BlogÚj! Megnyitás

Széndioxid, mint öntöző energia?

A széndioxid felhasználása öntöző anyagként, szabad területen, egy karbonklíma ültetvényen? Már maga a gondolat is elképesztő. Ugyanakkor koránt sem egy sci-fi elképzelhetetlen történet szövedékébe érkezünk, hanem Magyarország egyik legjelentősebb...

A széndioxid felhasználása öntöző anyagként, szabad területen, egy karbonklíma ültetvényen? Már maga a gondolat is elképesztő. Ugyanakkor koránt sem egy sci-fi elképzelhetetlen történet szövedékébe érkezünk, hanem Magyarország egyik leg jelentősebb fejlesztésének valóságába csöppenünk bele.

A tudomány legalább olyan felgyorsult tempóban fejlődik, mint amilyen felgyorsultnak érzékeljük a bennünket körülvevő világot a mindennapokban. A környezet és klímavédelem „hétköznapjaiban” ugyanis nincs megállás. A feszítő problémák, az egyre gyorsabb megoldásokat követelő veszély zónák növekedésével az emberiség kénytelen szembesülni avval, hogy a korábbi évtizedekben felgyorsult, gyakorta felelőtlen, forrás és energia pocsékoló életmód egyszerűen fenntarthatatlan. A Pandémia pedig azt is egyértelműen megmutatta, hogy amennyiben az emberiség hátrébb szorul, leállnak a gyárak, csökken az autók által kibocsájtott égéstermék, megszűnik egy sor környezetszennyező tényező, akkor bizony a természet és az állatvilág meglepően nagy sebességgel képes regenerálódni. Visszahódítani azokat a területeket, amelyekről az emberi jelenlét kiszorította őket. Ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy amennyiben a tudomány és a döntéshozatal legfelsőbb szintjei kellő bölcsességgel és együttműködéssel fordul egymás felé, akkor a tudósok képesek olyan innovációs megoldások kifejlesztésére, aminek segítségével a szimbiózisra épülő, élet igenlő létezés ember és a Föld tekintetében képes megvalósulni. Bónuszként pedig még csak a profit termelésről sem kell lemondani cserébe, ha a természetes és megújuló energiaforrások felhasználása felé fordulunk a fosszilis, és idővel egyébként elfogyó, környezetszennyező, forrásokat felélő korábbi megoldásokat lecserélve.

Széndioxid, mint öntöző energia?

forrás: Pixabay

Ennek az innovációs és energia fejlesztési munkának köszönhető a Sunwo ZRT által 2016-ban a világ elé tárt megoldás, ami a széndioxid hasznossá tételére irányul. A széndioxid szerepe a fotoszintézisben tulajdonképpen ismert tényező. Az azonban, hogy a széndioxid öntöző anyaggá válhat, Prof.Dr. Steier József és munkatársai áldozatos munkájának köszönhető. A Professzor Úr több jelentős, innovációs fejlesztéssel írta már be magát a klíma és környezetvédelem történetébe. Nemzetközi kutató csapattal olyan új technológiák kifejlesztésén munkálkodik, amelyek a zöld energia, a fenntarthatóság, a mindennapi életben történő felhasználhatóság terén is jelentős. Emellett minden esetben a gazdasági hasznosság is előtérben marad, így meglepő megtérülési számokkal is altámasztja a javaslatait. Több évtizedes munkával, szinte elképzelhetetlen eredményeket ért el a sivatag zöldítésében, ami önmagában is olyan terület, amely a Föld klíma és környezetvédelmének egyik sarokköve. A Smaragdfa cellákkal, zöld cellák telepítésével az elsivatagosodás megállítható. Marokkóban már meg is kezdődtek azok a gyakorlati megvalósítások, amik akár átírhatják a most ismert prognózisokat. Ennek a fejlesztésnek a tovább gondolása az a karbonklíma ültetvény koncepció is, amely Magyarországon is teret kapott. Az ország több településén létrehoztak már klíma szigeteket. Nagyberényben pedig meggyőző bizonyosság az a karbonklíma ültetvény, amely segítségével napi tapasztalattá válnak a kutatás során feltételezett eredmények. Tehát máris jelen van az a tér, ahol a széndioxid öntözés hasznossága is gyakorlati bizonyságot nyer. 

Széndioxid, mint öntöző energia?

forrás: Pixabay

-A széndioxid jelenlétével kapcsolatban az emberek koránt sem környezetvédelmi hasznosságra gondolnak. Még kevésbé elképzelhető a laikusok számára, hogy ezt az egyébként légnemű anyagot szabad térben, a mezőgazdaságban öntöző anyagként használják fel. Hogyan lehetséges ez?

- Mindenekelőtt tisztáznunk kell a széndioxid és a szénmonoxid közötti különbséget. A szénmonoxid mérgező gáz. Egy tökéletesen nem elégett fázis, ami sok gondot okozhat. Gondoljunk csak a szénmonoxid mérgezés következményeire, ami előfordul például háztartásokban. A széndioxid viszont tökéletes égéstermék, amiből a természet egyébként egészen magas koncentrációt bír el. A levegőben jelenleg 380-400 ppm egység van jelen. Ezzel szemben a Föld történetében volt olyan időszak, amikor 5000 ppm volt ennek a mértéke. Amikor korábbi szén megkötésekből, fossziliákból származó tüzelőanyagot használunk, ilyen például a földgáz, kőolaj, kőszén, barnaszén, vagy lignit, akkor ennek az elégetéséből széndioxid keletkezik. Ezt a széndioxidot le tudjuk választani és be tudjuk tárolni a föld alatt megtalálható, a földgáz, vagy olajbányászat kapcsán kialakult üregekbe. Az Európai Unió a 2010-es években már jóváhagyott egy programot, ami a betárolt széndioxid szerepét erősíti. Kimondásra került, hogy az így betárolt széndioxid csökkenti a környezeti terhelést, így a létrehozó erőmű működése zöld energiának minősül. Norvégiában már élnek is a lehetőséggel, mivel a tenger alatti olaj és gázlelő területeken kiürült terekbe pumpálják bele a széndioxidot. Ezzel pedig komoly profitot is termelnek az országnak.

-A tárolás kérdése úgy tűnik ezzel megoldott. A szállítást, akár országok közötti energia áramoltatás milyen formában lehet megoldani?

- A tartályos szállításnak nincs akadálya. Azonban, ha nagyobb mennyiség folyamatos biztosítására gondolunk, akkor hatékonyabb a vezetékes szállítás abban a formában, mint jelenleg a földgáz esetében történik. A vezetékes hálózat létrehozása tehát megvalósítható opció. Magyarország pedig földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően ideális helyzetben van, így abszolút nyertese lehetne a széndioxid felhasználásnak nem csak a klíma és környezetvédelem szükségszerűségében, hanem a szállítás és tárolás gazdasági, profit termelő viszonylatában is. Egyébként a cementipar és az acélkohászat az egyik legjelentősebb széndioxid kibocsájtó iparág. A tárolás időszaka egyébként csupán mintegy 6 hónapos idő intervallumot jelent, hiszen a vegetációs időszakban a betárolt mennyiséget, illetve az aktuálisan képződő széndioxidot is felhasználhatjuk. Ezáltal a folyamatos termelés és hasznosítás is biztosítottá válik. A vegetációs kívüli időszakban pedig újra lehet tölteni a tározókat. A mezőgazdaságot és az agrárerdészetet tudnánk támogatni a széndioxid öntözéssel.

Széndioxid, mint öntöző energia?

fotó: Csaba Beatrix

-A döntéshozók mennyire tudnak azonosulni evvel a nagyszabású tervvel? Milyen támogatottságot élvez egy ilyen több szintű fejlesztés, ennek a jelentős léptékű beruházásnak a gondolata?

- A kutatók egy része és a döntéshozók még kevéssé ismerik ezt a területet. Emellett a fotoszintézisről teljes összefüggésben történő gondolkodás pedig sajnos még nem vált általánossá, beleértve az őshonos növények szerepét is. Nézzünk kicsit az összefüggések mögé. 3 féle fotoszintézis dominálja a természetet. Az algáknál egy egyszerűsített fotoszintézis történik a vízben történő széndioxid megkötés során. Van egy C3-as, úgynevezett egyszintes széndioxid megkötés. Ezek nagy részben a mérsékelt égövi növények, amit itthon őshonos növénynek hívunk. Ezek körülbelül 13-13,6 tonna/hektár/év széndioxid megkötéssel dolgoznak. A földtörténet során megmaradtak kétszintű fotoszintézissel bíró, nagy teljesítményű növények, ezek a C4-esek. Ilyen például az a Smaragdfa is, amit fejlesztünk, és ami a karbonklíma ültetvények főszereplője, mint egyfajta természetes bio-gép. A progresszív klímaváltozás kihagyhatatlan szereplői.

Széndioxid, mint öntöző energia?

fotó: Csaba Beatrix

Ezeknek a c-4-es kategóriába tartozó növényeknek a széndioxid megkötő képessége meghaladja a 100 tonna/hektár/év mennyiséget. Ráadásul ezek a növények széndioxiddal öntözhetőek. Ez több szempontból érdekes. Egyrészt a kibocsájtott széndioxid felhasználás környezetkímélő hatása oldaláról, másrészt pedig azért, mert az öntözéses formában történő alkalmazással nagymértékben hozzájárulhatunk a c4-es növények optimális fejlődéséhez. Mivel ezek a növények sokkal több széndioxidot képesek felvenni a növekedésükhöz és fennmaradásukhoz, mint amennyit a levegő ma természetes formában tartalmaz. Az innovációnknak köszönhetően a levegő jelenlegi mintegy 400 ppm tartalmát a széndioxid öntözés segítségével megemeltük 1500 ppm egységre, ami napi 1 cm-rel növelte a fa jelenlegi növekedési ciklusát. Ez szinte hihetetlen eredmény tekintetbe véve, hogy például egy őshonos növénynek mennyi a növekedési, kifejlődési, kitermelhetőségi idő faktora. A karbonklíma ültetvényeken a széndioxid öntözéssel segített, kifejlett növényeknek az újra felhasználásával pedig szimbiotikusan vehetünk részt a természetes körforgásban amellett, hogy olyan megújuló, a klíma és környezetvédelem tekintetében is fontos erőforráshoz jutunk, ami az emberiség fennmaradása szempontjából egyszerűen létfontosságú. Mindezzel pedig az őshonos növények védelme is megvalósulhat. Egy hektár smaragdfával 10 hektár őshonos erdőt tudunk megvédeni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az őshonos növények koránt sem ellenállóak a klímaváltozás hatásai tekintetében. Ezért arra is gondolni kell, hogy a széndioxiddal öntözött karbonklíma ültetvényekkel az esetlegesen elpusztuló erdő részek pótlása is megoldható amellett, hogy a Smaragdfák hőmérséklet és klíma szabályozó eredményeinek köszönhetően, egyre több érintett, őshonos rész megmenthetővé válik.

Széndioxid, mint öntöző energia?

forrás: Pixabay

- Maga a széndioxid öntözés miképpen valósul meg, hiszen szabad térben, légnemű anyag használatára kell gondolnunk.

- Kutatóként az egyik legerősebb motivációm volt a szabadtéri öntözés megvalósítása. Annál is inkább, mert a kutatók eddig csak zárt térben, tehát például üvegházakban vélték reálisnak ezt a módszert. A széndioxid egy nehéz gáz. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy gáznemű, megül a növény aljzatban. Tehát a dzsungel hatás érvényesül. Például, mint az Esőerdők esetén, ahol vannak C4-es növények is, és nagyon intenzív a vegetáció. Napközben a növények elnyelik a levegőben található széndioxidot, éjjel pedig kibocsájtás történik. A reggeli felmelegedéskor megindul felfelé a levegő, a széndioxid elkezd beoldódni és megindul a táplálás folyamata. Ezért köt meg sokkal több széndioxidot a dzsungel, és ezért olyan gyors a növekedési fázis. Ez meghatározó a Föld oxigén és szén háztartása szempontjából. Ezt modellezzük a széndioxid öntözéses karbobklíma ültetvényekkel.

- Úgy tűnik, hogy az emberiség kénytelen belemenni abba a szemléletmód váltásba, ami felülírja a korábbi, elsősorban gazdasági profitra építő, fosszilis energiafelhasználásra alapuló gondolkodást. A tudomány láthatóan kész arra, hogy megtalálja azokat a megoldásokat, amelyek az emberi létezés fenntarthatóságát biztosítják azáltal, hogy a természettel a jelenleginél sokkal szimbiotikusabb együttélést kíván megteremteni. A tapasztalatok alapján a fő döntéshozók mennyire értették meg ennek a jelentőségét? Milyen együttműködési hajlandóság van a tudományos eredmények és a gazdasági fenntarthatóság viszonylatban?

- A fenntartható élet vágya fogalmazódik meg ebben a felvetésben, amit egyre többen éreznek magukénak. Azonban a realitás köszönőviszonyban sincs még evvel a látásmóddal. Jelenleg szinte megdönthetetlen dogmákkal és szakmai és érdek alapú széthúzással harcolunk. Sem szintézis, sem szimbiózis nem jött még létre. Az elektromos áram megléte és a fűtés, a meleg biztosítása az ember számára kiemelt prioritás. Ugyanakkor nem került kimondásra, hogy ennek mi az ára. Az erdők kiirtásától, a jelentősen környezetszennyező megoldások következményeit elszenvedve. Hozzá számítva a profit termelés szinte minden felülíró vágyát. Pedig a szimbiózisban gondolkodó szemléletváltás egyáltalán nem hagyja a profit érdekeltséget figyelmen kívül. Hiszen a környezetkímélő, megújuló energiát felhasználó, fenntartható módszerek ugyan úgy profitot termelnek. Azonban az érdekviszonyok ezt jelenleg egyáltalán nem támogatják, lévén a súlypontok radikálisan megváltoznának ezáltal. Ebben sajnos olyan nagyok a nézetkülönbségek, hogy azt a fajta békés egyensúlyt, amiben az emberi létezés nem ellensége a természetnek, jelen pillanatban még nem lehet megteremteni. Azonban mi, akik a tudomány és a fejlesztések eredményeit folyamatosan a döntéshozók elé tárjuk, hiszünk abban, hogy a szemléletmód, ha nem is azonnal, de még időben megváltozik.

Csaba Beatrix

Vissza a főoldalra

Széndioxid, mint öntöző energia?

A széndioxid felhasználása öntöző anyagként, szabad területen, egy karbonklíma ültetvényen? Már maga a gondolat is elképesztő. Ugyanakkor koránt sem egy sci-fi elképzelhetetlen történet szövedékébe érkezünk, hanem Magyarország egyik leg jelentősebb fejlesztésének valóságába csöppenünk bele. A tudomány legalább olyan felgyorsult tempóban fejlődik, mint amilyen felgyorsultnak érzékeljük a bennünket körülvevő világot a mindennapokban. A környezet és klímavédelem „hétköznapjaiban” ugyanis...

Gyertyaláng

Csend van. Állunk némán, egy pontra nézve. Csak a rögök kopognak egyhangúan. Néhol sírás hallatszik. A koporsó lassan eltűnik a föld alatt. A hant elkészült, a kis fakeresztet a helyére nyomják. A koszorúk következnek. Rátelepszenek a sírra, mint fajdalmunk fekete madarai. Az emberek elindulnak, ki-ki megy élete dolga után. Nem mozdulunk, fejünkben az együtt átélt események peregnek. Aztán menni kell, nincs tovább. November van. A levegőben már látszik a lehelet párája. Amerre nézünk, mindenütt apró lángok fénylenek, mint megannyi piciny lélek. Őt utoljára hagytuk, mint halála óta mindig. Körülötte gyertyák sokasága. Néma a fájdalom. Kétszemnyi ködön át nézem a képet a kereszten. Az emlékezés fényei bolyonganak a sötétben, hogy hajnalra összezsugorodjanak, majd utolsót lobbanva elenyésszenek, m int az élet.

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni…

Az élet egy hatalmas játék. Ettől azonban még nem vesszük félvállról. A felelősség éppen úgy hozzátartozik, mint az önfeledt bohóság. Ezt sosem szabad elfelejteni, amikor egy állatot magunkhoz veszünk. A gazda felelős gondoskodása határozza meg ugyanis az állat életének minden paraméterét. Az egészséges fejlődését minden értelemben. Ebbe pedig legalább annyira beletartozik az önfeledt játék, mint a megfelelő táplálás, vagy a nyugalmat és biztonságot adó saját hely kialakítása.

Sugallatok

Eredetileg a pályájáról szóló interjúra készültem Für Anikó Jászai Mari díjas érdemes színésznővel, de végül sokkal több lett ennél. Egy tartalmas beszélgetés, amiben a pályafutása mellett érintettük az élet fontos kérdéseit, az életét befolyásoló sugallatokat és a családi kapcsolatait. Mert az nem igazán szokványos, hogy valaki fél a nyilvános szerepléstől, és az Iparművészeti Főiskolára készül, aztán végül a Színművészetin köt ki. Mint ahogyan az sem, hogy valaki húsz évesen nevet vált, egykeként születik, most mégis két testvére van. Ez éppoly csoda, mint az, hogy valaki ugyanabban az öltözőben készül, ugyanazon a színpadon lép fel, mégis más színházban játszik.

Álmodtam egy világot magamnak

Ez volt az EDDA első nagylemezének az egyik legnépszerűbb dala, de ez sokkal több, mint egy dal. Pataky Attila nem csak megálmodta azt a világot, hanem meg is éli. Nem bántani, szeretni akar, ugyanakkor harcol is, ha a szükség úgy hozza. Tiszteli a nőket, és ez a tisztelet még az édesanyjától ered, mint ahogyan az éneklés is. Nem tud és nem is akar semmit félgőzzel csinálni. Amikor felmegy a színpadra, mindig százhúsz százalékot akar adni a rajongóknak. Az interjú azonban mégsem csak az EDDA-ról, sokkal inkább Pataky Attiláról, az emberről szól.

A karácsonyfa története

A fa már az Ószövetségben is a kozmikus életerőt szimbolizálta, és a pogány hitvilágban sokszor említették, mint az istenek lakhelyét. A germánoknál pedig a legfontosabbként, a világ szimbólumaként (Yggdrasil) tartották számon. A különböző népszokásokhoz gyakran kapcsolódott (és kapcsolódik ma is) az életfa és a zöld ág, mint az élet szimbóluma. Tulajdonképpen a karácsony a téli napforduló ünnepe volt. A néphagyomány szerint a karácsonyi életfa ágait Katalin vagy Borbála napján állították vízbe, így az egész ünnep alatt zöld maradt, hirdetve az élet diadalát. És ezek a zöld ágak alakultak át az idők folyamán karácsonyfává – fenyőfává.

J. R. Matthew - Herceg fekete lovon XXVI. rész

Susan idegesen mászkált Josh Hyde parki luxus lakásában. Ez hülye név is bosszantotta, mint minden, ebben az apja és Josh által ráerőltetett szerepben. Valamilyen általa nem ismert ok miatt Houstonnak ezt az előkelő részét ugyanúgy Hyde parknak hívták, mint a híres londoni parkot. Bár kétségtelenül praktikus volt itt lakni a Sauthwest Fwy street szomszédságában úgy, hogy a hatalmas forgalom zajából szinte alig hallani valamit. De ez éppen csak egy pillanatra futott át a lány agyán...