BlogÚj! Megnyitás

Széndioxid, mint öntöző energia?

A széndioxid felhasználása öntöző anyagként, szabad területen, egy karbonklíma ültetvényen? Már maga a gondolat is elképesztő. Ugyanakkor koránt sem egy sci-fi elképzelhetetlen történet szövedékébe érkezünk, hanem Magyarország egyik legjelentősebb...

A széndioxid felhasználása öntöző anyagként, szabad területen, egy karbonklíma ültetvényen? Már maga a gondolat is elképesztő. Ugyanakkor koránt sem egy sci-fi elképzelhetetlen történet szövedékébe érkezünk, hanem Magyarország egyik leg jelentősebb fejlesztésének valóságába csöppenünk bele.

A tudomány legalább olyan felgyorsult tempóban fejlődik, mint amilyen felgyorsultnak érzékeljük a bennünket körülvevő világot a mindennapokban. A környezet és klímavédelem „hétköznapjaiban” ugyanis nincs megállás. A feszítő problémák, az egyre gyorsabb megoldásokat követelő veszély zónák növekedésével az emberiség kénytelen szembesülni avval, hogy a korábbi évtizedekben felgyorsult, gyakorta felelőtlen, forrás és energia pocsékoló életmód egyszerűen fenntarthatatlan. A Pandémia pedig azt is egyértelműen megmutatta, hogy amennyiben az emberiség hátrébb szorul, leállnak a gyárak, csökken az autók által kibocsájtott égéstermék, megszűnik egy sor környezetszennyező tényező, akkor bizony a természet és az állatvilág meglepően nagy sebességgel képes regenerálódni. Visszahódítani azokat a területeket, amelyekről az emberi jelenlét kiszorította őket. Ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy amennyiben a tudomány és a döntéshozatal legfelsőbb szintjei kellő bölcsességgel és együttműködéssel fordul egymás felé, akkor a tudósok képesek olyan innovációs megoldások kifejlesztésére, aminek segítségével a szimbiózisra épülő, élet igenlő létezés ember és a Föld tekintetében képes megvalósulni. Bónuszként pedig még csak a profit termelésről sem kell lemondani cserébe, ha a természetes és megújuló energiaforrások felhasználása felé fordulunk a fosszilis, és idővel egyébként elfogyó, környezetszennyező, forrásokat felélő korábbi megoldásokat lecserélve.

Széndioxid, mint öntöző energia?

forrás: Pixabay

Ennek az innovációs és energia fejlesztési munkának köszönhető a Sunwo ZRT által 2016-ban a világ elé tárt megoldás, ami a széndioxid hasznossá tételére irányul. A széndioxid szerepe a fotoszintézisben tulajdonképpen ismert tényező. Az azonban, hogy a széndioxid öntöző anyaggá válhat, Prof.Dr. Steier József és munkatársai áldozatos munkájának köszönhető. A Professzor Úr több jelentős, innovációs fejlesztéssel írta már be magát a klíma és környezetvédelem történetébe. Nemzetközi kutató csapattal olyan új technológiák kifejlesztésén munkálkodik, amelyek a zöld energia, a fenntarthatóság, a mindennapi életben történő felhasználhatóság terén is jelentős. Emellett minden esetben a gazdasági hasznosság is előtérben marad, így meglepő megtérülési számokkal is altámasztja a javaslatait. Több évtizedes munkával, szinte elképzelhetetlen eredményeket ért el a sivatag zöldítésében, ami önmagában is olyan terület, amely a Föld klíma és környezetvédelmének egyik sarokköve. A Smaragdfa cellákkal, zöld cellák telepítésével az elsivatagosodás megállítható. Marokkóban már meg is kezdődtek azok a gyakorlati megvalósítások, amik akár átírhatják a most ismert prognózisokat. Ennek a fejlesztésnek a tovább gondolása az a karbonklíma ültetvény koncepció is, amely Magyarországon is teret kapott. Az ország több településén létrehoztak már klíma szigeteket. Nagyberényben pedig meggyőző bizonyosság az a karbonklíma ültetvény, amely segítségével napi tapasztalattá válnak a kutatás során feltételezett eredmények. Tehát máris jelen van az a tér, ahol a széndioxid öntözés hasznossága is gyakorlati bizonyságot nyer. 

Széndioxid, mint öntöző energia?

forrás: Pixabay

-A széndioxid jelenlétével kapcsolatban az emberek koránt sem környezetvédelmi hasznosságra gondolnak. Még kevésbé elképzelhető a laikusok számára, hogy ezt az egyébként légnemű anyagot szabad térben, a mezőgazdaságban öntöző anyagként használják fel. Hogyan lehetséges ez?

- Mindenekelőtt tisztáznunk kell a széndioxid és a szénmonoxid közötti különbséget. A szénmonoxid mérgező gáz. Egy tökéletesen nem elégett fázis, ami sok gondot okozhat. Gondoljunk csak a szénmonoxid mérgezés következményeire, ami előfordul például háztartásokban. A széndioxid viszont tökéletes égéstermék, amiből a természet egyébként egészen magas koncentrációt bír el. A levegőben jelenleg 380-400 ppm egység van jelen. Ezzel szemben a Föld történetében volt olyan időszak, amikor 5000 ppm volt ennek a mértéke. Amikor korábbi szén megkötésekből, fossziliákból származó tüzelőanyagot használunk, ilyen például a földgáz, kőolaj, kőszén, barnaszén, vagy lignit, akkor ennek az elégetéséből széndioxid keletkezik. Ezt a széndioxidot le tudjuk választani és be tudjuk tárolni a föld alatt megtalálható, a földgáz, vagy olajbányászat kapcsán kialakult üregekbe. Az Európai Unió a 2010-es években már jóváhagyott egy programot, ami a betárolt széndioxid szerepét erősíti. Kimondásra került, hogy az így betárolt széndioxid csökkenti a környezeti terhelést, így a létrehozó erőmű működése zöld energiának minősül. Norvégiában már élnek is a lehetőséggel, mivel a tenger alatti olaj és gázlelő területeken kiürült terekbe pumpálják bele a széndioxidot. Ezzel pedig komoly profitot is termelnek az országnak.

-A tárolás kérdése úgy tűnik ezzel megoldott. A szállítást, akár országok közötti energia áramoltatás milyen formában lehet megoldani?

- A tartályos szállításnak nincs akadálya. Azonban, ha nagyobb mennyiség folyamatos biztosítására gondolunk, akkor hatékonyabb a vezetékes szállítás abban a formában, mint jelenleg a földgáz esetében történik. A vezetékes hálózat létrehozása tehát megvalósítható opció. Magyarország pedig földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően ideális helyzetben van, így abszolút nyertese lehetne a széndioxid felhasználásnak nem csak a klíma és környezetvédelem szükségszerűségében, hanem a szállítás és tárolás gazdasági, profit termelő viszonylatában is. Egyébként a cementipar és az acélkohászat az egyik legjelentősebb széndioxid kibocsájtó iparág. A tárolás időszaka egyébként csupán mintegy 6 hónapos idő intervallumot jelent, hiszen a vegetációs időszakban a betárolt mennyiséget, illetve az aktuálisan képződő széndioxidot is felhasználhatjuk. Ezáltal a folyamatos termelés és hasznosítás is biztosítottá válik. A vegetációs kívüli időszakban pedig újra lehet tölteni a tározókat. A mezőgazdaságot és az agrárerdészetet tudnánk támogatni a széndioxid öntözéssel.

Széndioxid, mint öntöző energia?

fotó: Csaba Beatrix

-A döntéshozók mennyire tudnak azonosulni evvel a nagyszabású tervvel? Milyen támogatottságot élvez egy ilyen több szintű fejlesztés, ennek a jelentős léptékű beruházásnak a gondolata?

- A kutatók egy része és a döntéshozók még kevéssé ismerik ezt a területet. Emellett a fotoszintézisről teljes összefüggésben történő gondolkodás pedig sajnos még nem vált általánossá, beleértve az őshonos növények szerepét is. Nézzünk kicsit az összefüggések mögé. 3 féle fotoszintézis dominálja a természetet. Az algáknál egy egyszerűsített fotoszintézis történik a vízben történő széndioxid megkötés során. Van egy C3-as, úgynevezett egyszintes széndioxid megkötés. Ezek nagy részben a mérsékelt égövi növények, amit itthon őshonos növénynek hívunk. Ezek körülbelül 13-13,6 tonna/hektár/év széndioxid megkötéssel dolgoznak. A földtörténet során megmaradtak kétszintű fotoszintézissel bíró, nagy teljesítményű növények, ezek a C4-esek. Ilyen például az a Smaragdfa is, amit fejlesztünk, és ami a karbonklíma ültetvények főszereplője, mint egyfajta természetes bio-gép. A progresszív klímaváltozás kihagyhatatlan szereplői.

Széndioxid, mint öntöző energia?

fotó: Csaba Beatrix

Ezeknek a c-4-es kategóriába tartozó növényeknek a széndioxid megkötő képessége meghaladja a 100 tonna/hektár/év mennyiséget. Ráadásul ezek a növények széndioxiddal öntözhetőek. Ez több szempontból érdekes. Egyrészt a kibocsájtott széndioxid felhasználás környezetkímélő hatása oldaláról, másrészt pedig azért, mert az öntözéses formában történő alkalmazással nagymértékben hozzájárulhatunk a c4-es növények optimális fejlődéséhez. Mivel ezek a növények sokkal több széndioxidot képesek felvenni a növekedésükhöz és fennmaradásukhoz, mint amennyit a levegő ma természetes formában tartalmaz. Az innovációnknak köszönhetően a levegő jelenlegi mintegy 400 ppm tartalmát a széndioxid öntözés segítségével megemeltük 1500 ppm egységre, ami napi 1 cm-rel növelte a fa jelenlegi növekedési ciklusát. Ez szinte hihetetlen eredmény tekintetbe véve, hogy például egy őshonos növénynek mennyi a növekedési, kifejlődési, kitermelhetőségi idő faktora. A karbonklíma ültetvényeken a széndioxid öntözéssel segített, kifejlett növényeknek az újra felhasználásával pedig szimbiotikusan vehetünk részt a természetes körforgásban amellett, hogy olyan megújuló, a klíma és környezetvédelem tekintetében is fontos erőforráshoz jutunk, ami az emberiség fennmaradása szempontjából egyszerűen létfontosságú. Mindezzel pedig az őshonos növények védelme is megvalósulhat. Egy hektár smaragdfával 10 hektár őshonos erdőt tudunk megvédeni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az őshonos növények koránt sem ellenállóak a klímaváltozás hatásai tekintetében. Ezért arra is gondolni kell, hogy a széndioxiddal öntözött karbonklíma ültetvényekkel az esetlegesen elpusztuló erdő részek pótlása is megoldható amellett, hogy a Smaragdfák hőmérséklet és klíma szabályozó eredményeinek köszönhetően, egyre több érintett, őshonos rész megmenthetővé válik.

Széndioxid, mint öntöző energia?

forrás: Pixabay

- Maga a széndioxid öntözés miképpen valósul meg, hiszen szabad térben, légnemű anyag használatára kell gondolnunk.

- Kutatóként az egyik legerősebb motivációm volt a szabadtéri öntözés megvalósítása. Annál is inkább, mert a kutatók eddig csak zárt térben, tehát például üvegházakban vélték reálisnak ezt a módszert. A széndioxid egy nehéz gáz. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy gáznemű, megül a növény aljzatban. Tehát a dzsungel hatás érvényesül. Például, mint az Esőerdők esetén, ahol vannak C4-es növények is, és nagyon intenzív a vegetáció. Napközben a növények elnyelik a levegőben található széndioxidot, éjjel pedig kibocsájtás történik. A reggeli felmelegedéskor megindul felfelé a levegő, a széndioxid elkezd beoldódni és megindul a táplálás folyamata. Ezért köt meg sokkal több széndioxidot a dzsungel, és ezért olyan gyors a növekedési fázis. Ez meghatározó a Föld oxigén és szén háztartása szempontjából. Ezt modellezzük a széndioxid öntözéses karbobklíma ültetvényekkel.

- Úgy tűnik, hogy az emberiség kénytelen belemenni abba a szemléletmód váltásba, ami felülírja a korábbi, elsősorban gazdasági profitra építő, fosszilis energiafelhasználásra alapuló gondolkodást. A tudomány láthatóan kész arra, hogy megtalálja azokat a megoldásokat, amelyek az emberi létezés fenntarthatóságát biztosítják azáltal, hogy a természettel a jelenleginél sokkal szimbiotikusabb együttélést kíván megteremteni. A tapasztalatok alapján a fő döntéshozók mennyire értették meg ennek a jelentőségét? Milyen együttműködési hajlandóság van a tudományos eredmények és a gazdasági fenntarthatóság viszonylatban?

- A fenntartható élet vágya fogalmazódik meg ebben a felvetésben, amit egyre többen éreznek magukénak. Azonban a realitás köszönőviszonyban sincs még evvel a látásmóddal. Jelenleg szinte megdönthetetlen dogmákkal és szakmai és érdek alapú széthúzással harcolunk. Sem szintézis, sem szimbiózis nem jött még létre. Az elektromos áram megléte és a fűtés, a meleg biztosítása az ember számára kiemelt prioritás. Ugyanakkor nem került kimondásra, hogy ennek mi az ára. Az erdők kiirtásától, a jelentősen környezetszennyező megoldások következményeit elszenvedve. Hozzá számítva a profit termelés szinte minden felülíró vágyát. Pedig a szimbiózisban gondolkodó szemléletváltás egyáltalán nem hagyja a profit érdekeltséget figyelmen kívül. Hiszen a környezetkímélő, megújuló energiát felhasználó, fenntartható módszerek ugyan úgy profitot termelnek. Azonban az érdekviszonyok ezt jelenleg egyáltalán nem támogatják, lévén a súlypontok radikálisan megváltoznának ezáltal. Ebben sajnos olyan nagyok a nézetkülönbségek, hogy azt a fajta békés egyensúlyt, amiben az emberi létezés nem ellensége a természetnek, jelen pillanatban még nem lehet megteremteni. Azonban mi, akik a tudomány és a fejlesztések eredményeit folyamatosan a döntéshozók elé tárjuk, hiszünk abban, hogy a szemléletmód, ha nem is azonnal, de még időben megváltozik.

Csaba Beatrix

Vissza a főoldalra

Meghalt a kisbabám… még sem történt műhiba

Olvasónk nagyon szomorú történetet osztott meg velünk. Az eset nem mostanában történt, ám nagyon tanulságos és megrázó. Egy elhunyt magzat és az édesanyja története, aki máig – és talán soha – nem tudja túltenni magát azon, ami történt. Olvasónk az eset óta a második terhességet problémamentesen kihordta és ma már egy kisfiú boldog édesanyja. Az első kényszerszüléssel szült halott kisfiát azonban soha nem fogja elfelejteni.

Semmit sem kaptam ingyen az élettől – beszélgetés Keresztes Ildikóval

Talán egykor még Ő maga sem gondolta, hogy egy Marosvásárhelyi törékeny kislány, aki a balettszínpadán szerette volna elkezdeni szárnybontogatásait, Magyarország legismertebb és egyik legsikeresebb énekesnője lesz. Megannyi dal, tömérdek színházi szerep, szinte minden létező díjat megkapott a szakmától, de mégis a közönség szeretete számára a mérvadó.

A magyar Golgota

Tizenhárman voltak Aradon. Tizenkét tábornok és egy honvéd ezredes. Egy miniszterelnök pedig Budapesten. És még sok ezren országszerte. Mert mi magyarok mindig harcoltunk. És harcolni is fogunk, amíg csak élünk, mert ez a vérünkben van. Ez volt az, amit nem értett sem a tatár, sem a török, sem a labanc. Lehet, hogy területileg nem vagyunk nagyok, lehet, hogy a világpolitikában nem számítunk, de egy valamiben bárki biztos lehet. Ha hiszünk valamiben, akkor harcolni fogunk érte, és – tudom, nagy szavak ezek – akár meg is halunk. Őseink százezrei megtették, és hiszem, hogy mi sem vagyunk rosszabbak náluk.

Fabódéktól a palotáig

A városligeti műjégpálya története az 1830-as évekre nyúlik vissza. Igaz, akkor még csak a városligeti tavon csúszkáló, korcsolyázó gyerekek jártak oda, és szó sem volt műjégpályáról. Az igazi kezdet azonban még mindig a XIX. századhoz köthető, hogy aztán a II. világháború teljesen romba döntse, és a XXI. század eleji felújítást követően újra régi pompájában tündökölve várhassa a korcsolyázás szerelmeseit.

Thonet székek megmentése

A Thonet székek megmetése nem valami friss sztori, de még nem beszéltem róla soha, ezért most előjövök vele. Gondolom észrevettétek, hogy az utóbbi időben egyedi tartalmakkal próbállak Titeket inspirálni és szórakoztatni, ami jóval nehezebb feladat, mintha külföldi oldalakról átvett lakásokat posztolgatnék. A saját tartalom létrehozása fáradtságos és időigényes műfaj, meg kell alkotni a valamit, aztán be kell fotózni, rendbe kell szedni a képeket számítógépen és még meg is kell írni… szóval kell hozzá sok munka és még több idő. Ezért ritkultak meg mostanában a bejegyzések, de remélem a minőséget Ti is előbbre helyezitek a mennyiségnél! Na, vissza a székekhez: metálfekete Thonet székeim története következik.

Málnakrémes sajttorta

Január óta nem eszem cukrot, és most sem fogok, és még véletlenül sem csábulok el vendégségben, ha van egy ilyen is az asztalon. Olyan egyszerű, és finom, hogy jó, ha dupla adaggal számoltok Ti is :))

Egy búzaszemtől az olimpiáig

Lenyűgöző látványt nyújtott, a híres varázslótanonc kalandjait bemutató filmsorozat. Ezen belül is az első részben, az emberi nagyságú (sőt még annál is nagyobb) elvarázsolt sakkfigurák mozgása és csatája. A főszereplők valós életveszélybe kerültek a játék folyamán azzal, hogy helyettesítettek egy-egy figurát. Szerencsére a sakkozás ezen szintje még nem megvalósítható, de mindenképpen elismerésre méltó, hogy még egy ilyen fantázia filmben is megjelenik a sakk, mint fontos tényező. Felmerül viszont a kérdés, hogy mikor és hogyan találták ki a játékot? Kik a híres személyiségei? És persze az örök kérdés: sport-e valójában a sakk?