BlogÚj! Megnyitás

Szépség és a szörnyeteg magyar módra

Sándor Móric gróf talán az első magyar celeb volt, aki az igazi világhírig vitte. A róla készült képeket a londoni és párizsi kirakatokban is látni lehetett.

A név - Ördöglovas - az ő esetében maga volt a valóság. Feleségként kinézte magának kora egyik szépségideálját és a lovas tudományát tette fel a lánykérésre. A tét az volt, hogy a két testvér közül melyik jut neki, a szépség, vagy a „szörnyeteg”?

Metternich és az ördöglovas 

Történt egyszer, hogy egy fogadáson az ifjú Ördöglovas, egy mesébe illően csodálatos hercegnőt látott. Barátai csak nevettek hevületén, de a fiatal gróf a kor illeme szerint felkérte táncolni a kinézett lányt. A sokadik tánc után aztán a grófot finoman figyelmeztették, hogy a hercegkisasszony apja Metternich herceg, aki a Monarchia legbefolyásosabb embere volt a császár után, nem nézi jó szemmel eme udvarlást. Az Ördöglovas azonban csak nevetett és az egész estét végigtáncolta a hercegkisasszonnyal.

A császár embere és a gróf

Hiába próbálkozott Móric gróf, Metternich hetekig váratta, mire végre fogadta. A gróf optimistán lépett be a teremnyi, mindenütt aranyozással díszített hercegi dolgozószobába. Amikor azonban rátért jövetele céljára, Metternich felháborodott:

- Nem tudom, mit képzel gróf úr, de a mi családunkban a másodszülött nem mehet férjhez a nővére előtt! - mondta és ezzel le is zárt minden vitát.

Sándor Móric gróf pedig leforrázva elhagyta a hercegi kastélyt.

A fogadás

Az első gőzhajójárat indult útjára a kikötőből.  A hajó célállomása a Pest - Budától 25 - 30 kilométerre lévő Vác volt. A zenekar játszott, a köszöntők egymást érték, és már nem sok volt a hajó indulásáig, amikor is megjelent Sándor Móric gróf a kedvenc lova hátán. Köszönt a hercegnek és a lányainak, aztán Metternichet kérte egy rövid beszélgetésre. A herceget furdalta a kíváncsiság, és titokban abban reménykedett, hogy tán mégiscsak elveszi csúnyácska elsőszülött lányát. De Móric gróf ezt másként gondolta. Félrevonta kedvese édesapját és a következőt ajánlotta:

- Arra szeretnék fogadni önnel excellenciás uram, hogy lóháton előbb járom meg a Pest – Buda utat oda vissza, mint ön a hajóval! – vágta ki egy szuszra az Ördöglovas.

- Az lehetetlen! – tört ki a hercegből. És mi lenne a fogadás tárgya? – kérdezte miután kissé lecsillapodott.

- Amennyiben hercegséged előbb ér vissza a kikötőbe a hajóval, mint én lóháton, akkor elveszem feleségül Paulinét.  Viszont ha én érek előbb a kikötőbe, akkor hozzám adja késedelem nélkül Leontine-t!

A herceg fejében csak úgy űzték egymást a gondolatok. A lehetőség olyan biztosnak tűnt számára, hogy végül csak biccentett egyet és a kezét nyújtotta.

- Legyen! Ha veszít, elveszi Paulinét egy héten belül!

Sándor gróf elmosolyodott.

- Ha nyerek, elveszem Leontine-t egy héten belül! – mondta és belecsapott a herceg tenyerébe.

Ló és hajó

A hajó elindult és az Ördöglovas nézte, amint a lapátkerekes hajó eltávolodik a mólótól, aztán vágtába kapta a lovát és az utat nem is nézve vágtatni kezdett Vác felé. 

A hajón vidám társalgás folyt. Az emberek találgatták, miről beszélhetett a herceg és a gróf, de senki nem jött a nyomára. A lányai is kérlelték az apjukat, ugyan mondja már el, miről is szólt a diskurzus, de a herceg csak jókedvűen mosolyogva ingatta a fejét. 

Amikor a váci mólónál kikötöttek, Ördöglovasnak még nyoma sem volt. A köszöntő beszédek és formaságok után a hajó már indult volna vissza, amikor Sándor Móric gróf lóhalálában megérkezett. Az Ördöglovas nem sokat teketóriázott, föllovagolt a hajóra és köszöntötte az embereket. A herceg meglepetten elé toppant.

- Mit keres uraságod a hajón, hiszen rögvest indulunk vissza!

A gróf elégedetten nézte, ahogy a hajó útnak indul.

- Nos, excellenciás uram, a hajó valóban indul, és én mégis itt maradok!

A herceg tekintete elsötétült.

- Úgy? Akkor a fogadásunkat ezennel el is veszítette!

A sokaság kíváncsian fülelt és igyekezett minél több részletet megtudni. A lényeget azonban már tudták. A gróf nyájasan rámosolygott a hercegre.

- Én azt mondtam, lóháton előbb teszem meg az utat oda – vissza, mint ön hajóval. Én azonban még mindig a lovamon ülök, és nem is szállok le róla egész úton!

Halk derültség futott végig a hajón, ami nagyon bosszantotta a herceget, de a gróf igazat mondott. 

Amikor a hajó felért Pest – Budára és a megkezdte a nagy fordulót át a folyón, hogy a móló mellé állhasson, az Ördöglovas átugratott a korláton, kiúsztatott a partra, és a mólóról boldog mosollyal nézte, ahogy a hajó a sodrással ellentétben kiköt. Megcsinálta a lehetetlent. Az esküvő, ha nem is egy héten belül, de megvolt. Házasságuk pedig egy valódi szerelmi házasságként vonult be a történelembe. 

Vissza a főoldalra

Szépség és a szörnyeteg magyar módra

Történt egyszer, hogy egy fogadáson az ifjú Ördöglovas, egy mesébe illően csodálatos hercegnőt látott. Barátai csak nevettek hevületén, de a fiatal gróf a kor illeme szerint felkérte táncolni a kinézett lányt. A sokadik tánc után aztán a grófot finoman figyelmeztették, hogy a hercegkisasszony apja Metternich herceg, aki a Monarchia legbefolyásosabb embere volt a császár után, nem nézi jó szemmel eme udvarlást. Az Ördöglovas azonban csak nevetett és az egész estét végigtáncolta a hercegkisasszonnyal.

A magyar Golgota

Tizenhárman voltak Aradon. Tizenkét tábornok és egy honvéd ezredes. Egy miniszterelnök pedig Budapesten. És még sok ezren országszerte. Mert mi magyarok mindig harcoltunk. És harcolni is fogunk, amíg csak élünk, mert ez a vérünkben van. Ez volt az, amit nem értett sem a tatár, sem a török, sem a labanc. Lehet, hogy területileg nem vagyunk nagyok, lehet, hogy a világpolitikában nem számítunk, de egy valamiben bárki biztos lehet. Ha hiszünk valamiben, akkor harcolni fogunk érte, és – tudom, nagy szavak ezek – akár meg is halunk. Őseink százezrei megtették, és hiszem, hogy mi sem vagyunk rosszabbak náluk.

Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból

Az már más kérdés, hogy mit ismerünk Himnuszunk születésének történetéből. Aztán ott van az a – szomorú – tény, hogy az ezredéves Magyarországnak a Himnusz megszületéséig egyáltalán nem volt hivatalos himnusza.

Bodrogi Gyula: Közönség szerető színész vagyok!

Személy szerint nekem Bodrogi Gyula maga a magyar színjátszás. Mióta színházba járok, tévéjátékot, magyar filmet nézek, jelen volt. Egyszerűen megkerülhetetlen. És ami nem mellékes, neki köszönhetem – az osztálytársaim zömével együtt – a matek kettesemet, amivel érettségire mehettem. Mielőtt a Nemzeti Színházban találkoztunk, hirtelen beugrott egy párhuzam a híres francia rendezővel, Roger Vadimmal kapcsolatban. Mindketten koruk három elvitathatatlan szépségét hódították meg. Az idén volt 60 éve, hogy diplomázott a Színművészeti Főiskolán. És ha mindez még nem lett volna elég, ő volt Süsü a sárkány!

Számomra a zene egy nyelv

Szulák Andrea egyike azoknak a magyar állócsillagoknak, akiket a fiatalok és az idősek is egyformán kedvelnek. Ismerik a dalait, a színházi szerepeit és televíziós megjelenéseit. Hallottak már a lányáról, a magánéletéről és talán még az alkalmakat is idézik, mikor és hol látták őt akár élőben is fellépni. Azt azonban már sokkal kevesebben tudják, hogyan vált ismertté, hogyan viszonyul ahhoz, amit ma sztárságnak hívnak, hogyan próbálja megőrizni az emberségét és mit ad át ebből a lányának. És ami talán a legmeglepőbb, mi az, ami igazán kikapcsolja?

Csak aktívan

A magyar nyugdíjasok száma lassan, de biztosan nő, mint ahogy az is elmondható, hogy az aktivitásuk is egyre inkább érezhető. Ebben persze sok minden benne van, az aktívabb élettől a kormányzati szándékig, de a tény attól még tény marad: a szépkorúak az élet sok területén hozzá tudnak még tenni az ország teljesítményéhez. A kérdés csak az, hogy a társadalom mit ad hozzá az ő életükhöz?

Fürdőben az egészség

Az magyarországi fürdőkhöz köthető első írásos emlékek a Pannóniát Augusztus császár korában meghódító rómaiaktól származik. Ezt a sort folytatták a XII. században a Johannita lovagok, aztán később a törökök, de a fürdők igazi felvirágzása a Monarciához köthető. A modern korban aztán olyan hírességek is megfordultak a magyar fürdőkben, mint Julianna holland királynő, Richard Nixon amerikai elnök, Nehru indiai miniszterelnök, vagy Yehudi Menuhin.