Megnyitás

Sopron, a történelemformáló város

Sopron a Kisalföld, a Fertő tó és az Alpok nyúlványainak találkozásánál található, mind éghajlatában, mind élővilágában eltérő tájegységek alkotják.

Ezáltal sajátos mikroklíma jellemzi a vidéket. Ezek az adottságok biztosítják a megfelelő környezetet a szőlőtermesztéshez és a bortermeléshez. Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal rendelkező borvidéke, története a keltákig nyúlik vissza. A soproni borvidéken az 1800-as évek végéig a fehér szőlő volt az uralkodó. 

A borvidék karakteres fajtája, a kékfrankos szőlő az 1890-es évek után került előtérbe. Legnagyobb mennyiségben, több mint ezer hektáron termesztik. Magyarországon először „soproni kékfrankos” néven Jäger Mihály borkereskedő árusította palackos borait az 1830-as években. Nem véletlen tehát, hogy a várost a Kékfrankos fővárosának is nevezik. 

A város kedvező földrajzi fekvése kapcsán a Soproni-medence már az őskortól folyamatosan lakott volt, ahol a medencén áthaladó nyugat-kelet irányú őskori út és a római korban Európát észak-déli irányban átszelő Borostyánkő út csomópontjában jött létre a mai Sopron történelmi belvárosának antik előzménye, Scarbantia. A római kori város részleteit a felszínen, ill. 4 és fél méter mélyen számos helyen láthatják az ide látogatók. A római korból származó városfal napjainkig meghatározza a belváros szerkezetét, amelyen belül ill. köré egy egyedülállóan romantikus hangulatú város épült az elmúlt közel két évezredben. Itt minden épületnek, szobornak külön története van, az ódon hangulatú utcákon járva és az udvarokba bepillantva pedig feltárulnak a város rejtett szépségei. Az épített örökség fent jellemzett gazdagsága kapcsán kapta meg Sopron a műemlékek városa jelzőt is, hiszen Magyarország műemlékekben 2. leggazdagabb városa.

Sopron, a történelemformáló város

Fő tér

A belváros szívéből kimagasló ikonikus épület Sopron jelképe, az 58 méter magas Tűztorony. A torony magán hordozza a város gazdag történelmi múltját, hiszen római kori alapokon nyugszik, alsó része pedig középkori. Erkélye és óratornya a reneszánsz korból származik, a torony réz süvege pedig barokk stílus jegyeit mutatja, amely elemeket az 1676-os tűzvész után építették a torony megmaradt középkori alapjaira.

A torony egyben a hűség jelképe is, hiszen a tornyon átvezető Hűségkapu a soproni népszavazásnak állít emléket. Sopront és környékbeli 8 települést a trianoni békeszerződés Ausztriához csatolta. Az 1921-ben kirobbant első nyugat-magyarországi felkelésnek sikereinek köszönhetően 1921. december 14-16. között a város és a környékbeli település lakóinak dönteniük kellett arról, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához akarnak-e tartozni. Az itt élők többsége voksát Magyarországra adta. A magyar országgyűlés a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas Fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta várost. A Tűztorony Fő tér felöli oldalán 1928-ban e határozat emlékére készült el a Hűségkapu.

Sopron, a történelemformáló város

Tűztorony

A Tűztoronyból páratlan kilátás nyílik a városra és a környékre. A torony erkélyéről lepillantva a Fő térben, Európa egyik legszebb terében gyönyörködhetnek. A Fő tér középkori eredetű, de a 1676-os tűzvész után reneszánsz és barokk stílusban újjáépült épületeinek szinte mindegyikében múzeumokat találnak. A Tűztoronyból megcsodálhatják a történelmi belváros középkorból fennmaradt utcaszerkezetét néhány jellegzetes toronnyal, ami alapján akár a „tornyok városa” jelzőt is Sopronra aggathatnánk. Először a Kecske templom tűnik fel a szemük előtt, amely király és királynő koronázások helyszíne volt a középkorban. A várfalhoz tapadva a Szent György (Dóm) templom tornyát pillanthatják meg, ahol Magyarország ma is működő legrégebbi orgonája található. Távolabb pedig a Bécsi-dombon magasodik a Szent Mihály-templom monumentális épülete, Sopron legrégebbi és Magyarország 2. legnagyobb gótikus templomaként.  

Elhagyva a belvárost a város „zöld szigetein”, Deák-téren és az Erzsébet-kerten keresztül érkeznek a Lőverekbe, a Soproni-hegység lankáira épült kertvárosba. A XIX. század végéről fennmaradt fatornácos, alpesi stílusú nyaralóházak ún. lőver házak szolgálnak arra bizonyítékul, hogy e városrész régóta a pihenésre vágyók kedvenc célpontja volt. Az Alpok felől érkező friss, alpesi levegő, a várost körülölelő erdő nyugalma, az ózondús tiszta levegő miatt Magyarország legjelentősebb magaslati klimatikus gyógyhelyei közé tartozik. Közel négyszáz kilométeren hosszan szelik át a turista utak a Soproni Parkerdőt, melyek közül a több mint 8 kilométer hosszú Ciklámen tanösvény a legismertebb. Az ország első tanösvényén túrázva a parkerdő legszebb részeit ismerhetik meg és rövid kitérőkkel Sopron két legszebb kilátója a Károly-kilátó és a Várhely-kilátó is útba ejthető. A Ciklámen tanösvényről letérve egy varázslatos sétára is van lehetőségük a Boszorkány meseösvényen keresztül, amelyen gyerekek és felnőtt kísérőik boszorkányos ügyességről tehetnek tanúbizonyságot.

A Páneurópai Piknik és a határáttörés

Sopron nem csak a hazához való hűséggel vívta ki az elismerést. Itt „szakadt át” a kelet- és Nyugat-Európát kettéválasztó vasfüggöny. A Páneurópai Piknik történelmi eseményének éppen idén ünnepeljük 30. évfordulóját.

Az 1980-as évek második felére a Szovjetunió egyre nehezebben tudta egyben tartani a szatellit államok államszocialista rendszereit, így a változás elkerülhetetlenné vált.

1989-ben a keletnémetek egyre nagyobb számban menekültek el a szovjetek fennhatósága alatt álló Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) abban bízva, hogy Magyarországon keresztül sikerül a Német Szövetségi Köztársaságba (NSZK) jutniuk. Miután 1989 májusában megkezdődött a vasfüggöny lebontása a magyar-osztrák határszakaszon, olyan téves információk láttak napvilágot, hogy hazánkon keresztül „egy könnyed sétával” elérhető Ausztria és a szabad világ. A valóság ezzel szemben más volt. A magyar állampárt utasítására a határőrizeti szervek továbbra is feltartóztatták a határsértőket, sőt bevezették a „mélységi” ellenőrzést is.

Sopron, a történelemformáló város

Ebben a helyzetben nyert különleges értelmet az a magyar ellenzéki kezdeményezés, amely Páneurópai Piknik címmel, Sopronpusztára hirdetett meg egy vidám hangulatú találkozót, ideiglenesen megnyitva az átkelőt a határ mentén lakó magyar és osztrák polgároknak. 

Az 1989. augusztus 19-én 15 órára tervezett hivatalos programkezdés előtt azonban - az ideiglenes határnyitás hírére - NDK-s menekültek jelentek meg a helyszínen, majd gépjárműveiket hátrahagyva 14:57 perckor elemi erővel nekifeszültek a vasfüggöny kapujának és áttörtek rajta. A feletteseik által magukra hagyott magyar határőrök nem akadályozták meg a szökést, így végül több száz keletnémet menekült jutott át a szabad világba.

A határáttörés híre gyorsan bejárta a világsajtót. Az esemény felgyorsította az európai újraegyesítést. Nem sokkal később megnyíltak a határok és lebomlott a Németországot kettéosztó berlini fal. Helmut Kohl német kancellár a Páneurópai Piknikre utalva úgy fogalmazott, „Magyarország ütötte ki az első téglát a berlini falból”.

A Páneurópai Piknik és a határáttörés az európai újraegyesítés jelképévé vált. A történelmi esemény helyszíne ma kedvelt turistacélpont, az egykori keletnémet menekültek és rokonaik zarándokhelye. A Páneurópai Piknik Emlékpark 2015-ben Európai Örökség címet kapott. Az elismerést olyan helyszínek érdemelhetik ki, amelyek fontos szerepet játszottak Európa, és az Európai Unió történetében.

Páneurópai Piknik Emlékpark

Páneurópai Piknik Emlékpark

Látogasson el városunkba, legyen részese egy különleges élménynek! 

MINDENHOL JÓ, DE LEGJOBB SOPRON!

Vissza a főoldalra

További Kultúra

A zenével fejezem ki az érzéseimet

A zenével fejezem ki az érzéseimet

Wolf Kati az Eurovízióval lett sztár itthon és ismert külföldön. Bár a hangja – a VUK főcímdalával – már gyerek korában ismert volt, mégis csak sokkal később, már családanyaként vált sztárrá. Nem használta ki Erkel Ferenc díjas zeneszerző édesapja nevét és ismertségét, hanem a nehezebb utat választva maga vívta ki a sikert önmagának. Hogy aztán sztárként és édesanyaként a lehető legtöbbet nyújtsa nekünk és a családjának. Talán ezért is áll közel oly sokak szívéhez.

A zenével fejezem ki az érzéseimet

Sári Évi: Nem érzem magamról, hogy sztár vagyok

Sári Évi: Nem érzem magamról, hogy sztár vagyok

Pedig már korábban is főszerepeket játszott, vezetett műsort a TV2-n és a VIVA TV-n, és a Splash együttes énekesnője volt. Amit viszont kevesen tudnak, hogy a sörcsapoktól vezetett az útja a színpadig és a sikerekig. A főszerepekig azonban a statisztálástól kezdve végigjárta a színházi utat, és szerinte ez a legjobb az egészben. Bár nagyon sokan ismerik és szeretik, a sztárságot nem igazán érzi, nincsenek allűrjei és megmaradt normális embernek.

Sári Évi: Nem érzem magamról, hogy sztár vagyok

Az utolsó szalmaszál

Az utolsó szalmaszál

Ma már egyike a világ négy profi férfi szopránjának, és számos sikert tudhat maga mögött az Egyesült Államoktól Kínáig. Azt gondoljuk, a pályája maga a sikertörténet. Fel sem merül bennünk, hogy dolgozott bolti eladóként, éjszakai pultosként és légi utaskísérőként is. Azt pedig már tényleg csak kevesen tudják, hogy kétszer is kénytelen volt a zenei pályáját félbe szakítani, szó szerint azért, hogy az éhezéstől megmentse magát. A Csillag születik pedig valóban az a bizonyos utolsó szalmaszál volt az életében.

Az utolsó szalmaszál

Enderfalvától Meseországig

Enderfalvától Meseországig

Radics Gigi az utolsó Megasztár megnyerésével robbant be a köztudatba. Ennek ismeretében arra már talán nem is emlékszünk, hogy bizony kétszer is a kiesők között volt. Mégsem adta fel, hiszen hat éves kora óta az volt az álma, hogy énekesnő legyen. Már nyolc évesen saját zenekarával járta az országot, tíz évesen pedig videoklipje volt. Az áttörést mégiscsak nehezen, sok munkával, lemondással sikerült elérnie. Az ismeretlenségből, egy kis Nógrád megyei faluból indulva Magyarországot már meghódította. Most pedig gyerekkori álmának beteljesítésére, Hollywood meghódítására készül. Quincy Jones mentorálásával, aki egykor Michael Jackson menedzsere volt. Vajon sikerül neki?

Enderfalvától Meseországig

Különös Otthonok: Laknál-e parkolóházban?

Különös Otthonok: Laknál-e parkolóházban?

A címben említett “parkolóház” persze csak egy szóvicc, hiszen nem egy konkrét, létező parkolóházban kialakított lakást szeretnék most bemutatni, hanem egy parkoló közepére felépített házat. Azért így sem hétköznapi a dolog, ugye?

Különös Otthonok: Laknál-e parkolóházban?

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

Személy szerint nekem Bodrogi Gyula maga a magyar színjátszás. Mióta színházba járok, tévéjátékot, magyar filmet nézek, jelen volt. Egyszerűen megkerülhetetlen. És ami nem mellékes, neki köszönhetem – az osztálytársaim zömével együtt – a matek kettesemet, amivel érettségire mehettem. Mielőtt a Nemzeti Színházban találkoztunk, hirtelen beugrott egy párhuzam a híres francia rendezővel, Roger Vadimmal kapcsolatban. Mindketten koruk három elvitathatatlan szépségét hódították meg. Az idén volt 60 éve, hogy diplomázott a Színművészeti Főiskolán. És ha mindez még nem lett volna elég, ő volt Süsü a sárkány!

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

A Madártej miatt nem lettem orvos

A Madártej miatt nem lettem orvos

Kevesen vannak az országban, akik nem látták még a képernyőn a mentők kommunikációs igazgatóját és szóvivőjét, Győrfi Pált. Elmaradhatatlan egyenruhájában szinte minden nap megjelenik a híradóban, és több szórakoztató műsorban is feltűnt már. Amikor megszólal, arra az ember óhatatlanul odafigyel, és hajlamos azt hinni, hogy a kamera, a show neki természetes életeleme. Ki gondolná, hogy volt olyan helyzet, amikor egy rendezői instrukciót követően egy pillanatra leblokkolt és nehéz volt megmozdulnia. És talán az sem köztudott, hogy egyszer majd üzletet szeretne nyitni.

A Madártej miatt nem lettem orvos

Sugallatok

Sugallatok

Eredetileg a pályájáról szóló interjúra készültem Für Anikó Jászai Mari díjas érdemes színésznővel, de végül sokkal több lett ennél. Egy tartalmas beszélgetés, amiben a pályafutása mellett érintettük az élet fontos kérdéseit, az életét befolyásoló sugallatokat és a családi kapcsolatait. Mert az nem igazán szokványos, hogy valaki fél a nyilvános szerepléstől, és az Iparművészeti Főiskolára készül, aztán végül a Színművészetin köt ki. Mint ahogyan az sem, hogy valaki húsz évesen nevet vált, egykeként születik, most mégis két testvére van. Ez éppoly csoda, mint az, hogy valaki ugyanabban az öltözőben készül, ugyanazon a színpadon lép fel, mégis más színházban játszik.

Sugallatok

Radnótitól az olimpiáig

Radnótitól az olimpiáig

Csisztu Zsuzsa sokak számára egy televíziós személyiség. Hol van már a köztudatból az Európa kupa győztes, olimpikon tornászlány képe? Aki azonban ismeri, jól tudja, hogy az soha nem tűnt el, mindig is jelen volt és van, csak közben fejlődött, épült és kiteljesedett. Televíziós riporterré, műsorvezetővé, műsorkészítővé és íróvá. Feleséggé és anyává, nemzetközi és hazai sportvezetővé. És mindezt egyszerre, minden területen helytállva, mégsem elszállva.

Radnótitól az olimpiáig

DIY karácsonyfadísz papírból

DIY karácsonyfadísz papírból

Az interneten böngészve szinte el sem kerülheti a figyelmünket a sok karácsonyi dekorációs ötlet, pillanatok alatt találhatunk inspirációt, hogyan öltöztessük ünnepi díszbe az otthonunkat. Most én is szeretnék ötletet adni azoknak, akik valami különleges és érdekes dekorációt szeretnének saját kezűleg készíteni az ünnepekre.

DIY karácsonyfadísz papírból