BlogÚj! Megnyitás

Valóban erősíteni kell az immunrendszerünket?

Immunrendszerünk tartja meg szervezetünk integritását azzal, hogy felismeri és elkülöníti a sajátot az idegen szervezettől. Védelmet nyújt külső betolakodók vírusok, baktériumok, gombák, paraziták által okozott fertőzésekkel szemben.

Valóban erősíteni kell az immunrendszerünket?

Immunrendszerünk tartja meg szervezetünk integritását azzal, hogy felismeri és elkülöníti a sajátot az idegen szervezettől. Védelmet nyújt külső betolakodók vírusok, baktériumok, gombák, paraziták által okozott fertőzésekkel szemben. Ide tartozik a sérüléseket követő helyreállító mechanizmusok és az elfajult sejtek kiiktatása, a tumor elleni védekezés is. Mindezt a nap 24 órájában, folyamatos készenléti üzemmódban észrevétlenül teszi immunrendszerünk.

Immunitásunk egy része velünk születik.Életünk során, ahogy egyre több hatás ér bennünket, egyre felkészültebb, érettebb lesz az immunrendszerünk– ez a szerzett immunitás. A védekezési mechanizmus kétféle módon valósul meg: vagy a nyiroksejtek által termelt ellenanyagok és/vagy az un. falósejtek révén. Az immunrendszerünk egészsége a különféle feladatra specializálódott sejtek összehangolt működésén alapul. Az immunrendszer sejtjei hormonszerű molekulák révén aktiválják egymást. Egyes sejtek az idegen betolakodó felismerésére, mások az ellenanyagtermelésre vagy az idegen megsemmisítésére szerveződtek. A falósejtek a kórokozók ellen direkt harcolnak mások a ,,csata” után maradt törmelékek eltakarítását végzik. Ismerünk olyan immunsejteket, amelyek memóriájukban akár életünk végéig őrzik avédekezéshez szükséges információt és szükség esetén felébrednek, ellenanyagot termelnek.

Hol található az immunrendszerünk? 

A nyiroksejtek a csontvelőben és a csecsemőmirigyben érnek meg és ezt követően vándorolnak a nyirokcsomókba, a lépbe és válnak aktív, cselekvőképes immunsejtekké.

Mindenütt ott vannak, ahol testünk érintkezik a külvilággal. Bőrünk és a légutakat, a tápcsatornát bélelő nyálkahártyák képezik az első védelmi vonalat. A vékonybélben kiterjedt nyirokrendszer található, a féregnyúlványt gyakran emlegetik a hasüreg mandulájaként. A vastagbélben a velünk együtt élő baktériumflóra, a mikrobiomtalán a legjelentősebb terület az immunrendszerünk számára. Az egyes nyirokszerveket a nyirokerek kötik össze, melyben a nyirok áramlik. A testtájakon átáramló nyirkot a nyirokcsomók megszűrik mielőtt az a véráramba kerülne. Normális körülmények között ez az egész folyamat észrevétlenül zajlik.

A láz, fájdalom, duzzanat, fokozott nyákképződés mind-mind a védekezési mechanizmus fizikai jelei. Ha az immunrendszer nem képes megkülönböztetni a sajátot az idegentől és az immunrendszer a saját sejtalkotók ellen lép támadásba - autoimmun betegségekről beszélünk. Amikor az immunrendszer túl erősen válaszol az ingerekre, akkor észleljük az allergiás reakciót, ha pedig ,,gyenge” az immunrendszer, akkor a leggyengébb kórokozók is megbetegedést okoznak.

Immunrendszer ,,erősítése” helyett ezért helyesebb inkább az immunrendszer normál működését támogatni. Mit tegyünk tehát immunrendszerünk egészséges működésének megőrzéséhez?

Az immunrendszer működése rendkívül energiaigényes. Ezért érezzük magunkat fáradtnak, levertnek, amikor valamilyen fertőzésen esünk át vagy krónikus gyulladás zajlik bennünk.

A gyulladás során jelentős mennyiségű szabadgyök keletkezik sejtjeinkben,ezért fontosak az antioxidánsok az immunrendszer működéséhez. A gyulladás folyamatának szabályozásában az omega3 zsírsavak szintén bizonyítottan hatásosak.

Tudományosan bizonyított, hogy a tartós stressz, a félelem negatív hatással van immunrendszerünk működésére. Ezért kulcsfontosságú a pihentető alvás biztosítása és a stressz kezelése. A táplálkozás területén a C, D, E, B vitaminok, a cink, szelén továbbá az egészséges mikrobiom fenntartására leveles zöldségek, rostok fogyasztása javasolt. Az energiatermelő funkciókat magnéziummal, koenzim Q10-zel, Q1-el támogathatjuk meg. A molekuláris hidrogén azért értékes, mert egyfelől direkt semlegesíti a káros szabadgyököket, de a gyulladás folyamatát is megfékezi, ráadásul az energiatermelést is fokozza.

Vissza a főoldalra

Meghalt a kisbabám… még sem történt műhiba

Olvasónk nagyon szomorú történetet osztott meg velünk. Az eset nem mostanában történt, ám nagyon tanulságos és megrázó. Egy elhunyt magzat és az édesanyja története, aki máig – és talán soha – nem tudja túltenni magát azon, ami történt. Olvasónk az eset óta a második terhességet problémamentesen kihordta és ma már egy kisfiú boldog édesanyja. Az első kényszerszüléssel szült halott kisfiát azonban soha nem fogja elfelejteni.

Semmit sem kaptam ingyen az élettől – beszélgetés Keresztes Ildikóval

Talán egykor még Ő maga sem gondolta, hogy egy Marosvásárhelyi törékeny kislány, aki a balettszínpadán szerette volna elkezdeni szárnybontogatásait, Magyarország legismertebb és egyik legsikeresebb énekesnője lesz. Megannyi dal, tömérdek színházi szerep, szinte minden létező díjat megkapott a szakmától, de mégis a közönség szeretete számára a mérvadó.

A magyar Golgota

Tizenhárman voltak Aradon. Tizenkét tábornok és egy honvéd ezredes. Egy miniszterelnök pedig Budapesten. És még sok ezren országszerte. Mert mi magyarok mindig harcoltunk. És harcolni is fogunk, amíg csak élünk, mert ez a vérünkben van. Ez volt az, amit nem értett sem a tatár, sem a török, sem a labanc. Lehet, hogy területileg nem vagyunk nagyok, lehet, hogy a világpolitikában nem számítunk, de egy valamiben bárki biztos lehet. Ha hiszünk valamiben, akkor harcolni fogunk érte, és – tudom, nagy szavak ezek – akár meg is halunk. Őseink százezrei megtették, és hiszem, hogy mi sem vagyunk rosszabbak náluk.

Fabódéktól a palotáig

A városligeti műjégpálya története az 1830-as évekre nyúlik vissza. Igaz, akkor még csak a városligeti tavon csúszkáló, korcsolyázó gyerekek jártak oda, és szó sem volt műjégpályáról. Az igazi kezdet azonban még mindig a XIX. századhoz köthető, hogy aztán a II. világháború teljesen romba döntse, és a XXI. század eleji felújítást követően újra régi pompájában tündökölve várhassa a korcsolyázás szerelmeseit.

Thonet székek megmentése

A Thonet székek megmetése nem valami friss sztori, de még nem beszéltem róla soha, ezért most előjövök vele. Gondolom észrevettétek, hogy az utóbbi időben egyedi tartalmakkal próbállak Titeket inspirálni és szórakoztatni, ami jóval nehezebb feladat, mintha külföldi oldalakról átvett lakásokat posztolgatnék. A saját tartalom létrehozása fáradtságos és időigényes műfaj, meg kell alkotni a valamit, aztán be kell fotózni, rendbe kell szedni a képeket számítógépen és még meg is kell írni… szóval kell hozzá sok munka és még több idő. Ezért ritkultak meg mostanában a bejegyzések, de remélem a minőséget Ti is előbbre helyezitek a mennyiségnél! Na, vissza a székekhez: metálfekete Thonet székeim története következik.

Málnakrémes sajttorta

Január óta nem eszem cukrot, és most sem fogok, és még véletlenül sem csábulok el vendégségben, ha van egy ilyen is az asztalon. Olyan egyszerű, és finom, hogy jó, ha dupla adaggal számoltok Ti is :))

Egy búzaszemtől az olimpiáig

Lenyűgöző látványt nyújtott, a híres varázslótanonc kalandjait bemutató filmsorozat. Ezen belül is az első részben, az emberi nagyságú (sőt még annál is nagyobb) elvarázsolt sakkfigurák mozgása és csatája. A főszereplők valós életveszélybe kerültek a játék folyamán azzal, hogy helyettesítettek egy-egy figurát. Szerencsére a sakkozás ezen szintje még nem megvalósítható, de mindenképpen elismerésre méltó, hogy még egy ilyen fantázia filmben is megjelenik a sakk, mint fontos tényező. Felmerül viszont a kérdés, hogy mikor és hogyan találták ki a játékot? Kik a híres személyiségei? És persze az örök kérdés: sport-e valójában a sakk?