúlik vissza. A soproni borvidéken az 1800-as évek végéig a fehér szőlő volt az uralkodó. 

A borvidék karakteres fajtája, a kékfrankos szőlő az 1890-es évek után került előtérbe. Legnagyobb mennyiségben, több mint ezer hektáron termesztik. Magyarországon először „soproni kékfrankos” néven Jäger Mihály borkereskedő árusította palackos borait az 1830-as években. Nem véletlen tehát, hogy a várost a Kékfrankos fővárosának is nevezik. 

A város kedvező földrajzi fekvése kapcsán a Soproni-medence már az őskortól folyamatosan lakott volt, ahol a medencén áthaladó nyugat-kelet irányú őskori út és a római korban Európát észak-déli irányban átszelő Borostyánkő út csomópontjában jött létre a mai Sopron történelmi belvárosának antik előzménye, Scarbantia. A római kori város részleteit a felszínen, ill. 4 és fél méter mélyen számos helyen láthatják az ide látogatók. A római korból származó városfal napjainkig meghatározza a belváros szerkezetét, amelyen belül ill. köré egy egyedülállóan romantikus hangulatú város épült az elmúlt közel két évezredben. Itt minden épületnek, szobornak külön története van, az ódon hangulatú utcákon járva és az udvarokba bepillantva pedig feltárulnak a város rejtett szépségei. Az épített örökség fent jellemzett gazdagsága kapcsán kapta meg Sopron a műemlékek városa jelzőt is, hiszen Magyarország műemlékekben 2. leggazdagabb városa.

Sopron, a történelemformáló város

Fő tér

A belváros szívéből kimagasló ikonikus épület Sopron jelképe, az 58 méter magas Tűztorony. A torony magán hordozza a város gazdag történelmi múltját, hiszen római kori alapokon nyugszik, alsó része pedig középkori. Erkélye és óratornya a reneszánsz korból származik, a torony réz süvege pedig barokk stílus jegyeit mutatja, amely elemeket az 1676-os tűzvész után építették a torony megmaradt középkori alapjaira.

A torony egyben a hűség jelképe is, hiszen a tornyon átvezető Hűségkapu a soproni népszavazásnak állít emléket. Sopront és környékbeli 8 települést a trianoni békeszerződés Ausztriához csatolta. Az 1921-ben kirobbant első nyugat-magyarországi felkelésnek sikereinek köszönhetően 1921. december 14-16. között a város és a környékbeli település lakóinak dönteniük kellett arról, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához akarnak-e tartozni. Az itt élők többsége voksát Magyarországra adta. A magyar országgyűlés a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas Fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta várost. A Tűztorony Fő tér felöli oldalán 1928-ban e határozat emlékére készült el a Hűségkapu.

Sopron, a történelemformáló város

Tűztorony

A Tűztoronyból páratlan kilátás nyílik a városra és a környékre. A torony erkélyéről lepillantva a Fő térben, Európa egyik legszebb terében gyönyörködhetnek. A Fő tér középkori eredetű, de a 1676-os tűzvész után reneszánsz és barokk stílusban újjáépült épületeinek szinte mindegyikében múzeumokat találnak. A Tűztoronyból megcsodálhatják a történelmi belváros középkorból fennmaradt utcaszerkezetét néhány jellegzetes toronnyal, ami alapján akár a „tornyok városa” jelzőt is Sopronra aggathatnánk. Először a Kecske templom tűnik fel a szemük előtt, amely király és királynő koronázások helyszíne volt a középkorban. A várfalhoz tapadva a Szent György (Dóm) templom tornyát pillanthatják meg, ahol Magyarország ma is működő legrégebbi orgonája található. Távolabb pedig a Bécsi-dombon magasodik a Szent Mihály-templom monumentális épülete, Sopron legrégebbi és Magyarország 2. legnagyobb gótikus templomaként.  

Elhagyva a belvárost a város „zöld szigetein”, Deák-téren és az Erzsébet-kerten keresztül érkeznek a Lőverekbe, a Soproni-hegység lankáira épült kertvárosba. A XIX. század végéről fennmaradt fatornácos, alpesi stílusú nyaralóházak ún. lőver házak szolgálnak arra bizonyítékul, hogy e városrész régóta a pihenésre vágyók kedvenc célpontja volt. Az Alpok felől érkező friss, alpesi levegő, a várost körülölelő erdő nyugalma, az ózondús tiszta levegő miatt Magyarország legjelentősebb magaslati klimatikus gyógyhelyei közé tartozik. Közel négyszáz kilométeren hosszan szelik át a turista utak a Soproni Parkerdőt, melyek közül a több mint 8 kilométer hosszú Ciklámen tanösvény a legismertebb. Az ország első tanösvényén túrázva a parkerdő legszebb részeit ismerhetik meg és rövid kitérőkkel Sopron két legszebb kilátója a Károly-kilátó és a Várhely-kilátó is útba ejthető. A Ciklámen tanösvényről letérve egy varázslatos sétára is van lehetőségük a Boszorkány meseösvényen keresztül, amelyen gyerekek és felnőtt kísérőik boszorkányos ügyességről tehetnek tanúbizonyságot.

A Páneurópai Piknik és a határáttörés

Sopron nem csak a hazához való hűséggel vívta ki az elismerést. Itt „szakadt át” a kelet- és Nyugat-Európát kettéválasztó vasfüggöny. A Páneurópai Piknik történelmi eseményének éppen idén ünnepeljük 30. évfordulóját.

Az 1980-as évek második felére a Szovjetunió egyre nehezebben tudta egyben tartani a szatellit államok államszocialista rendszereit, így a változás elkerülhetetlenné vált.

1989-ben a keletnémetek egyre nagyobb számban menekültek el a szovjetek fennhatósága alatt álló Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) abban bízva, hogy Magyarországon keresztül sikerül a Német Szövetségi Köztársaságba (NSZK) jutniuk. Miután 1989 májusában megkezdődött a vasfüggöny lebontása a magyar-osztrák határszakaszon, olyan téves információk láttak napvilágot, hogy hazánkon keresztül „egy könnyed sétával” elérhető Ausztria és a szabad világ. A valóság ezzel szemben más volt. A magyar állampárt utasítására a határőrizeti szervek továbbra is feltartóztatták a határsértőket, sőt bevezették a „mélységi” ellenőrzést is.

Sopron, a történelemformáló város

Ebben a helyzetben nyert különleges értelmet az a magyar ellenzéki kezdeményezés, amely Páneurópai Piknik címmel, Sopronpusztára hirdetett meg egy vidám hangulatú találkozót, ideiglenesen megnyitva az átkelőt a határ mentén lakó magyar és osztrák polgároknak. 

Az 1989. augusztus 19-én 15 órára tervezett hivatalos programkezdés előtt azonban - az ideiglenes határnyitás hírére - NDK-s menekültek jelentek meg a helyszínen, majd gépjárműveiket hátrahagyva 14:57 perckor elemi erővel nekifeszültek a vasfüggöny kapujának és áttörtek rajta. A feletteseik által magukra hagyott magyar határőrök nem akadályozták meg a szökést, így végül több száz keletnémet menekült jutott át a szabad világba.

A határáttörés híre gyorsan bejárta a világsajtót. Az esemény felgyorsította az európai újraegyesítést. Nem sokkal később megnyíltak a határok és lebomlott a Németországot kettéosztó berlini fal. Helmut Kohl német kancellár a Páneurópai Piknikre utalva úgy fogalmazott, „Magyarország ütötte ki az első téglát a berlini falból”.

A Páneurópai Piknik és a határáttörés az európai újraegyesítés jelképévé vált. A történelmi esemény helyszíne ma kedvelt turistacélpont, az egykori keletnémet menekültek és rokonaik zarándokhelye. A Páneurópai Piknik Emlékpark 2015-ben Európai Örökség címet kapott. Az elismerést olyan helyszínek érdemelhetik ki, amelyek fontos szerepet játszottak Európa, és az Európai Unió történetében.

Páneurópai Piknik Emlékpark

Páneurópai Piknik Emlékpark

Látogasson el városunkba, legyen részese egy különleges élménynek! 

MINDENHOL JÓ, DE LEGJOBB SOPRON!

Vissza a főoldalra

Sopron, a történelemformáló város

Sopron a Kisalföld, a Fertő tó és az Alpok nyúlványainak találkozásánál található, mind éghajlatában, mind élővilágában eltérő tájegységek alkotják, ezáltal sajátos mikroklíma jellemzi a vidéket. Ezek az adottságok biztosítják a megfelelő környezetet a szőlőtermesztéshez és a bortermeléshez. Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal rendelkező borvidéke, története a keltákig nyúlik vissza. A soproni borvidéken az 1800-as évek végéig a fehér szőlő volt az uralkodó. A borvidék karakteres fajtája, a kékfrankos szőlő az 1890-es évek után került előtérbe. Legnagyobb mennyiségben, több mint ezer hektáron termesztik. Magyarországon először „soproni kékfrankos” néven Jäger Mihály borkereskedő árusította palackos borait az 1830-as években. Nem véletlen tehát, hogy a várost a Kékfrankos fővárosának is nevezik.

A cirmos polgármester

Ismer egy jó a macskás történetet? Ha nem, ideje elnézni - legalább virtuálisan - Alaszkában, közelebbről Talkeetna városában? Hallott esetleg Stubbsról, a polgármesterről? Ha nem, most megismerheti a történetét, és azt, hogyan is lett a város első embere. Olvasott már arról mért félnek az emberek a fekete macskától? És miért veszélyes a cica karmolása?

Gasztronómia - kultúra - élmény

Tiszaújváros két idegenforgalmi szempontból is vonzó gasztronómiai fesztivált rendez augusztusban, illetve szeptemberben, melyek színes kulturális-, családi-, és gyermek- programjaival, neves előadóművészek fellépéseivel, főzőversenyével méltán nyerték el a közönség tetszését, és lettek a város két legkedveltebb szabadtéri rendezvényei, melyek az idők folyamán hírnevet szerzett Tiszaújvárosnak.