BlogÚj! Megnyitás

Volt egyszer egy háború

Szeptember elsején van a II. Világháború emléknapja. Sokan talán csak legyintenek, minek ezt már felemlegetni, oly régen volt, még a nagyapáink idejében és…

Igen, valóban oly régen volt, de annyira befolyásolta Magyarország további létét és életét, hogy nem lehet túllépni rajta még ma sem.

Vajon ma a tízmilliós lakosságszámmal küzdenénk, ha nem lett volna a holokauszt többszázezres áldozata? Ha életben maradnak a frontokon elesett magyar katonák? Ha tovább élhették volna az életüket a háború borzalmainak – bombázások, nyilas terror, kivégzések – áldozatai? Ha nem lett volna a „malenkij robot”?

Nézzük, csak szigorúan a statisztikai adatokat, mert a számok ez esetben sem hazudnak. Magyarország a teljes veszteségei alapján a negyedik! a sorban. És ha a lakosság számához viszonyítjuk a veszteségek mértékét, akkor az „előkelő” harmadik helyre kerültünk a végén. Hazánknál nagyobb emberveszteséget csak a Szovjetunió, Németország, és Lengyelország szenvedett el. Nézzük a konkrét számokat: A Szovjetunió teljes embervesztesége 12 – 20 millió fő, Németországé 5 millió 300 ezer fő, Lengyelországé pedig 5 millió fő volt. A Szovjetunió lakosságának a száma akkoriban 190 millió, Németországé 80 millió, Lengyelországé pedig 35 millió fő volt.

Ehhez képest Magyarország lakosságának a száma 13 milliót számlált, a veszteségeink pedig 830 – 950 ezer fő közé tehetők. Az emberi veszteségünk háromszázezerrel több volt, mint a 41 milliós Franciaországnak és 400 – 500 ezerrel több, mint az akkor 47 milliós Nagy Britanniának.

És ezekben az adatokban még nincsenek benne azok, akiket elvittek egy kis munkára a világ másik végére. Az már csak hab a tortán, hogy erre miért is volt szükség. Az ok az emberi gyarlóságban keresendő. Sztálin elrendelte, hogy Budapestet pár nap alatt vegyék be, de ez nem sikerült. A harcokat vezető szovjet tábornok az elhúzódó ostromot a nagy létszámú német – magyar haderővel indokolta a vezérnek. Csakhogy egyszer véget ért az ostrom, és akkor jöttek azok a fránya számok. Tudták a halottak számát. Amiből következett, hogy a tábornok által Sztálinnak jelentett haderőből a többi hadifogságba került. És itt volt a baj. Hiányzott 70 – 80 ezer fő, amit valahogyan mégiscsak produkálni kellett. A tábornok pedig a saját fejét féltvén megtalálta a megoldást, így született meg a „malenkij robot”.

Nem csoda hát, hogy nemigen volt család ebben az országban, aki ne gyászolt volna valakit. Mint ahogy gyászolt az egész nemzet összessége is. Szóval, ha valakik, akkor mi, magyarok tehetjük meg a legkevésbé azt, hogy legyintünk egyet szeptember elsején. 

Vissza a főoldalra

Volt egyszer egy háború

Szeptember elsején van a II. Világháború emléknapja. Sokan talán csak legyintenek, minek ezt már felemlegetni, oly régen volt, még a nagyapáink idejében és… Igen, valóban oly régen volt, de annyira befolyásolta Magyarország további létét és életét, hogy nem lehet túllépni rajta még ma sem.

Whoopi Goldberg: egy nő, aki sosem volt apáca

A neve hallatán mindenkinek azonnal a II. Világháborúra és az ominózus „V” betű mutatása jut az eszébe. Pedig sokkal több volt ő ennél. Államférfi, író, szónok, festő, egy Ebben a hónapban – egészen pontosan 13.-án – ünnepelte 64. születésnapját Whoopi Goldberg. Eredetileg persze nem ezen a néven született, hiszen Caryn Elaine Johnsonként látta meg a napvilágot. Akkor még honnan a Whoopi név? Hááát, ez egy kicsit érdekes, és nem is igazán tűri a nyomdafestéket.

Goldie Hawn: egy félig magyar világsztár

Goldie vagyis Aranka, mert édesanyja azért adta születésekor ezt a nevet a lányának, mert a Goldie az Aranka tükörfordítása. Édesanyja magyar volt, aki egy tánciskola és egy ékszerüzlet tulajdonosa is volt egyszerre. Sokan ez utóbbira asszociáltak a lánya neve kapcsán, de a valóság más volt. Goldie édesapja is érdekes ember volt. A zenészként dolgozó Edward Hawn egyenesági rokonságban áll a függetlenségi nyilatkozat legfiatalabb aláírójával. Hogy pontosan ki volt ő, azt nem sikerült kiderítenem.

Egy Rotschild, aki a divatnak élt

Amikor az ember meghallja a Rotschild nevet, azonnal egy dúsgazdag bankár jut az eszébe. Az például eszünkbe sem jut, hogy egy Rotschild akár divattervező is lehet. Nos, pedig pontosan ez történt. Rotschild Klára divattervező lett. Igaz, csak névrokonságban állt a híres bankár famíliával, hiszen édesapja Rotschild Ábrahám női szabó mester volt és az édesanyja is varrónőként dolgozott. Így aztán Klára asszony már nagyon fiatalon – még csak 17 éves volt – a szülei szalonjában a szakmában dolgozott

Egy halott lány második élete

A történet 1880 táján kezdődött Franciaországban, Párizsban. Egy szokásos szép nyári hétvégén, a Szajna parton sétálók egy vízben lebegő holttestre figyeltek fel. A halott egy fiatal nő, akit nemsokára a rendőrök kiemeltek a folyóból. Eddig a szokványos része a sztorinak. Csakhogy senki nem tudta, kis is a fiatal lány. Abban az időben a hatóságok az ismeretlen halottakat a halottak galériájában állították ki. Ma már nagyon bizarrnak tűnik ez a megoldás, de abban akkoriban ez volt az eljárás.

Egy szabadlelkű ember mindig a szabadságot keresi

Holecz professzort a rendszerváltozáskor, 1989-ben ismertem meg. Bécsi barátomnál nyirokmirigyrákot állapítottak meg, mint a magyar miniszterelnöknél, Dr Antall Józsefnél is. Be kellett volna feküdnie az egyik kiváló osztrák klinikába egy műtétsorozatra, amikor este döntésre kényszerítettem -válasszon: reggel műtét, vagy hajnalban indulunk Luganoba. Nem volt könnyű döntés, hiszen minden elő volt készítve az operációkhoz.

Az eltűnt óra és az emberség – egy pozitív és megható történet a magyar egészségügyből

A történet, amit most közreadunk, valóban megtörtént! Egy olvasónk telefonált meghatottan, mert olyan tapasztalata volt, amely a magyar egészségügyben dolgozók emberségét bizonyítja. Tavasszal, a COVID őrület közepén közel kilencven éves édesapja kórházba került. Szerencsére nem korona vírussal, de a baj így is jelentős volt. Aztán az állapotának a romlása miatt egy másik kórházba vitték át. Mindez maximális odafigyelés és az előírások betartása mellett.