BlogÚj! Megnyitás

Volt egyszer egy háború

Szeptember elsején van a II. Világháború emléknapja. Sokan talán csak legyintenek, minek ezt már felemlegetni, oly régen volt, még a nagyapáink idejében és…

Igen, valóban oly régen volt, de annyira befolyásolta Magyarország további létét és életét, hogy nem lehet túllépni rajta még ma sem.

Vajon ma a tízmilliós lakosságszámmal küzdenénk, ha nem lett volna a holokauszt többszázezres áldozata? Ha életben maradnak a frontokon elesett magyar katonák? Ha tovább élhették volna az életüket a háború borzalmainak – bombázások, nyilas terror, kivégzések – áldozatai? Ha nem lett volna a „malenkij robot”?

Nézzük, csak szigorúan a statisztikai adatokat, mert a számok ez esetben sem hazudnak. Magyarország a teljes veszteségei alapján a negyedik! a sorban. És ha a lakosság számához viszonyítjuk a veszteségek mértékét, akkor az „előkelő” harmadik helyre kerültünk a végén. Hazánknál nagyobb emberveszteséget csak a Szovjetunió, Németország, és Lengyelország szenvedett el. Nézzük a konkrét számokat: A Szovjetunió teljes embervesztesége 12 – 20 millió fő, Németországé 5 millió 300 ezer fő, Lengyelországé pedig 5 millió fő volt. A Szovjetunió lakosságának a száma akkoriban 190 millió, Németországé 80 millió, Lengyelországé pedig 35 millió fő volt.

Ehhez képest Magyarország lakosságának a száma 13 milliót számlált, a veszteségeink pedig 830 – 950 ezer fő közé tehetők. Az emberi veszteségünk háromszázezerrel több volt, mint a 41 milliós Franciaországnak és 400 – 500 ezerrel több, mint az akkor 47 milliós Nagy Britanniának.

És ezekben az adatokban még nincsenek benne azok, akiket elvittek egy kis munkára a világ másik végére. Az már csak hab a tortán, hogy erre miért is volt szükség. Az ok az emberi gyarlóságban keresendő. Sztálin elrendelte, hogy Budapestet pár nap alatt vegyék be, de ez nem sikerült. A harcokat vezető szovjet tábornok az elhúzódó ostromot a nagy létszámú német – magyar haderővel indokolta a vezérnek. Csakhogy egyszer véget ért az ostrom, és akkor jöttek azok a fránya számok. Tudták a halottak számát. Amiből következett, hogy a tábornok által Sztálinnak jelentett haderőből a többi hadifogságba került. És itt volt a baj. Hiányzott 70 – 80 ezer fő, amit valahogyan mégiscsak produkálni kellett. A tábornok pedig a saját fejét féltvén megtalálta a megoldást, így született meg a „malenkij robot”.

Nem csoda hát, hogy nemigen volt család ebben az országban, aki ne gyászolt volna valakit. Mint ahogy gyászolt az egész nemzet összessége is. Szóval, ha valakik, akkor mi, magyarok tehetjük meg a legkevésbé azt, hogy legyintünk egyet szeptember elsején. 

Vissza a főoldalra

Volt egyszer egy háború

Szeptember elsején van a II. Világháború emléknapja. Sokan talán csak legyintenek, minek ezt már felemlegetni, oly régen volt, még a nagyapáink idejében és… Igen, valóban oly régen volt, de annyira befolyásolta Magyarország további létét és életét, hogy nem lehet túllépni rajta még ma sem.

A vereség, ami győzelem volt

Ha október, akkor Szabadságharc és az Aradi tizenhármak. Most mégsem róluk szeretnék írni. A bukás és a vértanúk kivégzése mindannyiunk számára ismert történet. Volt azonban egy győzelme a magyarságnak, ami alig a kivégzés előtt ért véget. Még pedig a Komáromi vár október 5-én befejeződött átadása az osztrák sereg számára.

Álmodtam egy világot magamnak

Ez volt az EDDA első nagylemezének az egyik legnépszerűbb dala, de ez sokkal több, mint egy dal. Pataky Attila nem csak megálmodta azt a világot, hanem meg is éli. Nem bántani, szeretni akar, ugyanakkor harcol is, ha a szükség úgy hozza. Tiszteli a nőket, és ez a tisztelet még az édesanyjától ered, mint ahogyan az éneklés is. Nem tud és nem is akar semmit félgőzzel csinálni. Amikor felmegy a színpadra, mindig százhúsz százalékot akar adni a rajongóknak. Az interjú azonban mégsem csak az EDDA-ról, sokkal inkább Pataky Attiláról, az emberről szól.

Egy búzaszemtől az olimpiáig

Lenyűgöző látványt nyújtott, a híres varázslótanonc kalandjait bemutató filmsorozat. Ezen belül is az első részben, az emberi nagyságú (sőt még annál is nagyobb) elvarázsolt sakkfigurák mozgása és csatája. A főszereplők valós életveszélybe kerültek a játék folyamán azzal, hogy helyettesítettek egy-egy figurát. Szerencsére a sakkozás ezen szintje még nem megvalósítható, de mindenképpen elismerésre méltó, hogy még egy ilyen fantázia filmben is megjelenik a sakk, mint fontos tényező. Felmerül viszont a kérdés, hogy mikor és hogyan találták ki a játékot? Kik a híres személyiségei? És persze az örök kérdés: sport-e valójában a sakk?

Egy „kapitánynő”, aki legyőzte a férfiakat

A kék szalaggal sok minden kapcsolatba hozható. A külföldiek számára talán a nevezetes francia Nemzeti Érdemrend kék szalagja jut az emberek eszébe. Magyarországon azonban a Kékszalag elnevezés egybeforrt a Balatonnal. Még azok is figyelnek rá, akik nem jártasak a vitorlázásban. És talán még inkább figyelnének, ha ismernék a mitikus történeteket is. A legenda szerint bombazáporban induló rajtot, és az elfeledett, férfiakat legyőző „kapitánynő” igaz és szép históriáját.

Számomra a zene egy nyelv

Szulák Andrea egyike azoknak a magyar állócsillagoknak, akiket a fiatalok és az idősek is egyformán kedvelnek. Ismerik a dalait, a színházi szerepeit és televíziós megjelenéseit. Hallottak már a lányáról, a magánéletéről és talán még az alkalmakat is idézik, mikor és hol látták őt akár élőben is fellépni. Azt azonban már sokkal kevesebben tudják, hogyan vált ismertté, hogyan viszonyul ahhoz, amit ma sztárságnak hívnak, hogyan próbálja megőrizni az emberségét és mit ad át ebből a lányának. És ami talán a legmeglepőbb, mi az, ami igazán kikapcsolja?

Valaha volt történelem

Bizony az élet igazságtalan. Az emberekkel éppúgy, mint az épületekkel. Nagyon jó példa erre a Pilvax kávéház.